Mikor vegyük komolyan a panaszokat és miből tudhatjuk, hogy gyógyszerallergia okozza?

A gyógyszerekhez csatolt betegtájékoztatókon /kérem, minden pszichiátriai gyógyszerét olvassa el figyelmesen! - dr. KL/ sok esetben oly hosszú a mellékhatások felsorolása, hogy talán meg sem lepődünk azon, ha a készítmények bevételét követően egy-két kiütés, szédülés, vagy gyomorpanaszok jelentkezését tapasztaljuk. Mikor vegyük komolyan a panaszokat és milyen jelekből tudhatjuk, hogy a tüneteket gyógyszerallergia okozza?
 

A gyógyszerek szedését valóban kísérhetik bizonyos mellékhatások – magyarázza Prof. Dr. Baló J. Mátyás bőrgyógyász, allergológus, a Budai Allergiaközpont orvosa. Az egyik legismertebb mellékhatás az antibiotikumok szedését követően fellépő gyomor- és bélrendszeri panaszok. Az antibiotikumok ugyanis a kórokozókkal együtt a jótékony baktériumokat is elpusztítják a bélrendszerben, ez a kellemetlen szövődmény probiotikumok szedésével ellensúlyozható. Az aszpirin és más nem-szteroid gyulladáscsökkentők, így az ibuprofen is okozhat asztmához hasonló, nehézlégzéssel járó panaszokat, a tüneteket azonban rendszerint nem valódi gyógyszerallergia okozza. Ezt a jelenséget intoleranciának nevezzük, ami alkattól függő megnyilvánulás, „túlérzékenység a mellékhatásokra".
 

A gyógyszerek okozta mellékhatások lehetnek egészen enyhék, de bizonyos esetben igen komoly panaszok is jelentkezhetnek. Ismertek a gyógyszer kölcsönhatások következtében fellépő reakciók, melyek a több gyógyszer egyidejű szedésének következtében jelentkezhetnek. Ezért fontos, hogy különösen a krónikus betegséggel élők, így rendszeres gyógyszeres kezelésre szorulók minden esetben egyeztessenek kezelőorvosukkal, mielőtt új, addig nem szedett gyógyszert vennének be – hívja fel a figyelmet a professzor.

A gyógyszerek nem megfelelő módon történő bevétele is okozhat nem kívánatos szövődményeket. Bizonyos tablettákat éhgyomorra, másokat étkezés után, vagy közben kell bevenni, erről minden esetben tájékozódjunk.

Fontos az is, hogy az előírtnál nagyobb mennyiségben ne szedjük a készítményeket. Az altató, nyugtató hatású benzodiazepinek és barbiturát tartalmú gyógyszerek hosszú időn át tartó szedése függőséget okozhat.

Ezeknél különösen fontos, hogy csak a kezelőorvos által előírt mennyiségben és ideig szedjük a készítményeket*, abbahagyásuk pedig fokozatosan történjen. A kezelés hirtelen megszakítása akár elvonási tüneteket is okozhat.
 

Az eddigiekben felsorolt mellékhatásokat a valódi gyógyszerallergiától leginkább a panaszok súlyossági foka különbözteti meg. A gyógyszerallergia általában súlyosabb azonban esetenként enyhébb panaszokat is okozhat, így amennyiben a felsorolt bőr- és általános tüneteket észleljük magunkon, mindenképpen konzultáljunk kezelőorvosunkkal:

- Kiütések, bőrvörösség, csalánkiütés, ajak- és torokduzzanat.
- Légzési nehézségek.
- Hányinger, hányás.
- Székrekedés, vagy hasmenés.
- Vérnyomás csökkenés, fejfájás, szédülés, fülcsengés, homályos látás.
- Zavartság ás szokatlan álmosság.
 

