A sport gyógyszer is

Artrózis, szív-ér rendszeri betegségek, mellrák, cukorbetegség, prosztatarák: napról napra egyre hosszabb azon betegségek listája, melyeknél a fizikai aktivitásnak bizonyítottan nemcsak megelőző, hanem a gyógyulás folyamatát támogató hatása is van...


Egy újságírónő hosszú évekig szenvedett súlyos migrénes rohamoktól, amin senki és semmi sem tudott segíteni, csupán az ágynyugalom használt valamelyest. Végül egy orvos azt tanácsolta, próbáljon sportolni! Azóta a harmincas évei közepén járó nő szorgalmasan kerékpározik és fut, így migrénjét kordában tartja. Kéthetente jelentkező rohamai már csak néhány havonta törnek rá, és ezekkel is könnyen megbirkózik.

A csodálatos javulás logikus magyarázata, hogy a kíméletes, kitartást növelő sport ellazítja az izomzatot, és kedvezően befolyásolja a vegetatív idegrendszert. Számos tanulmány igazolja, hogy az úszás, a futás és a kerékpározás pozitív hatást gyakorol a feszítő fejfájásra és a migrénre.

A kitartást növelő sportok különösen alkalmasak sok betegség megelőzésére és kezelésére. Saját szakállára azonban senki se fogjon bele az edzésbe, beszélje meg előbb háziorvosával! Még azok az emberek is tapasztalják a sport jótékony hatását, akik úgy vélik, rossz fizikai állapotuk miatt nem sportolhatnak - csakhogy éppen nekik tesz igazán jót az aktivitás, a mozgás!

Tulajdonképpen minden orvosi rendelvényen, első helyen kellene feltüntetni a „több testmozgást!”.

Elgondolkodtató! Az egészségügy költségeinek 30–50 százaléka mozgáshiányra és túltápláltságra vezethető vissza.

A szenvedélybetegektől kezdve a szív-ér rendszeri betegségekben szenvedőkön keresztül egészen a hátfájósokig mindenkire igaz, hogy aki nem mozog eleget, az az egészségét kockáztatja, és a betegbiztosítót terheli. Mindenkinek legkésőbb 30 éves koráig be kell látnia, hogy sportolás nélkül fizikai teljesítőképessége ezután rohamosan csökken! A jó kondíció megtartása érdekében legkésőbb ebben az életkorban kell belefogni az edzésbe!

Hátfájás ellen például az aktív mozgás a legjobb orvosság. A sport a fájdalomcsillapító terápiák ésszerű kiegészítője. Porckorongsérv-műtét után is ajánlatos minél előbb elkezdeni az intenzívebb mozgást. Az izomzat erősítése jobban védi a gerincoszlopot, a visszaesés megelőzéséhez pedig szükség van erős hasizomzatra is.

Éppen az ízületi és gerincfájdalmaktól gyötört emberek félnek gyakran a mozgástól, mert további kínoktól rettegnek. Bár érthető, mégis éppen nekik tanácsos hozzáfogni valamilyen sporttevékenységhez és a teljesítményük fokozatos növeléséhez.

Tipp: első lépésként végeztessünk fájdalomanalízist szakképzett terapeutával, aki ennek alapján egyénre szabott sportprogramot állíthat össze.

A légúti betegségekben szenvedők számára különösen nagy problémát jelent a sport, ugyanis megerőltető, ha kifogynak a szuszból és levegő után kell kapkodniuk. Ez rendkívül veszélyes állapotot idézhet elő. A betegek legnagyobb félelme, hogy nem kapnak majd levegőt, ám célirányos sporttevékenységgel a terhelhetőség esetükben is növelhető, s hozzájárul pszichés kiegyensúlyozottságukhoz, és javítja életminőségüket.

Súlyos asztmában szenvedőkön is segíthet az úszás, a futás vagy a kerékpározás, természetesen megfelelő gyógyszeres beállítás mellett és alapos kivizsgálást követően.
A sport gyógyító ereje a rehabilitáció terén is jelentős. Még a hegyi levegőjű szanatóriumok sem kizárólag a kedvező klímát használják ki, hanem tüdőbetegeiknek célirányos sporttevékenységet írnak elő.

Jó tudni! A gyenge testalkatú asztmás betegek is képesek teljesítőképességüket jó egyharmadával növelni néhány hét leforgása alatt.

