Ha valakinek már volt szívinfarktusa és azt követően visszamegy a munkahelyére, ahol állandó feszültséget, idegesítő légkört érez, félő, hogy jön a következő infarktus – állítják kutatók.


Korábbi vizsgálatok azt mutatták, a munkahelyi pszichés terhelés és az a helyzet, amelyben a dolgozó úgy érzi: csak kismértékben dönthet saját munkája, továbblépése felől, kifejezetten növeli az első infarktus kockázatát. Arra viszont eddig nem voltak adatok, hogy ha valaki az infarktus utáni rehabilitáció végeztével visszamegy a munkahelyére, milyen esélye van a szívizomelhalás ismétlődésére. Quebecben 972 beteget tanulmányoztak, akik első szívinfarktusuk után átlag három hónappal visszatértek a munkába.

Ezeket a betegeket munkájuk újrakezdése után hat héttel, majd két és hat év múlva vizsgálták meg ismét, de fölmérték a pszichés és munkahelyi viszonyaikat is, valamint a szívbetegségre vonatkozó kockázati tényezőket. A munkahelyi viszonyok közül azt vették idegrendszeri szempontból megterhelőnek, ha a dolgozótól sokat követeltek, de a döntésekbe nem szólhatott bele. A következő változatba tartoztak azok a munkahelyek, ahol ugyancsak nagy teljesítményt kellett nyújtani, de a munkát végző önmaga dönthetett a megoldásokat illetőleg.

Végül voltak olyanok, ahol a munkahelyi követelmények nem voltak nagyon kemények, de a dolgozót a rá vonatkozó döntésekbe nem vonták be, és előfordult az is, hogy a munkatársnak nagy volt a mozgástere, de nem kellett túlságosan sokat teljesítenie. Két év után az derült ki, az első csoportba tartozó, idegrendszeri szempontból megterhelő munkahelyen dolgozók több mint kétszer nagyobb valószínűséggel kaptak ismét szívinfarktust, mint a többiek. Ilyen munkahelyen Kanadában a vizsgált személyek negyede dolgozott.



Kisalföld - 2007.11.27.