Amennyiben gyógyszerallergia gyanúja merül fel, a diagnózis megállapítására több módszer, laboratóriumi vizsgálat áll rendelkezésre. A leggyakoribb a limfocita-transzformációs teszt. Ennek alapja az a tény, hogy a gyógyszerallergia a fehérvérsejtekhez - limfocitákhoz - köthető. A limfociták emlékezetében rögzül, hogy mely gyógyszer ellen "kell" fellépniük. Azaz, ha a kérdéses gyógyszerrel - akár mesterséges körülmények között is - találkoznak, aktiválódnak. A diagnosztizáló módszer alapja a specifikus limfocita "keresése", amely elraktározta magában a gyógyszer "tulajdonságait", majd a gyógyszerrel való második találkozáskor ezek alapján felismeri azt, aktiválódik és ezt számos egyéb sejtre is átviszi, egyes esetekben elpusztítva azokat (pl. a bőr- és nyálkahártya sejtjeit). A vizsgálat során a pácienstől vett vérminta és a kérdéses hatóanyag aktiválódásának minőségét-mértékét mérik.

Amennyiben pozitív az eredmény, úgy a páciens semmilyen körülmények között nem szedheti az adott gyógyszer. Ha negatív, akkor egyáltalán nem biztos, hogy a későbbiekben ugyanaz a gyógyszer nem vált ki ellenreakciót. Egyes esetekben, a beteg saját bőrén az úgynevezett epikután gyógyszeres tesztelés kerül alkalmazásra. A hát bőrére egyesével felvitt gyógyszereket, illetve kísérő vegyületeiket tartalmazó tesztkészítményeket speciális ragtapasz segítségével rögzítenek. Az allergén felvitelének helyén kialakuló bőrelváltozásból és annak mértékéből olvassák le az eredményt. Az említett módszer azonban járóbeteg rendelésnél csak igen nagy körültekintéssel alkalmazható, mivel - bár ennek gyakorisága elenyésző - a tesztgyógyszerek életveszélyes reakciókat is kiválthatnak.

A vizsgálatok során KIZÁRANDÓK AZ ALLERGIÁT UTÁNZÓ PSZICHÉS ALAPON LÉTREJÖTT, VAGY UN. IDIOSZINKRÁZIÁS (egyes enzimek hiányán) alapuló reakciók. Az előbbinél a fogorvosi székben átélt stressz kiváltotta, az arcon megjelenő vörös foltosodás, vagy kipirulás jöhet létre. Ez gyakran a helyi érzéstelenítők beszúrása után jelentkezik és ájulást, remegést vagy vérnyomás emelkedést is okozhat. Az ilyen betegeket később nem merik kezelni, vagy a kezelésnél nem adnak nekik érzéstelenítőt. Az adrenalin (stressz hormon) az érzéstelenítőkhöz keverve helyi érösszehúzódást vált ki, hogy a beadott csekély mennyiség gyorsabban hasson. Ezen körülmények pontosan tisztázhatók.

Az utóbbinál számos kémiailag nem rokon gyógyszer vált ki azonos, kipirulással, szívdobogással, később hasmenéssel, esetleg hányással jelentkező tüneteket. Ennek hátterében, a gyógyszerkészítményekben gyakran jelenlevő tejcukor lebontásának hiánya is állhat, mely alkalmas teszttel igazolható.

Az allergológus és a családorvos együttesen kell, hogy megtalálja a beteg számára fontos, ugyanakkor jól tolerálható készítmény(eke)t.


www.weborvos.hu  - 2011-09-07


* dr. KL.: Nagy kérdés, hogy mi a jogi megítélése annak, ha a kezelőorvos kérésünkre (!) hosszabb ideig, nagyobb dózisban, vagy gyakrabban javasolja egy altató, ill. nyugtató szedését, mint az a gyógyszer betegtájékoztatójában, ill. alkalmazási előiratában szerepel és emiatt jatrogén gyógyszerfüggőség alakul ki, esetleg munkahelyi-, otthoni-, vagy közlekedési balesetet szenved valaki...



Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője - társadalmi felelősségvállalás jegyében
Blogspot