Szorongásos zavarok

A szorongásos zavarok közé többféle, jól kezelhető, átmeneti pszichológiai-pszichiátriai probléma tartozik, amelyek különböző, részben mégis hasonlatos szorongásformákat, gondolkodási, érzelmi és viselkedési mintákat foglalnak magukban.

A soron következő Benzo Blogokban pszichiátriai rendelői példák segítségével ABC-sorrendben megismerheti a leggyakoribb szorongásos zavarokat: Agorafóbia, Egészségszorongás (hipochondria), Generalizált szorongás (GAD), Pánikzavar (pánikbetegség), Poszttraumás stressz zavar (PTSD), Specifikus fóbiák, Szelektív mutizmus, Szeparációs szorongás, Szociális szorongás zavar (szociális fóbia).

Ezt a Benzo Blogot is érdemes lesz elolvasnia!

Agorafóbia

Röviden: az agorafóbia óriási, gyakran pánikrohamot elérő szintű szorongást vált ki olyan helyzetektől (előrevételezett szorongás), ill., olyan helyzetekben, ahonnan a beteg megítélése szerint nehéz lenne elmenekülni vagy segítséget kapni egy katasztrofális következményekkel járónak gondolt pánikroham esetén.

Ezért kerülik a szorongást kiváltó helyzeteket, vagy csak biztonság érzést nyújtó társsal merik felvállani ezeket. Pl. merik elhagyni a házat, mernek felülni tömegközlekedési eszközre, mernek elmenni tömegrendezvényre.

Inkább online rendelnek élelmiszert, minthogy elmennének a szupermarketbe. Ezt az (átmeneti) viselkedés változást elkerülő magatartásnak nevezzük.

Az agorafóbiáról számos tudnivaló olvasható az Agorafóbia Kisokosban.
Amennyiben ennél is többet szeretne megtudni az agorafóbiáról szavazzon rá a Fóbia Szavazáson.

Kata agorafóbiájának története

Agorafóbia előzmények

Kata (24 éves) addigra mire találkoztunk már intenzív félelmet érzett, amikor nagy tömegben kellett (volna) tartózkodnia, például koncerteken, sporteseményeken. Ezek kihagyása, elkerülése még belefért fóbiás életébe, az azonban már nem, amikor agorafóbiája miatt nem mert, ahogy ő mondta a konzultációk elején: nem „tudott” buszra ülni. Hiszen munkahelye a város másik oldalán volt, neki pedig nem volt sem kocsija, sem „kocsisa”, aki rendszeresen el tudta volna vinni munkába.

Agorafóbiás félelme fokról-fokra, pár hét alatt vált olyan intenzívvé, hogy első konzultációnk idejére már jelentősen korlátozta mindennapi életét és társas viszonyait.

Agorafóbiás (lelki) panaszok

A panaszok – szemben az objektíven kimutatható, látható, ellenőrizhető, nyomonkövethető tünetekkel – mindig: szubjektív, egyéni minősítést kapó, belül megélt, kívülről nem látható érzések és élmények.

Kata agorafóbiája a különböző helyzetekben különféle intenzitással jelentkezett, de alapvetően mindig a menekülés nehézségének és a segítség hiányának kétségbeejtő érzéséhez, félelméhez kapcsolódott.

Tömeges társas helyzetek

♦ Félelem nagy tömegben: Kata (agorafóbiája miatt, az agorafóbia idején, egészségesen sem előtte, sem utána nem) rettegett, amikor nagy tömegben „kellett” tartózkodnia? koncerteken, sporteseményeken és fesztiválokon. Később pedig már a reggeli csúcsban és akkor is, amikor a gyárból, műszak végeztével kiáramlottak az emberek.

Agorafóbiás szorongásai gyakran pánikrohamokhoz vezettek. Agorafóbiája az ilyen eseményeken, helyzetekben való részvételt fokozatosan lehetetlenné tette a számára, hiszen már annyira félt a következő pánikrohamtól.

♦ Elkerülő magatartás: Annak érdekében, hogy elkerülje a szorongást és a pánikrohamokat, Kata egyre inkább kerülte azokat a helyzeteket, ahol sok ember volt jelen. Ez az elkerülő magatartás nemcsak szociális életét szűkítette be jelentősen és korlátozta baráti kapcsolatait, de több hetes táppénzre is kényszerítette. Önfenntartása került veszélybe.

Hétköznapi teendők

♦ Közlekedés: A tömegközlekedési eszközök használata, például a busz, időnként a metró, szintén komoly szorongást okozott Katának. Félve attól, hogy nem tud időben kiszállni vagy segítséget kapni egy pánikroham esetén, gyakran inkább gyalogolt, biciklizett vagy taxival közlekedett, de ez nyilván nem volt hosszú ideig tartható.

♦ Bevásárlás és nyilvános, tág terek: Kata számára a bevásárlás nagy üzletekben, piacokon vagy bevásárlóközpontokban szinte lehetetlen feladattá vált. Gyakran érezte úgy, hogy el fog ájulni vagy pánikrohamot kap a zsúfolt helyeken.

Családi programok

♦ Családi események: Kata gyakran kihagyta a családi összejöveteleket, különösen, a nagyobb létszámúakat, és azokat, amelyek ismeretlen helyszínen kerültek megrendezésre. Visszautasítónak vélt viselkedése feszültséget okozott a családtagjaival való kapcsolatában.

