A kedélyállapot hullámzásait és a stresszt le lehet győzni. Ehhez meg kell érteni a stressz természetét, amely magasabb szintű kívánságaink kielégítetlenségének eredménye. Ezért a menedzsereknek is tudniuk kell, hogy a beosztottjaik stresszes panaszait ők okozzák, ami a cégnek igen sokba kerül.

 

Matthew Mills és Gordon MacKenzie a stresszről

• Ha a munka és a magánélet egyensúlya megbomlik, a stressz rögtön megjelenik. • A stressz – amit helyénvalóbb volna feszültségnek nevezni – olyasmi, ami a gépekre inkább jellemző, mint az emberekre. • A stressz fiziológiai betegségek gyűjtőfogalma, amelyek annak következtében lépnek fel, hogy a magasabb rendű szociális kívánságaink nem találnak kielégítésre. • Az emberek boldogtalanná válnak, ha a kívánságaik kielégítetlenül maradnak. • A boldogtalanság oka nem egy kielégíthetetlenül magasra helyezett kívánság, hanem  megértés és ellentételezés kérdése.

A stressz nem más, mint a megértés hiánya, ami képes kiváltani különböző lelki betegségeket az idegességtől egészen a depresszióig. A foglalkoztatottak közül a munkásokat, alacsonyabb beosztásokban dolgozókat, illetve a tulajdonosi osztály tagjait kevésbé éri stressz. A két végpont között lévőket, az úgynevezett fehérgalléros munkaerőt és a menedzseri pozíciókban lévőket annál több. Ők vannak a legjobban betáblázva, állandóan a munkahelyi határidőkkel küzdenek, és felelősséget viselnek. Aztán amikor jön a már várt stressz (azaz az élethelyzetük meg nem értése), akkor szenvednek.

Ennek következtében az olyan munkahelyeken, ahol rossz a kapcsolat a munkatársak között – orvosi ellenőrzések adatai alapján – tízszer olyan nagy a koszorúér-megbetegedések esélye, mint ott ahol kiegyensúlyozott hangulat uralkodik. Más felmérések pedig azt mutatják, hogy a főnök-beosztott viszony megromlása az elsődleges oka a munkahelyekről való kilépéseknek. Nem csoda ezek után az sem, hogy különböző felmérések (például a brit nemzeti egészségstatisztikai központ hosszútávú vizsgálatai) szerint a munkában való kielégületlenség és e helyzettel való elégedetlenség a legfőbb oka a lógásnak, és a felesleges távolmaradásoknak.

Vizsgálatok arra is rámutattak, hogy a lógás 70-80 százaléka a stresszre vezethető vissza. A munkások többsége amiatt kínlódik, mert azt érzi, hogy nem tarthatja meg a munkát, ami értelmet ad az életének. A fehérgallérosok és a menedzserek viszont azért szenvednek, mert úgy érzik, hogy – a felső menedzsment játékainak vannak kitéve, vagy egy merev, rossz irányítási elképzelés miatt – a kontroll kicsúszott a kezükből. Ez az állapot nem csak szorongást eredményez, hanem az önbecsülés gyors leértékelődéséhez is elvezethet.

Ebben a helyzetben az emberek, hogy javítsanak a komfortérzetükön (még ha ezt nem is tudatosan teszik) nekilátnak enni, dohányozni, alkoholt fogyasztani, mert mindezektől (és nem eredménytelenül) a hangulatuk megváltozását remélik. S mivel a stresszhormonok magas szintje átmenetileg mérséklődik, ez a stresszes embert elvezetheti a kényszeres evéshez, az erős dohányzáshoz vagy italozáshoz. Eközben a külvilágból feléjük áradó üzenetek azt mondják: „Ne zabálj! Ne dohányozz! Ne igyál! Mert az egészségtelen.” Ez aztán bűntudat kialakulásához vezethet, ami létrehozza a stressz egy új rétegét. Ilyenkor már a stressz testi szimptómái is megjelennek.

 

Mit tehet a menedzser, hogy megszüntesse a stresszt?

• Erősítse az önbizalmat a munkatársai körében. • Értelmes munkával lássa el az embereit. • A munkatársakat kapcsolja össze  a céljaikkal. • Megfelelő szintű támogatást adjon, és ellenőrzést gyakoroljon. • Teremtsen pozitív légkört, ahol a személyek látják, hogy miképpen különböztethetik meg magukat a többiektől.

Két angol orvos, Matthew Mills, a birminghami és Gordon MacKenzie, a warwicki egyetem professzora a következő megállapításokat tették a munkahelyi stresszel kapcsolatban:

A STRESSZ ÉS A KÍVÁNSÁGOK HIERARCHIÁJA

Amikor a stressz – a megértés hiánya valakinek az életében – megjelenik, olyan felesleges és káros dolgokhoz folyamodunk (evés, alkohol, drogok, dohányzás, stb.), amelyektől jobban érezi magát. Vagy ha nem tesz ilyesmiket, akkor sokkal agresszívebbé és diszfunkcionálissá válik. A stressz akkor jelentkezik, amikor valamilyen kívánságunk nem talál fogadókészségre. Ha szomjasak vagyunk, egy pohár víz megszünteti a szomjúságot. Hasonlóképpen vagyunk más kívánságainkkal is. Ha nem tudjuk enyhíteni munkahelyünkön a diszkomfort érzetet, akkor hajlamosak vagyunk kilépni az adott munkahelyről, vagy más, a munkán kívüli elfoglaltságot keresünk, s a munkára kevesebb figyelmet fordítunk. Másfelől, ha nem sikerül a kívánságainkat az adott magas szinten kielégíteni, akkor alacsonyabb kívánságszinteken elégítjük ki magunkat: eszünk, iszunk, dohányzunk, stb. Ezen a szinten sokkal könnyebb elégedettséghez jutni, de a hatás csak rövidtávon érvényesül. Így mind gyakrabban kell e megoldásokat ismételgetni, ami az egyszeri pótcselekvésből hosszú távú szokássá transzformálódik.

A hierarchia ad magyarázatot, hogy miért jelenik meg a stressz. Az emberek öröklötten hajszolják a kívánságaik kielégítését, méghozzá egy emelkedettebb szinten. Ha ez nem jár eredménnyel, akkor fiziológiailag működőképes megoldást adhat akár a legprimitívebb vágyak kielégítéséhez való le-ereszkedés. Ez az a szint, ahol az alkohol, a dohány, a sütik, a drogok megjelennek a stressz miatti kellemetlenségek kiküszöbölésére. Manapság úgy látszik – állítja Mills és MacKenzie –, hogy a komfort eluralkodik rajtunk, és az értelmes célok kikopnak az életünkből.




HVG - 2005. 02.21.