Sertagen

Alkalmazási előírás (2. rész)

(lényegre koncentrálva)

[1. rész]

 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
A hányinger a leggyakoribb mellékhatás. A szociális szorongás zavar kezelésekor szertralinnal kezelt férfiaknál 14%‑ban jelentkezett szexuális diszfunkció (ejakulációs zavar) a placebóval kezeltek 0%-ához képest. Ezek a mellékhatások dózisfüggőek, és a kezelés folytatásával gyakran átmeneti jellegűek.
 
Kettős vak, placebokontrollos, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációban végzett vizsgálatokban a megfigyelt mellékhatás-profilok hasonlóak voltak a depressziós betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálatokban észlelt mellékhatásokhoz.
 
Az 1. táblázat a forgalomba hozatalt követően tapasztalt (nem ismert gyakoriságú), valamint a depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban (összesen 2542 szertralinnal és 2145 placebóval kezelt beteg bevonásával) végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat sorolja fel.
 
Az 1. táblázatban felsorolt bizonyos mellékhatások intenzitása és előfordulási gyakorisága a kezelés folytatásával csökkenhet, és általában nem vezet a terápia megszakításához.
 
1. táblázat: Mellékhatások

Depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások előfordulási gyakorisága. Összevont analízis és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok (előfordulási gyakoriság nem ismert).
 