♦ Elszigeteltség: A szorongása és az elkerülő magatartása miatt Kata egyre inkább elszigetelődött. A baráti, haveri meghívásokat a családiakhoz hasonlóan gyakran lemondta. Egyre kevesebb időt töltött emberek között, ami magányossá és depresszióssá tette. Utóbbihoz hozzájárult az agorafóbia leküzdése során megélt tehetetlenség érzése, romló önértékelése és egzisztenciális félelmei is.

Agorafóbiás (testi) tünetek (objektív, kívülről is látható eltérések)

Kata félt helyzetek előtti (előrevételezett), ill. a félt helyzetekben gyorsan, rohamszerűen felfutó, aztán lassan-lassan lecsengő szorongása (pánikroham) számos, mások által is észrevehető testi tünettel is járt:

♦ Gyors szívverés (tachikardia): Pánikrohamok alatt Kata erős szívdobogást (palpitációt) érzett (panasz), ami tovább fokozta félelmét és a pánikroham kialakulásának a valószínűségét. Erről egyszer a mentőben EKG is készült (ez a tünet): tachikardia, sinus aritmia. Ilyenkor az egyébként alacsony vérnyomású Katának, a vérnyomása is felszaladt.

♦ Légszomj: A szorongásos epizódok (pánikrohamok) kapcsán gyakran nehezen kapott levegőt, zihálva kapkodott levegő után, úgy érezte, mintha mindjárt megfulladna (légszomj + gombócérzés a torokban = glubus érzés).

♦ Kipirulás.

♦ Remegés.

♦ Támolyogva, kapaszkodva járt: A nagy tömegben az agorafóbiával összefüggő szédülés, ájulás-, és gyengeségérzés miatt, attól félve, hogy összeesik.

Agorafóbia diagnózis és kezelési terv

Kata, amikor már képtelen volt normálisan élni az életét, segítséget kért. Hónapok óta tartó egyre romló agorafóbijának megbeszélése, az Agorafóbi teszt kitöltése és közös kiértékelése kapcsán megállapítottuk, hogy agorafóbiája lett.

Kezelési terve több összetevőből állt:

Élet-, és szemléletmód váltás (önsegítés, öngyógyítás)

♦ Stresszkezelési technikák: Kata megtanulta, hogyan használjon különböző stresszkezelési technikákat, például mélylégzést, progresszív relaxációt és meditációt, hogy csökkentse a szorongását.

♦ Társas támogatás: Kata elkezdett egy kávézóban megszervezett támogató csoportba járni, ahol számos, aktuálisan (!) hozzá hasonló problémával küzdő emberrel találkozott. Ez a közösségi támogatás segített neki abban, hogy kevésbé érezze magát egyedül aktuális korlátaival.

Kognitív viselkedésterápia (CBT)

♦ Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatok (SAANG-ok) kezelése (kognitív terápiás összetevő): A terápia során Kata lassan, fokozatosa megtanulta felismerni majd kezelni az agorafóbiára jellemző, azt kialakító, ill. fenntartó Spontán Automatikus Alaptalan Negatív Gondolatait (SAANG-jait), amelyek agorafóbiás szorongását kiváltották és legtöbbször belesodorták az egyre súlyosabb, aztán pánikrohamban kicsúcsosodó szorongásokba.

A CBT segített neki abban, hogy az előrevételezett szorongások (SAANG-ok) helyett egyre racionálisabb módon gondolkodjon a betegen félelmetesnek vélt/tartott helyzetekről.

♦ Lépcsőzetes deszenzitizáció (viselkedés terápiás összetevő): Felállítottuk Félelem (Szorongás) Hierarchiáját, majd Kata (terapeutája segítségével) fokozatosan kezdett visszatérni azokhoz a helyzetekhez, amelyeket korábban (agorafóbiás korában) félelmei miatt elkerült. Ez a „házi feladatként” végzett, lassú, lépcsőzetes deszenzitizáció segített Katának csökkenteni a szorongását és újraépíteni az önbizalmát, önértékelését és énhatékonyságát.

Gyógyszeres kezelés (szorongáscsökkentő és hangulatjavító)

♦ Szorongásoldó: Rövid távon, kis dózisban nyugtatót, szorongáscsökkentőt (Rivotrilt) is szedett, hogy segítsen a pánikrohamok ill. a pánikrohamoktól való félelmei és az alvászavara kezelésében.

♦ Antidepresszáns: Kata későn jelentkezett ahhoz, hogy elkerülhesse az antidepresszáns (Cipralex) szedést. Addigra agorafóbiája már annyira elharapózott, hogy depressziós panaszok/tünetek is megjelentek. Vele egyetértésben hangulatjavítót (antidepresszívumot) is javasoltam.

Kis dózisú antidepresszáns kezelése a lassú felépítéstől a fokozatos elhagyásig, kb. hét hónapig tartott. Szerencsére az első választott kedélyjavító bevált mely nemcsak a hangulatát segített rendezni, de hozzájárult szorongása csökkentéséhez is.

Összegzés

Kata szorosan együttműködve terapeutájával, a kezelési terv mentén fokozatosan kezdett javulni.
Bár kezdetben természetesen továbbra is voltak nehézségei a nagyobb tömegben való tartózkodással, egyre jobban tudta kezelni a félelmeit.

Az önsegítő technikák, a támogató csoport, a CBT alapú szupportív kezelés és a korlátozott idejű farmakoterápia segítségével Kata képes volt fokról-fokra visszatérni az agorafóbia idején elkerült Életéhez.

Meg sem állt a teljes gyógyulásig…

Folytatás következik.

Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon vele rájuk is!

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...