„Hami-bál” a kapuk előtt…A benzodiazepineknek már évek óta ugyanúgy világszerte létezik illegális utcai és internetes fekete kereskedelme, mint a közismerten tiltott szereknek.
Tudta, hogy a heroin és a kokain is orvosi rendelvényre felírt gyógyszerekként kezdték „áldásos pályafutásukat”?
Fejezet a gyógyszeripari profit kimaxolások (heroin... kokain... barbitur-átok... BZD-k...?) "mindegy milyen áron" történetéből...
Heroin sztori – az első gyógyszerből lett kábítószer
A heroint – kémiai nevén diacetil-morfint – egy brit kémikus C. R. Alder Wright (lásd a képen) a londoni St. Mary's Hospital Medical School kutatója, a Királyi Kémiai Intézet alapítója szintetizálta 1874-ben a mákgubókból (ópium) kivonható morfinból.
Termékeny tudós volt, a későbbiekben több száz új ópiátvegyületet fejlesztett ki.
Évekkel később a német Bayer gyógyszeripari vállalat vásárolta meg a diacetil-morfin forgalmazásának jogát a világban. Ők nevezték el a diacetil-morfint 1895-ben heroinnak. Állítólag azért, mert a korai gyógyszer-tesztelők már felfedezték pszichoaktív szer voltát és így nyilatkoztak a hatóanyag jellemzésekor: "heroisch"... Heroikusnak, hősiesnek érezték
magukat a molekula hatására.Valljuk be, a névválasztás mai szemmel nézve is zseniális gyógyszer-marketing húzás volt. A gyógyszernévben, márkanévben (Heroin) megbúvó ígéret, hogy: „ez az a szer, amitől legyőzhetetlen hősnek érzed majd magad” tökéletes álcahálónak bizonyult. Olyan vágy-, és reménykeltő nevet választottak a diacetil-morfinnak a reklám-stratégák, amiben rejlő gyors ígéretért cserébe a lehetséges távoli mellékhatásokra (tolerancia, hozzászokás, függőség) rá se hederítettek a használók.
A Bayer a szert, korán nyilvánvalóvá váló pszichoaktív hatásai ellenére, 1898-ban recept nélkül kapható (over the counter, OTC) köhögéscsillapítóként hozta forgalomba.
Ne feledjük, ekkoriban még bőségesen szedte áldozatait a köhögéssel is járó TBC, tüdőgümőkór, vagy tuberkulózis, a történelem egyik legtöbb halálesetet okozó fertőző betegsége. Volt tehát piaca a terméknek azzal, hogy köhögéscsillapítóként pozícionálták...
Másrészt ekkorra állt össze a „Heroin” gyógyszeripari tömegmarketingje („tudományos” szaklapokban való hirdetések, "beetetésre" ingyenes gyógyszer termékminták). Ezeket az azóta is dívó, piac-megdolgozó praktikákat (pl. a függőséget okozó, ingyenes csali-terméket) valószínűleg a Bayer "marketingesei” alkalmazták először a világban.
Azóta a kordivatnak megfelelően az igazán hatékony gyógyszer-marketing áttevődött az internetre. A 21. század elejétől egyes „független” betegsegítő egyesületek honlapjai, laikusnak látszó, MI által tömegével generált fórum bejegyzések stb. az igazán menő, közvetlenül a fogyasztókat megcélzó módszerek.
A „Heroint” kezdetben olyan köhögéscsillapítóként forgalmazták, aminek nincs más problémás mellékhatása, mint a függőség (!). A „Heroin” akkori piaci versenytársainak (morfium, kodein) súlyos függőséget okozó hatása addigra már ismert volt. Nem okozott tehát versenyhátrányt ezt bevallani. Halálos betegségnél (TBC) ez talán tényleg elhanyagolható.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy abban az időben még nem tudták, csak később derítettek rá fényt a tudósok, hogy a heroin-függőség hátterében az áll, hogy az emberi szervezet a diacetil-morfint visszaalakítja morfiummá. A heroin-függőség, tehát ugyan az, mint a morfin-függőség, az meg, mint az ópium-függőség. (A mi Csáth Gézánk függősége is tehát ebbe a csoportba tartozott.)
A 19. században a megvezetett orvosok - természetesen tudományos tanulmányokra alapozva - ópiátokat adtak a menstruációs fájdalom kezelésére. No, ez is jókora piac volt! A kezelt nők kétharmadánál (!) ópiátfüggőség alakult ki! Kért ezért azóta valaki bocsánatot? Fizetett kártérítést?
A történelem a jatrogén benzodiazepin-függőségekkel ismétli önmagát...
1899-ben a Bayer már több mint egy tonna heroint állított elő és exportált 23 országba. Az Egyesült Államokban 1907-ben került a gyógyszertárakba recept nélkül kapható szerként a „Heroin”, miután az Amerikai Orvosi Szövetség (American Medical Association, AMA) is rábólintott a szer forgalmazására. Természetesen kenőpénzekről, guruló dollárokról szó sem lehetett.
Nagyon korán nyilvánvalóvá vált, hogy a „Heroin” piszkosul addiktív. Abban, hogy ez egy idő után már letagadhatatlanná vált, nyilvánosságot kapott, az ingyenes mintáktól tömegesen heroin-függővé vált orvosok saját, megkérdőjelezhetetlen tapasztalatainak komoly szerepe volt. (Ezzel a német alaposságot felülíró mohóság nem számolt...)
Milyen a galádság elme-történelme? A rómaiak egykoron már bevetették ezt a cselt. Északi nomád népeket olykor az erdeikbe (nem túl jól) elrejtett söröshordók segítségével igáztak le. A sörnek megörülő férfiak - nem tudva, hogy csak az egérfogóban van ingyen sajt -, gyorsan csapra verték azokat, lerészegedtek, aztán a harcképtelenné vált férfiakat halomra öldösték a légiósok. A védtelenné váló nőknek és gyermekeknek nyilván más sorsot szántak.
A META (alias FB) az új "ingyen sajt"?!
Mit reagált a növekvő elégedetlenségre a "Heroin" bevezetésével világszerte ismertté vált Bayer? Szerte a földtekén könnyedén forgalomba hozta az Aszpirint, mint függőséget nem okozó fájdalomcsillapítót. A "Heroin" kitűnően működött, mint ugródeszka.1914-ben, a heroin-függőség, és a heroin-túladagolással összefüggő öngyilkosságok száma Amerikában annyira elszaporodott, hogy forgalmazását betiltották az Egyesült Államokban.
Aztán 1919-ben, miután a Németország vereséget szenvedett az I. világháborúban, a versailles-i szerződés részeként a Bayer elveszítette „Heroin” és az Aszpirin védjegyét.
A legújabb gyógyszeripari drog a láthatáron: az USA-ban otthon öngyógyításként alkalmazható ketamin lesz/lett.
„Hami-bál” a kapuk előtt…
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
.jpg)
