FARKAS GERGELY, (Jobbik): - Olyan problémáról szeretnék szólni, ami tabunak számít hazánkban. Értem ez alatt azt, hogy bár rengeteg embert érint, sem a közbeszédben nem kezeljük a helyén, sem a kormányzati munkában nem vélem felfedezni nyomát annak, hogy a bármiféle lépést tett volna ezen súlyos kérdés megoldása érdekében. Ez a súlyos ügy pedig nem más, mint a gyógyszerfüggőség, ami hatalmas tömegeket érint hazánkban, a szenvedélybetegségek egyik legelhallgatottabb fajtája.
- Mit is takar a gyógyszerfüggőség? A jelenség jellemzően akkor alakul ki, ha valamilyen megoldhatatlannak tűnő probléma tartósan fennáll az egyén életében, és az ezzel járó feszültséget nem tudja elviselni. Ilyenkor fordul a tablettákhoz, amelyek a problémát ugyan nem oldják meg, de abban segítik az illetőt, hogy legalább egy időre szabaduljon a szorongástól. Aztán ha múlik a gyógyszer hatása, és a feszültség visszatér, beveszi a következő tablettát, és így alakul ki végül lépésről lépésre a függőség. Ez a fajta szenvedélybetegség annyiban más, mint például az alkoholizmus, hogy az érintettekről gyakran még a közvetlen környezetük sem tudja, hogy függők, hiszen titkolják, nem nyilvánosan szedik be a pirulákat.
- Államtitkár Úr! A Tárki egy néhány évvel ezelőtti vizsgálata alapján a valamilyen gyógyszert rendszeresen szedő magyarok aránya jóval magasabb, mint az európai országokban tapasztalható átlag. 24 ország összehasonlításában Magyarország a harmadik helyet foglalja el a rendszeres gyógyszerszedés rangsorában. Pontosan nem tudjuk, hogy közülük hányan függők, mert sajnos statisztikai felméréseket nem lehet készíteni a probléma sajátossága miatt, de szakemberek mégis egybehangzóan állítják, hogy több tízezer emberről van szó, egyesek szerint a százezres szám sem túlzó.
- Államtitkár Úr! A probléma tehát súlyos, ezért egyértelmű, hogy lépni kell az ügyben. Természetesen a fennálló helyzet nem az önök hibája, de egy felelősségteljes kormánynak nem lett volna szabad, hogy szó nélkül elmenjen a probléma mellett, hanem véleményem szerint legalább két dolgot kellett volna tenni ebben a helyzetben. Egyrészt a megelőzés érdekében elengedhetetlen lett volna egy felvilágosító kampány, amely a gyógyszerfüggőség veszélyeire hívja fel a figyelmet, ezáltal a közbeszéd részévé válik a probléma. Másrészt konkrét, az egészségügyet érintő intézkedésekben is meg kellett volna nyilvánulnia a probléma kezelésének. Mindkettő elmaradt, ezért úgy gondolom, jogos a kérdésem:
Miért nem lépett semmit a kormány a gyógyszerfüggőség veszélyeire való felhívás ügyében és ezáltal annak csökkentése érdekében?
***
HALÁSZ JÁNOS, (nemzeti erőforrás minisztériumi államtitkár):- Képviselő Úr! Nem mentünk el szó nélkül a probléma mellett, és több lépést is tettünk a megoldás érdekében. A gyógyszerek nem orvosi rendelvényre történő fogyasztása és az ennek következtében kialakuló gyógyszerfüggőség nemcsak Magyarországon, hanem a fejlett ipari országok többségében is növekvő probléma. Míg az Egyesült Államokban az opiáttartalmú fájdalomcsillapítók használata jelent népegészségügyi méretűvé növekedett problémát, addig Európában a nyugtató, altató típusú készítmények visszaélésszerű használata a vezető probléma. Hazánkban elsősorban és kifejezetten a benzodiazepin típusú készítmények visszaélésszerű használata terjedt el. Az OEP 2008. évi gyógyszerforgalmi adatai alapján körülbelül 7 millió doboz ilyen tartalmú készítményt váltottak ki a hazai gyógyszertárakban. Összességében ez azt jelenti, hogy csaknem minden felnőtt magyar állampolgár átlagosan egy doboz ilyen tartalmú készítményt fogyasztott el az adott év során.