Nagyon gyakori (≥1/10)	Gyakori (≥1/100 – <1/10)	Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)	Ritka (≥1/10 000 – <1/1000)	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
	pharyngitis, felső légúti infekciók, rhinitis	gastroenteritis, otitis media	diverticulitis§
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)
		neoplasma
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
			lymphadenopathia, leukopenia*§, thrombocytopenia*§
Immunrendszeri betegségek és tünetek
		túlérzékenység*, szezonális allergia*	anafilaktoid reakció*
Endokrin betegségek és tünetek
		hypothyreosis*	hyperprolactinaemia*§, nem megfelelő antidiuretikus hormon (ADH) szekréció*§
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
	csökkent étvágy, megnövekedett étvágy*		diabetes mellitus*, hypercholesterinaemia, hypoglykaemia*, hyponatraemia*§, hyperglykaemia*§
Pszichiátriai kórképek
Insomnia	depresszió*, deperszonali-záció, rémálom, szorongás*, izgatottság*, idegesség, csökkent libidó*, bruxismus (fogcsikorga-tás)*	hallucináció*, agresszió*, euphorikus hangulat*, apathia, gondolkodási zavar, pszichotikus zavar*, paranoia, öngyilkos gondolatok/ magatartás	konverziós zavar*§, paroniria*§, gyógyszerfüggőség, alvajárás, korai magömlés
Idegrendszeri betegségek és tünetek
Szédülés Szomnolen-cia fejfájás*	paraesthesia*, tremor, mozgászavarok (köztük extrapyramidalis tünetek, mint például hyperkinesia, izomtónus-fokozódás, dystonia fogcsikorgatás vagy járászavar) izomtónus- fokozódás*, ízérzészavar, figyelemzavar	convulsio*, önkéntelen izom-összehúzódások*, koordinációs zavar, hyperkinesia*, amnesia, hypaesthesia*, beszédzavar, testhelyzetválto-zást követő szédülés, syncope*, migrén*	kóma*, akathisia (lásd 4.4 pont) choreoathetosis§, szerotonin-szindrómához* vagy a neuroleptikus malignus szindrómához (egyes esetekben a szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor jelentkező szindróma) társuló jeleket és tüneteket is jelentettek: közéjük tartozott az izgatottság, zavartság, fokozott verejtékezés, diarrhoea, láz, hypertensio, izommerevség és tachycardia§. dyskinesia, hyperaesthesia, cereobrovascularis spasmus (köztük reverzíbilis cerebralis vasoconstrictio szindróma és Call–Fleming-szindróma)*§, pszichomotoros nyugtalanság*§ (lásd 4.4 pont) érzészavar
Szembetegségek és szemészeti tünetek
	látászavar	mydriasis*	glaucoma, könnytermelési zavar, scotoma, diplopia, photophobia, hyphaema*§, látáscsökkenés§, eltérő méretű pupillák*§	macolupathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
	tinnitus*	fülfájás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
	palpitációk*	tachycardia*, szívbetegség	myocardialis infarctus*§, Torsades de Pointes*§ (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pontok), bradycardia, QTc‑megnyúlás* (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pontok)
Érbetegségek és tünetek
	hőhullámok*	hypertensio*, kipirulás, haematuria*, vérzészavar (mint például gastrointestinalis vérzés)*	perifériás ischaemia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
	ásítozás*	bronchospasmus*, dyspnoe, epistaxis*	laryngospasmus, interstitialis tüdőbetegség*§, eosinophil pneumonia*§, hyperventilatio, hypoventilatio, stridor*§, dysphonia, csuklás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
hasmenés hányinger szájszáraz-ság	hasi fájdalom* hányás*, obstipatio*, dyspepsia, flatulencia	melaena, fogbetegségek, oesophagitis, glossitis, dysphagia, aranyér, fokozott nyáltermelés, a nyelv betegségei, eructatio	haematochezia, stomatitis, nyelv-fekélyesedés, pancreatitis*§, a száj(nyálkahártya) kifekélyesedése	mikroszkópos colitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
			kóros májműködés, súlyos hepaticus események (köztük hepatitis, icterus, májelégtelenség)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
	bőrkiütés*, hyperhidrosis	periorbitalis oedema*, arcödéma, purpura*, dermatitis. alopecia*, hideg verítékezés, száraz bőr, urticaria* pruritus	ritkán beszámoltak súlyos, bőrön jelentkező mellékhatásokról (SCAR): pl. Stevens–Johnson-szindróma* és epidermalis necrolysis*§, angiooedema, photosensitivitás§, egyéb bőrreakciók*§, bullosus dermatitis, follicularis bőrkiütés, a szőr szerkezetének rendellenessége, a bőr rendellenes szaga
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
	arthralgia*, myalgia, hátfájás	osteoarthritis, izomgyengeség, izomrángás, izomgörcsök*	rhabdomyolysis*§, csontbetegségek	trismus*
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
		nocturia, vizeletretenció*, polyuria, pollakiuria, vizeletürítési zavar vizelet- inkontinencia*	oliguria, vizeletindítási nehézség*
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek **
ejakulációs zavar	erectilis disfunctio, rendszertelen menstruáció*	vaginalis vérzés, szexuális zavar (lásd: 4.4 pont), menorrhagia, női szexuális zavar (lásd: 4.4 pont)	atrophias vulvovaginitis, balanoposthitis*§, hüvelyi folyás (fluor), priapismus*, galactorrhea*, gynaecomastia*	poszt partum vérzés¿
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
fáradtság*	mellkasi fájdalom*, rossz közérzet*, láz*, gyengeség*	perifériás oedema*, hidegrázás, járászavar* szomjúság	hernia, csökkent gyógyszertolerancia
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
	testtömeg-növekedés*	emelkedett glutamát-piruvát-tanszamináz- (GPT)* szint, emelkedett glutamát-oxálacetát-transzamináz- (GOT)* szint, testtömegcsökkenés*	kóros spermiogram szérum-koleszterinszint emelkedése*, kóros klinikai laboratóriumi eredmények, a thrombocyta-funkció megváltozása*§
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények
	sérülés
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások
			vazodilatációs eljárás

* A forgalomba hozatalt követően azonosított gyógyszermellékhatások.
§ A gyógyszermellékhatás gyakorisága a 95%-os megbízhatósági tartomány becsült felső határértéke alapján, a „Hármas szabály” figyelembevételével.
¿ Ezt az eseményt az SSRI/SNRI-k teljes terápiás csoportjára vonatkozóan jelentették (lásd 4.4 és 4.6 pont).

