Senki nem csodálkozik azon, ha megmossuk a kezünket, megbizonyosodunk arról, hogy bezártuk-e az ajtót, vagy rendet tartunk a környezetünkben. Egyesek azonban bizonyos cselekvések vég nélküli ismételgetésével igyekeznek elejét venni annak, hogy baj történjen. A meglehetősen időrabló viselkedésformák feszültséget keltenek a betegben, és megakadályozzák őt abban, hogy a korábban megszokott módon vegyen részt a munkahelyi és a családi életben. Ezt az állapotot obszesszív-kompulzív zavarnak (OCD, obsessive-compulsive disorder) nevezik.

Ismeri az érzést? Útközben lát egy súlyos balesetet, majd később azon kapja magát, hogy nem tud szabadulni a baleset gondolatától. Újra és újra maga előtt látja a sérült vezetőt és az összeroncsolódott autót. Bármit is tesz, mindig eszébe jutnak ezek a gondolatok, és nem tud másra összpontosítani. Ez teljesen normális jelenség. Egy olyan esemény utócsengése, amely érzelmileg mélyen érintett bennünket. Vagy ide tartozik az is, amikor reggel meghall egy számot a rádióban, elkezdi dudorászni, majd egész nap a fülében cseng a dallam. Aztán alszik rá egyet, és másnap már eszébe sem jut.
Más a helyzet a kényszergondolatokkal. A kényszerbeteget olyan idegen, értelmetlen, abszurd és irracionális gondolatok üldözik, amelyek akaratilag teljesen irányíthatatlanok számára...

Néha elég, ha valaki párszor szerencsével jár a kaszinóban, és máris rendszeres vendég lesz ott. De vajon mikor válik a játék szeretete szenvedéllyé?

Az Amerikai Pszichiátriai Társaság szerint, ha valakinél az alábbi tünetek közül öt tapasztalható, problémája van a szerencsejátékkal, és jó, ha segítséget kér:

Játszani jó. Pénzben is. Amíg azt játéknak fogjuk fel. De amikor már kényszeresen térünk be egy gépterembe, kaszinóba, vagy kártyaklubba, és csak az áhított nyereményen vagy az elvesztett autón jár az eszünk, akkor már nem játékosok vagyunk. Hanem szenvedélybetegek. Sorozatunk első részében a 44 éves Péter történetét jegyeztük le.

"Harmincnégy éves koromig nagyjából arról sem volt fogalmam, hogy mi az a kártya, néhány römipartit leszámítva. Két egyetemet végeztem, egy műszaki irányú és egy tanári diplomám van...

A játék olyan kikapcsolódás, amely elszakít a valóság terhétől, új szerepekbe, új környezetbe, új szabályok közé szorítja az elmét, ezáltal friss kihívásokat és lehetőségeket teremt. Sok játék azonban szenvedéllyé is válhat, amely nem csak a fiatalokat ragadja magával, felszabadíthat, de rabjává is tehet bárkit.

Ma már a videojátéknak egészen pontos, lexikális meghatározása is van, az Oxford University Press szerint ez egy olyan játékforma, ahol a felhasználó egy erre kialakított felületen keresztül lép köl-csönhatásba és arról egy kijelző eszközön keresztül kap visszajelzéseket.

A kényszerbetegség a 4. leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, angol nyelven Obsessive Compulsive Disorder (OCD) a neve. Élettartam előfordulása 1-3 % között van. A betegséget úgynevezett kényszergondolatok és kényszercselekedetek jellemzik.

A ma már klasszikusnak számító szenvedélybetegségek, az alkoholizálás (+ gyógyszer), a dohányzás, a drog mellett az utóbbi tíz–tizenöt évben számos olyan pszichés anomália is megjelent, amelyek némelyikéről még a szakemberek sem tudták százszázalékosan eldönteni, hogy azok valójában szenvedélybetegségnek, vagy valamilyen másfajta lelki problémának (mánia, kényszerbetegség stb.), esetleg mindkettőnek tekinthetők-e.

Dr. Németh Attila pszichiáter, a Nyírő Gyula Kórház osztályvezető főorvosa az egyik szerzője a Kényszerbetegség és határterületek című könyvnek. Mint mondja, a kényszerbetegségek mögött is döntően feszültség, teljesítménykényszer és lelki gondok húzódnak meg. A szerfüggőséghez hasonlóan a kényszerbetegség egyes rituáléi is ciklikusan ismétlődnek, jellemzőek a szorongás levezetésére szolgáló szertartásszerű cselekvések, a kontrollvesztés, a teljesítménycsökkenés.

A szaporodó fitnesztermek és a különféle otthoni futó-és kerékpáredzéseket lehetővé tevő, erősítő, testszépítő gépek felfutó forgalma jelzi: minden korábbinál fontosabbá vált a külsőnk. Ám a testedzésben is meghúzható egy egészséges határ, s aki ezt átlépi, tönkre is teheti az egészségét, amiért az önsanyargatást vállalja. Különösen, ha a fitnesz-őrület mellé még az étkezés kóros lecsökkentését is fölvállalja.

A 11 esztendős Park Dzsung-in már jó ideje androidos okostelefonnal alszik éjszakánként plüssmackó helyett, és amikor reggelente a készülék ébresztőórája megszólal, a dél-koreai kislány izgatottan kapja fel a szemüvegét, hogy gyorsan átfussa a barátaitól beérkezett több tucat üzenetet. Park napközben sem válik meg telefonjától...

A közösségi oldalak használata örömforrást jelent a gyerekek számára, de egyfajta függőséget is okozhat, ami később személyiségtorzuláshoz vezethet, felnőtt korban pedig más szenvedélybetegség kialakulását is okozhatja...

A szerencsejáték-függők agytevékenysége valószínűleg eltér a normálistól, ezért csaphatják be magukat azzal a téveszmével, hogy mindig van esélyük a nyerésre - idézte a The Independent a kutatóknak az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmányát.

Az elmúlt években Magyarországon is egyre többen használják a vízipipát, amelynek füstjével szintén káros anyagok jutnak a szervezetbe, ezért az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) figyelemfelhívó és ismeretterjesztő akcióba kezdett.

Lovaglóterápia segítségével próbálják leszoktatni internetfüggőségükről a dél-koreai fiatalokat. Dél-Koreában, amely a világ egyik legjobb internetes lefedettségével rendelkező országa és ahol a népesség majdnem kétharmada használ okostelefont, az effajta függőség mára súlyos problémává nőtte ki magát.

Az addikciók (függőségek) spektrumába tartoznak az ún. viselkedési addikciók, melyek nem kémiai szerhez kapcsolódnak, ám ugyanolyan erős függőséget okozhatnak, és káros hatásaik is hasonló jellegűek, mint a hagyományos szerfüggőségeké. E kórképek prototípusa a szerencsejáték zavar, amely az elmúlt 25 évben egyre gyakoribb és többeket (főként a fiatalabb korosztályt) érintő kórforma, és egyre nagyobb társadalmi problémát jelent.