Az orvosi értelemben vett unipoláris major depresszió (UMD) – tehát nem a „depi” – meglehetősen gyakori. Világszerte népbetegségnek számít a remény átmeneti elveszítése.Hazánkban havonta kb. 250 000, évente kb. 700 000 unipoláris major depressziós betegséggel kell számolni. A betegek több mint kétharmadánál a depresszió visszatérő (rekurrens) jellegű. Köszönhetően részben a rossz kezeléseknek.
A Benzo Blog alján megtalálja az önbevalláson alapuló, azonnal kitölthető Beck-féle Reménytelenség Skála linkjét.
„Szegény embert az ág is húzza”
József Attila: REMÉNYTELENÜL (részlet) | Az egész vers Latinovits Zoltánnal.
Lassan, tünődve
Az ember végül homokos,
szomorú, vizes síkra ér,
szétnéz merengve és okos
fejével biccent, nem remél.
Én is így próbálok csalás
nélkül szétnézni könnyedén.
Ezüstös fejszesuhanás
játszik a nyárfa levelén.
A semmi ágán ül szivem,
kis teste hangtalan vacog,
köréje gyűlnek szeliden
s nézik, nézik a csillagok...
Az unipoláris major depresszió (UMD) tipikusan epizód szerűen, ill. epizódokban zajló betegség. A depressziós epizódokban gyakoriak az egyidejűleg fennálló (komorbid) szorongásos, ill. addiktív betegségek.
Szorongásos betegségek, szorongásos zavarok
1. Generalizált szorongásos zavar (GAD): Tartós és túlzott aggodalom, amely a legtöbb élethelyzetre kiterjed.
2. Pánikzavar agorafóbiával, vagy agorafóbia anélkül: Hirtelen fellépő pánikrohamok és az azokat követő állandó félelem a félt újabb rohamoktól, ill. az agorafóbiásként biztonságosnak érzett helyek elhagyásától.
3. Poszttraumás stressz zavar (PTSD): Súlyos traumás életesemények (nemi erőszak, bántalmazás, háborús helyzet, természeti katasztrófa stb.) után kialakuló szorongásos zavar.
4. Szociális szorongás (szociális fóbia): Intenzív félelem a társas helyzetektől, ill. a mások általi megítéléstől.
5. Obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség): Ismétlődő, kényszeres gondolatok és cselekvések.
2. Pánikzavar agorafóbiával, vagy agorafóbia anélkül: Hirtelen fellépő pánikrohamok és az azokat követő állandó félelem a félt újabb rohamoktól, ill. az agorafóbiásként biztonságosnak érzett helyek elhagyásától.
3. Poszttraumás stressz zavar (PTSD): Súlyos traumás életesemények (nemi erőszak, bántalmazás, háborús helyzet, természeti katasztrófa stb.) után kialakuló szorongásos zavar.
4. Szociális szorongás (szociális fóbia): Intenzív félelem a társas helyzetektől, ill. a mások általi megítéléstől.
5. Obszesszív-kompulzív zavar (OCD, kényszerbetegség): Ismétlődő, kényszeres gondolatok és cselekvések.
Addiktív betegségek (kémiai és viselkedési addikciók)
1. Alkoholfüggőség (alkoholizmus): Gyakran társul depresszióval, mert a két betegség közötti kapcsolat szoros és kétirányú, oda-vissza jellegű. Egyrészt: az alkohol a benzodiazepinekhez hasonlóan depressziót kiváltó (depresszáns) hatású. Másrészt: a depresszió gyakran önkezelésként vezet rendszeres alkohol iváshoz.
2. Benzodiazepin-függőség: Komoly addiktív betegség, amely gyakran társul depresszióval. A benzodiazepinek hatásmechanizmusa nagyon hasonló az etilalkoholéhoz. Különféle stresszpanaszok (pl. szorongás és álmatlanság) "kezelésére" írják fel őket stresszcsökkentőként, rendkívül sokszor indokolatlanul, „túlkezelve” a betegeket. Aztán a hosszú távú és/vagy túlzott használatuk gyógyszerfüggőséghez vezet. Hasonló a helyzet az illegálisan előállított és terjesztett „dizájner benzodiazepinek” használatával.
3. Drogfüggőség: Az illegális drogok (pl. kokain, heroin) és a vényköteles opioidok függősége is gyakran jár együtt depresszióval.
4. Nikotinfüggőség: A többi szerfüggőséghez, addikcióhoz hasonlóan a dohányzás és a depresszió között is fennáll a fent említett kétirányú kapcsolat. A dohányosoknál (nikotinistáknál) nagyobb a depresszió kialakulásának esélye, és fordítva: depressziósoknál a nikotinfüggőségé.