A szertralin-kezelés abbahagyásakor észlelt megvonási tünetek

A kezelés abbahagyása (különösen ha az hirtelen történt) gyakran vezet megvonási tünetekhez. Szédülés, érzészavarok (köztük paraesthesia), alvászavarok (köztük álmatlanság és élénk álmok), agitáció vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor és fejfájás a leggyakrabban jelentett tünetek. Általában ezek a tünetek enyhék illetve közepesen súlyosak, és önmaguktól megszűnnek, azonban néhány beteg esetében súlyosak és/vagy elhúzódóak lehetnek. Ezért javasolt, ha a szertralin‑kezelés már nem szükséges, azt a dózis fokozatos csökkentésével abbahagyni (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Idősek

SSRI‑k vagy SNRI‑k, köztük a szertralin alkalmazása klinikailag jelentős hyponatraemiával járt idős betegeknél, akik fokozottan veszélyeztetettek lehetnek ennek a mellékhatásnak a szempontjából (lásd 4.4 pont).
 
Gyermekek és serdülők

A mellékhatásprofil több mint 600 szertralinnal kezelt gyermekgyógyászati beteg esetében összességében hasonló volt a felnőtt vizsgálatokban észleltekhez. A következő mellékhatásokat jelentették a kontrollos vizsgálatok (n=281 szertralinnal kezelt beteg) során:  
Gyógyszercsoportra jellemző hatások

Javarészt 50 éves vagy idősebb betegekkel folytatott epidemiológiai vizsgálatok a csonttörések kockázatának növekedését mutatták SSRI-ket és TCA‑kat szedő betegeknél. A kockázathoz vezető mechanizmus nem ismert.
 

4.9 Túladagolás

 
Toxicitás

A szertralinnak a túladagolásra vonatkozó biztonsági sávja a betegcsoporttól és az együtt alkalmazott gyógyszerektől függ. Haláleseteket is leírtak szertralin túladagolással összefüggésben, önmagában vagy egyéb gyógyszerekkel és/vagy alkohollal való kombinációban. Ezért minden túladagolást erélyesen kell kezelni.
 
Tünetek

A túladagolás tünetei között szerepelnek a szerotonin-mediált mellékhatások, mint az aluszékonyság, gastrointestinalis zavarok (mint hányinger és hányás), tachycardia, tremor, agitáció és szédülés. Kevésbé gyakran kómát is jelentettek.
 
QTc‑megnyúlás/Torsades de Pointes eseteit jelentették szertralin‑túladagolást követően, ezért folyamatos EKG‑megfigyelés javasolt minden esetben, amikor szertralin‑túladagolás merül fel (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont).
 
Kezelés

A szertralinnak nincs specifikus antidotuma. Ajánlott biztosítani és fenntartani a légutak átjárhatóságát, valamint a megfelelő oxigenizációt és ventillációt, ha szükséges. Aktivált szén, ami erélyes hashajtással együtt alkalmazható, a gyomormosással egyenlő hatékonyságú vagy annál hatékonyabb is lehet, és a túladagolás kezelésénél megfontolandó. Hánytatás nem javasolt. A szívműködés (pl. EKG) és egyéb életfunkciók monitorozása is ajánlott, általános tüneti és szupportív kezelés mellett. A szertralin nagy eloszlási térfogata miatt nem valószínű, hogy a forszírozott diurézis, dialízis, hemoperfúzió és cseretranszfúzió hatásos lenne.
 
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: Pszichoanaleptikumok. Antidepresszánsok. Szelektív szerotoninvisszavétel-gátlók (SSRI). ATC kód: N06AB06.
 
Hatásmechanizmus
 
A szertralin a neuronalis szerotonin (5‑HT) újrafelvételének erős és specifikus gátlója in vitro, ami állatokban az 5‑HT hatásának megnövelését okozza. A neuronok noradrenalin és dopamine újrafelvételére csak igen kis hatást gyakorol. Klinikai adagokban a szertralin gátolja a thrombocyták szerotonin felvételét. Állatokban mentes a stimuláló, szedatív vagy antikolinerg aktivitástól és a kardiotoxicitástól. Egészséges önkénteseknél végzett kontrollos vizsgálatokban a szertralin nem okozott szedációt és nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt. Az 5‑HT felvételének szelektív gátló hatásával összhangban, a szertralin nem fokozza a katekolaminerg aktivitást. A szertralinnak nincs affinitása a muszkarin (kolinerg), szerotonerg, dopaminerg, adrenerg, hisztaminerg, GABA vagy benzodiazepin receptorokhoz. Állatokban a szertralin krónikus adása az agy noradrenalin receptorainak down-regulációjához vezetett, mint ahogyan azt egyéb, klinikailag hatékony antidepresszánsoknál és kényszerbetegségben alkalmazott gyógyszereknél is megfigyelték.
 