- A fiatalkorúak körében végzett vizsgálatok alapján kimondható, hogy a középiskolások körében viszonylag magas, 12,1 százalék azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy fogyasztottak már gyógyszert visszaélésszerű célzattal. A magyarországi adatok - különösen a lányok tekintetében - nemzetközi összehasonlításban magasnak mondhatóak. Érzékelhető tehát, hogy a visszaélésszerű altató-, nyugtatófogyasztás mind a fiatalok, mind az idősebbek körében elterjedt, a kormány összehangolt intézkedésekkel igyekszik érdemi javulást elérni ebben a kérdésben. Ezek közé az intézkedések közé tartozik többek között a háziorvosok és szakorvosok gyógyszerfelírási gyakorlatának monitorozása és a kiváltott gyógyszerek mennyiségének nyomon követése az OEP adatbázisainak segítségével. További cél az indokolatlan pszichoaktív szerek felírásának csökkentése, az egyszerre felírható dózis szabályozásával. Szükséges a problémássá váló betegek mielőbbi azonosítását célzó ismeretek és készségek átadása a háziorvosoknak és az ilyen betegekkel foglalkozó más szakorvosoknak, szervezett képzési programok által. További fontos elem, hogy azokat az állapotokat, amelyek esetlegesen nyugtató, altató visszaélésszerű használatához vezethetnek, idejében felismerjék az orvosok, és megfelelő ellátásban részesítsék a rászorulókat.
- A legnagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Ezért a TÁMOP egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramjainak keretében - ez egy európai uniós program - közel 3 milliárd forintra pályázhatnak költségvetési szervek és intézményeik, gazdasági társaságok és nonprofit szervezetek. A programok alapvető céljai közül kiemelendő a korai és elkerülhető halálozás életmódi tényezőinek javítása, az egyének egészségük iránti felelősségének, az öngondoskodás képességének erősítése, a helyi közösségek és társas támogatások erősítése, az egészséges életvitelhez, életmódhoz szükséges tudás és készségek elsajátításának a hatékony támogatása, célzott egészségfejlesztési és megelőzési programokkal az egészségkockázati tényezők befolyásolása. A kistérségi programok egyik fontos eleme a lelki eredetű megbetegedések korai észlelésének és hatékony ellátásba irányításának megjelenítése. Hasonló célt szolgál a pszichiátriai és addiktológiai járóbeteg-ellátás fejlesztése, a gondozóintézeti gondozás új finanszírozási rendszerének november 1-jén történt bevezetése, amely a betegellátókat a betegek kezelésben tartására és a gyógyszeres kezelések mellett a közösségben végzett gondozás megvalósítására is ösztönzi. Képviselő Úr! Remélem, meggyőztem, hogy a kormány valóban több lépést is tett a probléma megoldása érdekében.
***
FARKAS GERGELY: - Államtitkár Úr! Nem engem kell meggyőznie, hanem azokat a szakembereket, akik azért hozták ide ezt a témát, mert úgy érzik, hogy nem történik semmilyen előrelépés. Az ellátórendszer hiányosságairól van szó, a jövő évi költségvetés szerint ugyanis önök 3 százalékkal kevesebbet fognak fordítani az egészségügyi kiadásokra. Amikor egy beteg elmegy az orvoshoz, kiderül: oly annyira leterhelt az ellátórendszer, hogy nincs arra lehetőség, hogy megfelelő módon kezeljék, pszichiáterhez küldjék és ott foglalkozzanak vele, hanem egyszerűbb megoldást választva elküldik, váltson ki gyógyszert, - így alakul ki a függőség.
(Képviselő úr nem, az Országgyűlés, a legfőbb jogalkotó szerv, 217 igen szavazattal, 93 nem ellenében, tartózkodás nélkül az államtitkári választ elfogadta.)
Forrás: gondola.hu (második parlamenti interpelláció) - 2011.11.17.
Három évig vártam, hogy bezodiazepin-függőséget (nyugtatózás, altatózás) kialakító és fenntartó receptírási, receptellenőrzési és pszichoedukációs gyakorlatban politikai, és/vagy szakmai téren történjen valami lényeges. Ma is várhatnám. Helyette - az írástudók felelősségét átérezve - elindítottam a Benzo Blogot.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
