Ildi történeteNéhány éve nem találkoztunk Ildivel, nem is számítottam telefonjára. Kétségbeesetten hívott tegnap. Régóta ismerjük egymást, jól ismerem a hangját. Ahogy bemutatkozott éreztem, hogy nagy a baj. Gyorsan kért időpontot. Döntöttem, hogy egy órával megnyújtom a rendelést, este nyolcig maradok.
Visszafogott, "belső zokogással" mondta el, hogy két hete legjobb barátnője, akivel együtt voltak, bölcsisek, óvódások, egy általánosba jártak, egyszerre szültek, két barátot választottak férjüknek: hirtelen meghalt... Olyan váratlanul, hogy el sem tudtak búcsúzni egymástól... Űr maradt a szívében...
"Nem tudom egyedül feldolgozni" - mondta letargiába süllyedten. "Majd szétveti a fejem az ideg", "mintha ülne valaki a mellkasomon". Nincs kinek elmondani a fájdalmát (hiszen, akinek eddig elpanaszolta, már nem él). Férje racionális tanácsairól, te-közléseiről ("Fogadd már el!", stb.), tudja, hogy igazak, hogy így "kellene" tennie, de most képtelennek érzi magát erre, meg nem értésnek érzi. Munkahelyén is egyre nehezebben megy a szerepjátszás, hogy tudja tartani magát.
Hosszan hallgattam, átöleltem a fejét, beszélgettünk, majd a következő terápiában egyeztünk meg:
1. Este volt. Hazafelé menet az autóval megállnak egy kietlen helyen, ahol kiüvöltheti magából égbekiáltó (!) fájdalmát (üvöltés terápia). Hajdanában még természetes része volt a gyásznak, elengedésnek a halott melletti virrasztás, jajveszékelés...
2. Valentin Nap közeledik. Ha tud, vesz egy héliummal töltött léggömböt, amire felírhatja szeretett Barátnője nevét, és el/felengedheti az égbe (szimbolikus elengedés).
3. Duna parti városban élnek, valamilyen úszó eszközre az egyik este elhelyez egy égő gyertyát, majd útjára bocsájtja a vízen (szimbolikus elengedés).
4. Otthon gyertyát gyújt, és amíg kialszik, azt a "belső időt" magára és Barátnője kapcsolatára szánja.
5. "Drága Marika!" - levelet ír Barátnőjének, leírja benne mindazt, amit akkor az utolsó beszélgetésükkor, ha tudta volna, hogy ez lesz az utolsó találkozásuk, és azóta elszeretett volna neki mondani.
6. Naplót kezd írni, hogy addig ez legyen a "lelki társa", vigasza, amíg nem talál magában lelki békét, vagy új barátnőt.
7. Azt a havi egy napot, amit évtizedek óta Marikával töltött, továbbra is megtartja. Ez lesz az Emlékezés és Újrakezdés Napja.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