Farmakodinámiás hatások
 
A szertralinnál nem mutatható ki abúzus potenciál. Egy, a szertralin, az alprazolam és a d‑amfetamin abúzus hajlamát összehasonlító, placebokontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatban a szertralin nem okozott olyan pozitív szubjektív hatásokat, amelyek a szertralin abúzus potenciáljára utalnának. Ezzel szemben a vizsgálati alanyok mind az alprazolamot, mind pedig a d‑amfetamint szignifikánsan magasabbra értékelték a placebóhoz képest a szerek kedveltségét, eufórizáló hatását és az abúzus potenciált mérő skálákon. A szertralin nem váltott ki sem a d‑amfetaminnal járó stimulációt és szorongást, sem az alprazolammal járó szedációt és a pszichomotoros funkciók romlását. A szertralin nem hat pozitív megerősítésként a kokain önadagolására idomított rhesus majmokban, és nem helyettesítette diszkriminatív stimulusként rhesus majmokban sem a d‑amfetamint, sem a pentobarbitált.
 
Klinikai hatásosság és biztonságosság
 
Major depressziós betegség
Végeztek egy vizsgálatot depresszióban szenvedő olyan járóbetegek bevonásával, akik napi 50‑200 mg szertralinnal folytatott kezdeti 8 hetes nyílt kezelési fázis végén a kezelésre reagáltak. Ezeket a betegeket (n=295) randomizálták egy 44 hetes kettős vak vizsgálathoz, folytatva a napi 50‑200 mg szertralin- vagy placebokezelést .A szertralin-kezelésben részesülő betegek esetében statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb relapszus arányt figyeltek meg, mint a placeboterápiában részesülőknél. A vizsgálatot befejezőknél az átlagos napi dózis 70 mg volt. A kezelésre reagáló betegek (a meghatározás szerint azok a betegek, akik nem estek vissza) százalékos aránya a szertralin‑karon 83,4%, a placebokaron 60,8% volt.
 
Poszt-traumás stresszzavar (PTSD)
A három PTSD vizsgálat egyesített adatai az átlagos populációban alacsonyabb válaszarányt találtak a férfiaknál a nőkhöz képest. A két pozitív átlagos populációs vizsgálatban a férfi és női szertralin vs. placebo válaszarány hasonló volt (nők: 57,2% vs. 34,5%, férfiak: 53,9% vs. 38,2%). Az összevont átlagos populációs vizsgálatban a férfiak száma 184, a nők száma 430 volt, és így az eredmények a nőknél nagyobbak, valamint a férfiaknál egyéb kiindulási változók (több gyógyszer használata, hosszabb időtartam, a trauma eredete, stb.) is szerepeltek, melyek összefüggtek a csökkent hatással.
 
Szív-elektrofiziológia
Kifejezetten ebből a célból, alapos QTc-vizsgálatot végeztek egyensúlyi állapotban (steady state) a terápiás mennyiséget meghaladó expozícióval egészséges önkénteseknél (napi 400 mg-os kezelést kaptak, amely kétszerese a javasolt napi maximális dózisnak). Ebben a vizsgálatban a szertralin és a placebo közötti QTcF időhöz illesztett legkisebb négyzetek szerinti átlagos különbség kétoldalú 90%-os megbízhatósági tartományának (CI) felső korlátja (11,666 ezredmásodperc) meghaladta az előre meghatározott 10 ezredmásodperc küszöbértéket az adagolást követő 4. óra időpontjában. Az expozíció és a válasz elemzése enyhe pozitív összefüggést tárt fel a QTcF és a szertralin plazmakoncentrációja között (0,036 ezredmásodperc/(ng/ml); p<0,0001). Az expozíció-válasz modell alapján a QTcF klinikailag szignifikáns megnyúlásának küszöbértéke (tehát az, hogy az előrejelzett 90%-os CI meghaladja a 10 ezredmásodpercet) legalább 2,6-szer magasabb, mint az átlagos Cmax-érték (86 ng/ml), a szertralin legmagasabb javasolt dózisát (napi 200 mg) követően (lásd 4.4, 4.5, 4.8 és 4.9 pont).
 