5. Szerencsejáték-függőség: A kényszeres szerencsejáték használat szintén gyakran társul depresszióval, különösen, ha a „gépezés” kapcsán súlyos anyagi problémák alakulnak ki, vagy a „szerencsejáték” függőség elmagányosodáshoz, a társas kapcsolatok elvesztéséhez, egzisztenciális lecsúszáshoz vezet.
Reménytelenség érzés és az öngyilkosság
Az orvosi értelemben vett, az európai BNO-11 és az amerikai DSM-5 standard diagnosztikai kritériumainak megfelelő unipoláris major depresszió a nők körében világszerte kétszer gyakoribb.
Az UMD legsúlyosabb, legnagyobb kilátástalanság érzéssel, reménytelenség érzéssel járó formája – mindenképpen gyógyszeres (antidepresszáns) kezelést is igényel.
A kezelésben egyáltalán nem részesülő, kezeletlen, illetve az elégtelenül, vagy rosszul kezelt súlyos major depressziós betegek 10-15 százaléka az aktuális reménytelenség érzés miatti elkeseredettsége, kétségbeesettsége következtében – öngyilkosságban hal meg.
Hazánkban az utóbbi 35 évben elért közel 65 százalékos csökkenés ellenére is, évente még mindig rendkívül sok: 1.500-1.600 ember hal meg sajnálatos módon öngyilkosság következtében. (Többen, mint közlekedési balesetekben, amiknek egy kis része szintén tudatos, tervezett önpusztítás.)
Igen fontos és reménykeltő tény, hogy a súlyos depressziók megfelelő farmakoterápiás (antidepresszáns) és pszichoterápiás kezelése kb. 80 százalékkal csökkenti a szuicid halálozást.
Kezeletlen depresszió gyakori és súlyos szövődményei
Szuicid gondolatok és öngyilkosság
A legsúlyosabb szövődmény a szuicid gondolatok megjelenése és az öngyilkosság fokozott kockázata. Kezeletlen depresszió esetén az öngyilkosság kockázata jelentősen megnő, különösen, ha a depresszió súlyos reménytelenség érzéssel jár, ha már többedszer tér vissza, ha nincsen, vagy a beteg nem vesz igénybe adekvát segítséget, ha más mentális betegségek, például szorongás vagy függőségek is jelen vannak.
Testi (szomatikus) betegségek
A súlyos kezeletlen, vagy alulkezelt depresszió szinte minden esetben rontja a krónikus belgyógyászati és egyéb betegek (pl. szívbetegek, cukorbetegek, hipertóniások, reumatikus betegek, gyulladásos bélbetegségekben szenvedők) állapotát.
A depresszióval együtt járó alacsonyabb motiváció, reménytelenség-, kilátástalanság érzés, és az öngondoskodás csökkenése miatt a depresszió idején az emberek kevésbé képesek betartani az orvosi előírásokat (pl.: az életmódot, az izoláció elkerülését és a gyógyszerelést érintő tanácsokat).
A súlyos kezeletlen, vagy alulkezelt depresszió (hiperkortizolémia) gyengíti az immunrendszert, ami az embert a depressziós epizód alatt fogékonyabbá teszi fertőzésekre, autoimmunbetegségekre és daganatos betegségekre.
A depresszióval együtt járó alacsonyabb motiváció, reménytelenség-, kilátástalanság érzés, és az öngondoskodás csökkenése miatt a depresszió idején az emberek kevésbé képesek betartani az orvosi előírásokat (pl.: az életmódot, az izoláció elkerülését és a gyógyszerelést érintő tanácsokat).
A súlyos kezeletlen, vagy alulkezelt depresszió (hiperkortizolémia) gyengíti az immunrendszert, ami az embert a depressziós epizód alatt fogékonyabbá teszi fertőzésekre, autoimmunbetegségekre és daganatos betegségekre.
Pszichoszociális problémák
Kapcsolati problémák: A súlyos kezeletlen, vagy alulkezelt depresszió miatt megromolhatnak a családi és baráti kapcsolatok, mivel a beteg átmenetileg visszahúzódóvá, ingerlékennyé válhat, vagy elveszítheti érdeklődését mások iránt.
Szociális elszigetelődés: Mivel az érintettek a depresszió miatt, annak jeleként gyakran visszahúzódnak a társas kapcsolatoktól, ez izolációhoz és elmagányosodáshoz vezethet.
