A magyar nyelv és irodalom írásbelivel hétfő reggel 8 órakor kezdetét veszi az idei érettségi időszak. Hogyan érdemes felkészülni a vizsgákra, és mi jelenti a legfőbb nehézséget az érettségizőknek? Pszichológust kérdeztünk arról, hogyan győzhető le a vizsgadrukkal járó szorongás, és miként hasznosíthatják a diákok a megméretéssel járó stresszt.

„Az érettségi amolyan modern beavatási szertartás a felnőttkor küszöbén álló fiatalok számára. Ha ezt eszköznek - megoldandó problémának - tekintik céljaik eléréséhez, nagyobb eséllyel futnak neki a sikeres érettséginek, ami optimális stresszel jár” - válaszolta a hvg.hu megkeresésére Petró Judit klinikai szakpszichológus, aki jelenleg iskolapszichológusként is dolgozik. Mint mondja, ha a diáknak van célja, amit mindenáron el akar érni, és ennek érdekében még a kudarcokat is képes elviselni, ismeri a saját kompetenciáit és korlátait, van önbizalma, akkor nem csak az érettségin teljesíthet jól, vélhetően a pályakezdéssel sem lesznek komoly problémái.

A cél kitűzése - jól teljesíteni az érettségin és bejutni a kiválasztott egyetemre vagy főiskolára - még csak az út eleje: ahhoz, hogy a diák sikeresen vegye a felfokozott teljesítménnyel járó akadályokat, alaposan fel kell készülnie - lelkileg is. A legnagyobb problémát ilyenkor a pszichológus szerint az jelenti, hogy a vizsgázókra lelkileg nagy terhet ró az érettségit megelőző felkészülési időszak, a számos vizsga és a pályaválasztás: a saját, valamint a szülői és tanári elvárásoknak is meg kell felelniük.

„A stressz mozgósítja a szervezet tartalékait, vizsgahelyzetben a diák hasznára válhat, nem tökéletes megoldás reményében is harcra serkentheti” - mondta Petró Judit. Természetes, hogy „élesben” még az a diák is hajlamos az idegeskedésre, esetleg szorongásra, aki egyébként magabiztos, tudása és iskolai teljesítménye kiegyensúlyozott. A szorongással járó fiziológiai reakciók, mint a felgyorsult légzés, a kéz- vagy hangremegés, a pirulás a vizsgadrukk velejárói, amelyek azonnal elmúlnak, amint a diák ráébred, hogy biztonságban van: kihúzza a tételt és látja, hogy van mondanivalója, nem fog felsülni. Az optimális vizsgadrukk hatására olyan információk is az érettségiző eszébe juthatnak, amelyeket évekkel korábban hallott. A vizsgáztató tanár elismerő reakciója - egy biccentés, szemvillanás - tovább fokozhatja a diák magabiztosságát, még jobb teljesítményre ösztönözve őt.

Ellenkező esetben viszont, ha a vizsgázónál úgynevezett debilizáló szorongás jelentkezik - ezt látható testi tünetek kísérik, mint az erős verejtékezés vagy a remegés -, leblokkol, pánikba esik. Egy-egy kevésbé ismert tétel kihúzásánál jellemző reakció, hogy az érettségiző úgy érzi: a témáról semmi nem jut az eszébe, „le fog égni”, meg fog bukni, csalódást okoz majd a szüleinek, tanárainak. Ilyenkor - ha egyedül nem tudja leküzdeni a pánikot - sokat segíthet, ha a tanár közbelép: kiküldi a vizsgázót, hogy mossa meg az arcát, tisztuljon ki a feje, nyugodjon meg.

 

A felkészülési időszakban a gyakori vagy állandó stressz visszahúzza a vizsgázót, negatívan befolyásolja teljesítőképességét: izomfeszülést, fáradékonyságot, fejfájást, szorongásos tüneteket, ingerültséget, depressziót okozhat. A legtöbb ezzel küszködő diák alvászavarról, gyomorgörcsről, hányingerről, hasi panaszokról, gyakori hangulatingadozásról számol be, valamint arról, hogy nehezen tudja rávenni magát a tanulásra, nem tud koncentrálni, halogatja a tennivalókat. Ez persze ahhoz vezethet, hogy a nyugodt, aprólékos felkészülés helyett az utolsó napokban akarja behozni a lemaradást, amitől még görcsösebb lesz, kapkodni kezd, és nem tudja megfelelően kihasználni kapacitását.

„Jól összeállított napirenddel, előre beosztott tételekkel nagyban csökkenthető az utolsó napok izgalma, és persze a vizsgadrukk. A megfelelő tanulási technika, az emlékezést segítő trükkök (úgynevezett mnemotechnikai eljárások, mint például egy bizarr kép kapcsolása egy megjegyzendő tananyagrészlethez) nagy segítség lehet ilyenkor” - tanácsolta Petró Judit, aki arra biztatja a diákokat, hogy merjenek gondolkodni, legyenek kreatívak otthon a tanuláskor és vizsgahelyzetben is, mert, mint mondja, a fantázia, a logika és a tételekhez kapcsolt - lényeget tömörítő - kulcsszavak aranyat érnek. Sok diák abba a hibába esik, hogy megpróbálja szóról szóra bemagolni a kidolgozott tételeket, és ha egyetlen szó kiesik, összeomlik a kártyavár: vizsgahelyzetben leblokkolnak, belezavarodnak mondandójukba. Ezért célravezetőbb, ha minden témához négy-öt kulcsszót társítanak, amelyek köré fel tudják építeni a választ.
 

„Hiába kínozza magát órákig a kimerült diák, egy jó alvás, rövid szünet vagy egy kis örömforrás (csoki, tea) után több anyagot tud feldolgozni” - hangzik a pszichológus tanácsa. Emellett sokat segíthet egy egyszerű légzésgyakorlat: lassan, a belégzéshez képest elnyújtva fújja ki a levegőt, ezt ismételje meg párszor, majd felidézheti a tételhez kapcsolódó tanuláshelyzeteket, kulcsszavakat - tette hozzá Petró Judit, hangsúlyozva, hogy mindenki a számára jól bevált módszereket alkalmazhatja. Ez lehet egy baráti beszélgetés, zenehallgatás, testmozgás - főleg azok számára, akik szoronganak -, relaxáció, meditáció. (Abban az esetben, ha a diák semmilyen - a fent említett - módszerrel nem tudja oldani szorongását, érdemes szakemberhez fordulnia.)

Amit mindenképpen érdemes elkerülni a soron következő vizsga előtt, az az előző megméretés eredményének kiderítése, elemzése: mit rontott el a vizsgázó, mit ronthat el a következő megméretésen. Fel kell mérnie, hogy egyetlen hibán nem feltétlenül múlik a jövője, és fontos, hogy a kudarc ne bátortalanítsa el, ne vegye el a kedvért attól, amire hónapokig vagy esetleg évekig készült. A helyes táplálkozás ebben az időszakban különösen fontos: a gyakori gyümölcs- és zöldségfogyasztás mellett a megfelelő folyadékbevitel is fontos, valamint ajánlott az agyat egészséges tápanyagokhoz, frissítőkhöz juttatni, mint a lecitin, a cink vagy a szőlőcukor - tanácsolja a szakember.



www.hvg.hu - 2011. május 01.