Vagy vegyük az infarktuson átesettek példáját! A betegek gyakran azért aggódnak, hogy túlhajszolják - túlerőltetik - magukat. Nem bíznak saját testükben, ami egyszer már cserbenhagyta őket, ezért rettegnek a fájdalomtól vagy a visszaeséstől...

Ezt a nézetet sokáig az orvosok nem osztották: a 60-as évek végén az infarktuson átesett betegeknek többhetes, szigorú ágynyugalmat rendeltek. Pedig a célirányosan végzett sportolás, mind szívinfarktust követően, mind kezdődő koszorúér-betegségeknél - a táplálkozás megváltoztatása és gyógyszeres kezelés mellett - a legjobb lehetőség a tünetek enyhítésére vagy egy újabb infarktus megelőzésére. A testi aktivitás segít a betegeknek gyorsabban talpra állni és visszatérni a normális élethez. Szívkoszorúér-betegségeken leginkább tornázással, kerékpározással, úszással, tánccal lehet segíteni, továbbá jó lehetőséget nyújt egy-egy erdei tornapálya gyakorlatainak végrehajtása is.

A rendszeres edzés általánosan erősíti a testizomzatot, és ezáltal megkönnyíti a szív munkáját. A szívinfarktuson átesett betegeknek is hasznára válik, ha szívük, mint megerősödött vérpumpa, rövidebb idő alatt többet képes teljesíteni: azonos mennyiségű vért és oxigént kevesebb munkával pumpálni a testen keresztül. Ha a pulzus nyugalmi állapotban például 15 egységgel, percenként 75 ütésről 60-ra csökken, sok extra munkától kíméli meg a szívet, ilyenkor havonta 650 000 ütéssel kevesebbre van szükség.

Nézzünk meg néhány betegséget, hogyan segíthet rajtuk a sportolás!

II-es típusú diabétesz, "időskori" cukorbetegség (2TDM): a beteg vércukorszintje magas, mert hasnyálmirigyének inzulintermelése nem felel meg a szükségletének, s a test sejtjei nem reagálnak megfelelően az inzulinra. Ez az inzulinrezisztencia többek között örökletes tényezőktől is függ, ám a túlsúly felerősíti a hajlamot. A sportolás és a helyes táplálkozás ezért megelőzően hat. A cukorbeteg emberek számára a kitartást növelő sportoknak, az erőnléti tréningeknek és a gimnasztikának van jótékony hatása. A testi aktivitás serkenti az anyagcserét, és javítja az inzulinérzékenységet, a vércukorszint ezáltal csökken. Orvosi felügyelet mellett a betegek gyógyszerezése lassacskán csökkenthető.

Magas vérnyomás: a felnőttek 10-1 5 százaléka szenved e veszélyes betegségben. Tanulmányok alapján egy 45 éves ember várható élettartama normális vérnyomásértékek mellett - 120/80 - még 32 év. Ám ha ezen értékek 150/100-ra emelkednek, csupán 20,5 évre van még reménye. A rendszeres, kitartást növelő edzésekkel, futással vagy kerékpározással megelőzhető a magas vérnyomás kialakulása, vagy a fennálló magas értékek csökkenthetők.

Tipp: alacsony vérnyomásra inkább az erőnléti edzések javasolhatók a kitartást növelő sportok helyett.

Koleszterinszint-problémák: egy amerikai tanulmány, ami háromezer 30 és 64 év közötti egészséges nemdohányzót vizsgált, kimutatta, hogy a vérzsírértékeket a sportolás pozitív irányba változtatta. A „rossz” LDL-koleszterin szintjét mintegy 8%-kal csökkentette. A „jó” HDL-koleszterin 11 %-kal növekedett. Ez csak azok esetében érvényesült, akik naponta legalább fél órát tempósan sétáltak vagy futottak.

Artrózis: leggyakoribb a térdízület artrózisa. Ilyenkor az ízületi porc leépül, s a betegség magát a csontot is megtámadhatja. Ennek oka a kopás, ami időskorban halmozottan jelentkezik. Az érintettek közül sokan kerülik térdük mozgatását, mert attól félnek, hogy ízületük ezáltal még jobban elhasználódik. Ennek épp az ellentétje igaz! Például a fokozatosan növekvő intenzitással végzett aquajogging segítségével a porcleépülés nemcsak megállítható, de a folyamat vissza is fordítható.