Kényszerbetegség gyermekeknél és serdülőknél
A szertralin (50‑200 mg/nap) biztonságosságát és hatásosságát obszesszív-kompulzív zavarban (OCD) szenvedő, nem depressziós, járóbeteg gyermekek (6‑12 éves) és serdülők (13‑17 éves) esetén vizsgálták. Egyhetes, egyszeresen vak, placebóval történő bevezetést követően a betegeket random módon sorolták 12 hetes, flexibilis dózisú szertralin- vagy placebokezelésre. A gyermekeknél (6‑12 éves) kezdő dózisnak 25 mg‑ot adtak. A szertralinra randomizált betegeknél szignifikánsan nagyobb mértékű javulás mutatkozott a Yale-Brown Kényszer Kérdőív gyermek változat (Children’s Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale [CY‑BOCS]) (p=0,005), a Nemzeti Mentálhigiénés Intézet globális kényszer kérdőív (National Institue of Mental Health /NIMH/ Global Obsessive Compulsive Scale) (p=0,019), valamint a Klinikai Összbenyomás Javulás skála (Clinical Global Impression /CGI/ Improvement Scale) (p=0,002) alapján, mint a placebóra randomizált betegeknél. Emellett a placebocsoporthoz viszonyítva nagyobb mértékű javulási tendencia volt még megfigyelhető a szertralin-csoportban a Klinikai Összbenyomás Súlyossági skála (CGI Severity scale) esetén (p=0,089). A CY‑BOC-skálát tekintve a placebónál az átlagos kiindulási érték 22,25±6,15, a kiindulási értéktől számított változás pedig –3,4±0,82 volt, míg a szertralinnál az átlagos kiindulási érték 23,36±4,56, a kiindulási értéktől számított változás pedig –6,8±0,87 volt. Egy post hoc elemzés szerint a kezelésre reagálók – definíció szerint azok a betegek, akiknél az elsődleges hatékonysági fokmérő CY‑BOC-skála eredményeiben legalább 25%‑os csökkenés volt a vizsgálat megkezdésétől a végpontig – aránya 53% volt a szertralinnal kezelt, míg 37% volt a placebóval kezelt betegeknél (p=0,03).
 
A hosszú távú biztonságossági és hatásossági adatok hiányoznak ennél a gyermekgyógyászati csoportnál.
 
Gyermekek és serdülők
 
6 évesnél fiatalabb gyermekekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás

Emberben napi egyszeri 50‑200 mg per os dózis 14 napig történő adagolását követően a plazma szertralin csúcskoncentráció (Cmax) a napi bevétel után 4,5‑8,4 óra után alakul ki. A szertralin tabletta biohasznosulását az étkezés jelentősen nem változtatta meg.
 
Eloszlás

A keringő gyógyszermennyiségnek körülbelül 98%‑a kötődik a plazmafehérjékhez.
 
Biotranszformáció

A szertralinnak jelentős a „first pass” metabolizmusa a májban.
 
Klinikai és in vitro adatok alapján kijelenthető, hogy a szertralin a CYP 3A4, CYP 2C19 (lásd 4.5 pont) és CYP 2B6 enzimeket is magába foglaló, több úton történő metabolizáción megy keresztül. Továbbá a szertralin és fő metabolitja, a dezmetilszertralin, a P-glikoprotein in vitro szubsztrátjai.
 
Elimináció

A szertralin átlagos felezési ideje körülbelül 26 óra (22‑36 óra között). A terminális eliminációs felezési időnek megfelelően körülbelül kétszeres a felhalmozódás az egyensúlyi (steady-state) koncentrációk eléréséig, ami napi egyszeri adagolással egy hét után érhető el. Az N‑dezmetilszertralin felezési ideje 62‑104 óra. Mind a szertralin és az N‑dezmetilszertralin nagymértékben metabolizálódik emberben, és a keletkező metabolitok a széklettel és a vizelettel egyenlő mennyiségben ürülnek. A változatlan formájú szertralin csak kis mennyiségben (<0,2%) ürül a vizelettel.
 
Linearitás/nem-linearitás

A szertralin 50 mg és 200 mg közötti dózistartományban dózisfüggő farmakokinetikát mutat.
 
