
A Diszfunkcionális Attitűd Skála (DAS) olyan kognitív hibákat, diszfunkcionális elvárásokat tár fel, amelyek általában gyermekkori tapasztalatok és családi minták akaratlan "eltanulása" révén rögzülnek az emberben, és önkéntelenül is merev, helytelen sémákként befolyásolják az ember önmagára, illetve a világra vonatkozó gondolkodását és észlelését.
A diszfunkcionális attitűdökben részben a külvilággal szemben, részben az embernek önmagára vonatkozó irreális elvárásai rejlenek, melyek aztán irreális célokhoz, azok pedig csalódásokhoz, frusztráltsághoz vezetnek.
A Diszfunkcionális Attitűd Skála (Weissman, A. 1979) 7 értékrendszert, attitűdöt mér. Ezek:
♦ Külső elismerés igény
♦ Szeretettség igény
♦ Teljesítményigény
♦ Perfekcionizmus
♦ A környezet felé irányuló, jogosnak érzett, de irreális elvárás
♦ Omnipotencia igény
♦ Külső kontroll igény
Nehezen megoldható, vagy vissza-visszatérő mindennapi konfliktusok, depressziós és szorongásos panaszok kialakulását, majd visszatérését valószínűsíti, a depresszió, vagy valamelyik szorongásos betegség rizikófaktora, ha valakinek egyszerre több ilyen diszfunkcionális attitűd is meghatározza gondolkodását, érzéseit és viselkedését.
Érdemes tehát a diszfunkcionális attitűdöket, ezeket a problémás beállítottságokat a hétköznapokban felismerni, nyomon követni és aztán újragondolni.
Ezzel növelhetjük önismeretünket, én-hatékonyságunkat (életvezetési kompetencia) és az önmegvalósítást. Megelőzhetünk, egyre csak dagadó munkahelyi (munkahelyi stressz, vállalkozók stressze) és párkapcsolati, családi konfliktusokat. Elkerülhetjük mindennapi stresszoraink zömét. Érdemes velük foglalkozni. Legalábbis megkérdőjelezni őket. Nézzük a diszfunkcionális attitűdöket közelebbről.
1. Külső elismerés igény
Akit, ez az attitűd jellemez az, amíg nem változtat attitűdjén, fokozottan érzékeny marad környezete valós, v. vélt minősítő ítéleteire, véleményére. Ő a „túlalkalmazkodó”, aki másnak nagyon nehezen „tud” NEM-et mondani. Magának annál többször.Hiszen a másoknak való NEM-et mondással, éppen azt „kockáztatná, hogy elveszíti mások „szeretetét, elismerését”. Ő, ha úgy érzi, hogy kritikus vele valaki, márpedig ezt rengetegszer feltételezi (perszonalizál), képes napokig, hetekig rágódni (rumináció) a gyakran nem is létező problémán.
2. Szeretettség igény
Ezzel az attitűddel jellemezhető személy, mindenki által elfogadott szeretne lenni, és önmagát leminősíti, ha ez nem történik meg. Látható, hogy az egyes diszfunkcionális attitűdök, abszolút nem függetlenek egymástól, sőt, némelyik szoros összefüggésben van más nem előrevivő, a boldogságot, stressz mentességet megakadályozó hiedelemmel.3. Teljesítményigény
Az ezzel az attitűddel jellemezhető személy önmagától és másoktól is igen nagy teljesítményt vár el, aztán ha ennek önmaga nem tud, vagy mások nem tudnak megfelelni, "kutyául" szenved. Komoly distresszt él át. A negatív stresszhatás következményeképpen pedig gondolkodása, kreatív problémakezelése beszűkül, és ahelyett, hogy más, talán működőképes megoldást keresne egy adott problémára, bulldogként csinálja ugyanazt, csak még nagyobb erőfeszítéssel. Könnyen ördögi kör lehet ebből...4. Perfekcionizmus
Szintén egy, az előzőekhez kapcsolódó diszfunkcionális attitűd. A perfekcionista az az ember, aki mindent, minden részletében, tökéletesen akar megoldani. Aztán kiakad, önmagával és környezetével is elégedetlen, ha ez nem sikerül.5. A környezet felé irányuló jogosnak érzett (fokozott) elvárások
Emiatt az attitűd miatt az ember a környezetétől ideálisan együttműködő, már-már kiszolgáló, nyilván irreális magatartást vár el, és szenved, elfordul, megsértődik, hisztizik, bosszút áll, ha ezt nem kapja meg. Ettől persze, még jobban elfordul tőle a környezete. Könnyen önerősítő, ördögi kör lehet ebből is...6. Omnipotencia
Ezzel az attitűddel jellemezhető személy úgy érzi, hogy mindenkinek segíteni kell (altruista), ha rászorul, ha nem (önző). Az omnipotencia hit miatt, mindenre képesnek érzi magát, mindenért felelősnek érzi magát, akkor is, ha nem képes a helyzetek megoldására. Csúfos vereségek származnak az omnipotencia attitűdből.7. Külső kontroll hiánya
Aki, ezzel az attitűddel jellemezhető, úgy tartja (gondolja, érzi), hogy nem saját maga irányítja sorsát, életét. Élethelyzetei csak megtörténnek vele. Sorsként, előre megírt végzettként tekint életére, és nem pedig lehetőségek, veszélyek, erősségek és gyengeségek, véletlenek és sorsszerűség fura keverékére. Aki, amíg (!) így gondolkodik, ott szenved az egyre szűkebbé és kényelmetlenebbé váló "biztonsági zónájában". Fél változtatni, de a meglévő élethelyzetben is rosszul érzi magát. Fél felelősséget vállalni az életéért. Inkább másokra, az erősebbekre akaszkodik fel kodependens kullancsként, bogáncsként.A "külső kontrollos" ember ellentéte a "belső kontrollos", autonóm, önállóságra beállítódott ember. Komoly elhatározást, elköteleződést követően a "külső kontrollos" ember is válhat "belső kontrollossá". Persze nem kell. Csak ÉRDEMES.
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...