Munkahelyi problémák: A depresszió csökkentheti a munkateljesítményt, fokozhatja a tartós hiányzásokat, és hosszú távon munkanélküliséghez vezethet.
Szociális elszigetelődés: Mivel az érintettek a depresszió miatt, annak jeleként gyakran visszahúzódnak a társas kapcsolatoktól, ez izolációhoz és elmagányosodáshoz vezethet.
Munkahelyi problémák: A depresszió csökkentheti a munkateljesítményt, fokozhatja a tartós hiányzásokat, és hosszú távon munkanélküliséghez vezethet.
Függőségek kialakulása
Ezeket korábban érintettük már. A különböző szerfüggőségek hosszabb távon és többször visszatérő (rekurrens) depresszió idős korban növelheti a demencia kialakulásának kockázatát.
Csökkent életminőség
A depressziós epizód ideiglenesen súlyosan rontja az életminőséget. Az érintettek elveszítik érdeklődésüket azok iránt a tevékenységek és kapcsolatok iránt, amelyek korábban örömet szereztek nekik, ami „ördögikörként” tovább súlyosbíthatja a depressziót és megnehezítik a gyógyulást és adekvát öngyógyítást.
Depresszió felismerését segítő rövid, célzott szűrési módszerek: Beck Skálák
Rövidített Beck-depresszió kérdőív
A depresszió kérdőívek közül a Kopp Mária és munkatársai által kidolgozott, rövidített (9 tételes), egyszerűen és gyorsan kitölthető, önbevallásos, rövidített Beck-depresszió kérdőív 19 pont határérték felett igen jól a pszichiátriai gyógyszeres kezelést (elsősorban SSRI antidepresszáns terápiát) igénylő major depressziót.
Reménytelenség Skála (RS)
A major depressziók gyors, tömeges, akár online szűrése a reménytelenség és az öngyilkossági gondolatok irányából is megközelíthető.
Hasznos tehát a Reménytelenség Skála (RS), mely olyan, rövid, önkitöltő kérdőív, amely kifejezetten – a legtöbbször major depresszióban megjelenő – öngyilkossági gondolat, szándék és veszélyeztetettség felmérésére készült. Ráadásul könnyen és gyorsan online is kitölthető és rövid idő alatt, akár automatikusan is kiértékelhető.
A „Reménytelenség Skála” (RS) ma már a pszichiátriai szakirodalomban széles körben elfogadott mérőeszköz. Aaron Beck alakította ki munkatársaival öngyilkossági szándék miatt kórházba került pácienseket vizsgálva.
Beck depressziós páciensekkel folytatott beszélgetései során felismerte, hogy egy depressziós beteg akkor kísérel meg öngyilkosságot, amikor számára – látszólag! – a jövő perspektíva lezárul, ezért reménytelennek látja helyzetét.
A reménytelenség kialakulása tehát komoly szuicid veszélyeztetettséget jelent, ebből következően korai felismerése a szuicid prevenció legelső lépése.
Ha, szeretné, nézze meg a Beck Reménytelenség Skálát. Ajánlott életkor: 17-80 év.
Perczel Forintos D., Rózsa S., Kopp M. A Beck-féle Reménytelenség Skála rövidített változatának vizsgálata Magyarországon egy országos reprezentatív felmérés tükrében. Psychiat Hung 2007;22:379–389.
TELEFONOS ÉS ONLINE SEGÍTSÉG
Öngyilkossági gondolatok esetén
Este 7 és reggel 7 óra között ingyenesen és anonim módon hívható telefonszám: +36 80 505 390
Magyar Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok Szövetsége (LESZ)
tel.: 116-123 (0-24h)
Emai elérhetőségeik:
nemvagyegyedul116123@gmail.com (72 órán belül válaszolunk),
englishhelp@gmail.com (we reply within 72 hours)
hallgatlak.lelkisegely@gmail.com (Erdély)
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat (OKIT)
24 órában ingyenesen hívható telefonos segítség, ha kapcsolati erőszak v. emberkereskedelem áldozataként menekülnie kell, krízis szállásra szorul. tel.: +36 80 205 520
Kék Vonal - Gyermekkrízis Alapítvány
tel.: 116-111 (17-21 óráig elérhető chat funkció), e-mail konzultáció (72 órán belüli válaszadás)
EMMA Egyesület - EMMA vonal
tel.: +36 80 414 565. Ingyenesen hívható segélyvonal anyáknak, szülés előtt és szülés után, az anyaság bármely szakaszában.
Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen (NANE)
tel.: +36 80 505 101 (H, K, Cs, P.: 18-22 óra; Sze: 12-14 óra között)
Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!
Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...
Kapcsolódó anyagok