Farmakokinetika speciális betegcsoportokban
 
Kényszerbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők
A szertralin farmakokinetikáját 29, 6‑12 éves gyermekgyógyászati és 32, 13‑17 éves serdülő betegnél vizsgálták. A betegeknél az adagot fokozatosan, 32 nap alatt emelték napi 200 mg‑ra, vagy 25 mg‑os kezdő adaggal és emelésekkel vagy 50 mg‑os kezdő adaggal és emelésekkel. A 25 mg‑os és az 50 mg‑os terápiás rezsimet a betegek egyformán tolerálták. A 200 mg‑os adag mellett, egyensúlyi állapotban a szertralin plazmaszintje a 6‑12 éves csoportban mintegy 35%‑kal magasabb volt, mint a 13‑17 éves csoportban, és 21%‑kal magasabb volt, mint a felnőtt referenciacsoportban. A fiúk és a lányok között nem volt jelentős különbség a clearance‑ben. Ezért alacsony kezdőadag és 25 mg‑os dózisemelés javasolt gyermekeknél, különösen az alacsony testtömegű gyermekek esetén.
 
Serdülők esetén az adagolás lehet olyan, mint a felnőtteknél.
 
Serdülők és idősek
Serdülőknél vagy időseknél a farmakokinetikai profil nem különbözik jelentősen a 18‑65 év közötti felnőttekétől.
 
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél a szertralin felezési ideje megnő, és az AUC‑érték a háromszorosára emelkedik (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Vesekárosodás
Közepes – súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem volt jelentős szertralin-akkumuláció.
 
Farmakogenomika

A szertralin plazmaszintek körülbelül 50%‑kal voltak magasabbak a CYP 2C19 enzimen lassan metabolizáló egyéneknél, mint a gyorsan metabolizálóknál. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert, és a betegnél titrálást kell alkalmazni a klinikai válasz alapján.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó preklinikai adatok nem utalnak arra, hogy a készítmény különleges veszélyt jelentene az emberre. Az állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki teratogenitásra utaló bizonyítékot vagy a hím fertilitásra gyakorolt nemkívánatos hatásokat. Az észlelt foetotoxicitás vélhetően az anyai toxicitással függött össze. Az utódok postnatalis túlélése és a testtömegük csak a születést követő első napokban csökkent. Bizonyítékot találtak arra, hogy a korai postnatalis mortalitás a vemhesség 15. napja utáni in utero expozíció következménye. A kezelt anyaállat utódainál észlelt postnatalis fejlődésbeni késés vélhetően az anyaállatra gyakorolt hatások következménye, ezért a humán kockázat tekintetében nem releváns.
 
A rágcsálókon és nem-rágcsálókon végzett állatkísérletek nem mutattak termékenységre gyakorolt hatást.
 
Fiatal állatokkal végzett vizsgálatok

Toxikológiai vizsgálatot végeztek fiatal patkányokkal, amelyben orálisan szertralint adtak hím és nőstény patkányoknak a születést követő 20. naptól az 56. napig (10 mg/ttkg‑os, 40 mg/ttkg‑os és 80 mg/ttkg‑os napi dózisokkal), amelyet a születést követő 196. napig tartó gyógyszermentes időszak követett. A nemi érés késését a hímeknél és a nőstényeknél más-más adagolás mellett figyelték meg (hímeknél 80 mg/ttkg és nőstényeknél ≥10 mg/ttkg), de a kapott eredmények ellenére az értékelt hím és nőstény reproduktív végpontokban szertralinnal összefüggő hatás nem volt. Továbbá, a születést követő 21. és 56. nap között kiszáradást, chromorhinorrheát és csökkent átlagos testsúlygyarapodást is megfigyeltek. A szertralin alkalmazásának tulajdonítható összes fent említett hatás a gyógyszermentes időszak ideje alatt elmúlt. Ezeknek a szertralinnal kezelt patkányoknál megfigyelt hatásoknak a klinikai jelentőségét nem igazolták.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Tablettamag  
Filmbevonat  

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem értelmezhető.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
3 év
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Az eredeti csomagolásban tárolandó.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

   
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2023. december 1.

 

[1. rész]

Forrás: ogyei.gov.hu