Skizofrénia, depresszió: a 90-es évek közepén kísérleteztek azzal, hogy a sportterápiát a pszichiátriában is használják. Skizofrén betegeknél a tünetek jelentős javulása mutatkozott. Olyan kedélybetegségeknél is, mint a depresszió, a sport nagyon jól bevált kiegészítő terápiaként. A betegek a sportoláson keresztül megtanulják saját testüket tudatosabban érzékelni.

Mellrák: a rendszeresen sportoló nők mintegy felére csökkentik annak kockázatát, hogy még a változókor előtt mellrákban betegedjenek meg. Egy tanulmány keretében olyan nőbetegeknek, akiknél még nem alakult ki a mellrák metasztázisa, mozgásterápiát ajánlottak.

A kutatók ezzel azt szeretnék demonstrálni, hogy az óvatos futógyakorlatok, valamint a speciális nyújtó- és erősítőprogramok az immunrendszer működését serkentik. Az edzés hasznos a természetes killer- (ölő-) sejtek és a monociták számára. A védekezőrendszer ezen két sejtes elemének a rákos sejtek leküzdésében van szerepe. Mellrákos nőbetegeknél hét hónap sportolást követően a monociták száma 50, a természetes killersejteké pedig 100 százalékkal növekedett. Feltételezik, hogy mindez a testi-lelki jó közérzet kialakulásához is hozzájárul.

Tudta? A sportolás pozitív hatásait bizonyították vastagbél-, végbél-, gyomor-, prosztata-, tüdő- és hasnyálmirigyrák esetében is.

Kisebb sérülésekre segítség a gyógyszertárból:

Hólyagtapasz: a lábon megjelenő vízhólyagok a legszebb kirándulást is tortúrává teszik. A gyógyszertárban kapható speciális hólyagtapaszok védik a hólyagot a nyomástól, és enyhítik a fájdalmat. A légáteresztő tapaszok a sebváladék egy részét felszívják, s a nedvesség még egy védőréteget képez közvetlenül a hólyag felett.

Hideg borogatás: zúzódásoknál, ínhúzódásoknál és rándulásoknál a hideg páratlan gyógyír: hatására a véredények összeszűkülnek, így a sérült terület vérellátása romlik, a fájdalom elviselhetőbbé válik, a duzzadás mérséklődik. Közvetlenül a bőrre ne pakoljunk jégkockákat, mert lokális fagyást okozhat! A gyógyszertárból beszerezhetők speciális géltöltetet tartalmazó pakolások, egyszerhasználatos hűsítő párnácskák, spray-k és gélek.

Rugalmas kötszerek: a nyomókötések a sérült területet nyomják, a rugalmas szalagok segítenek megelőzni a duzzanatokat, és jól kombinálhatók hideggel. A kötszert használat előtt egyszerűen mártsuk hideg vízbe, és cseppmentesre kicsavarva borítsuk be vele a sérült területet!

Sportkrémek: hatóanyagaik, például az ibuprofen, a piroxicam vagy a hidroxi-etilszalicilát a bőrbe jutva gátolják a fájdalom- és gyulladásokozó prosztaglandinok képződését. Az alkoholtartalmú sport gélek kellemesen hűsítenek.

Enzimek: sportsérülések miatt a bőr kivörösödik, melegérzetet kelt, duzzad és fájhat is. Mindezek gyulladásos folyamatok következményei. Ilyenkor fehérjebontó enzimek segíthetnek, mint például a bro-melain és a papain, melyek tabletta formájában kaphatók a gyógyszertárban. Ezek az enzimek a gyulladásos területen a fehérjetörmeléket lebontják, ezáltal gyorsítják a gyógyulás folyamatát. Ezenkívül szétrombolják a prosztaglandinokat, azon a hírvivő anyagokat, melyek a gyulladásos folyamatot fenntartják, és ingerlik a szövetekben a fájdalomérző receptorokat.

Árnika- és feketenadálytő-krém: a ficam, húzódás, zúzódás, vérömleny, repedés gyors gyógyulását segítik.

Kiropraktika: az orvos speciális fogásokkal megnyújtja, lazítja, helyre illeszti a blokkolt, rossz pozíciójú ízületeket és ezzel megszűnik a fájdalom.



Bárdos E. - Ideál - Reforméletmód magazin - 2007.05.28. (Időközben - sajnos - megszűnt.)