Asentra

Alkalmazási előírás (2. rész)

(lényegre koncentrálva)

[1. rész]

 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
A hányinger a leggyakoribb mellékhatás. A szociális szorongás zavar kezelésekor szertralinnal kezelt férfiaknál 14%-ban jelentkezett szexuális diszfunkció (ejakulációs zavar) a placebóval kezeltek 0%‑ához képest. Ezek a mellékhatások dózisfüggőek, és a kezelés folytatásával gyakran átmeneti jellegűek.
 
Kettős-vak, placebo-kontrollos, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációban végzett vizsgálatokban gyakran megfigyelt mellékhatás-profilok hasonlóak voltak a depressziós betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálatokban észlelt mellékhatásokhoz.
 
Az 1. táblázat a forgalomba hozatalt követően tapasztalt (nem ismert gyakoriságú), valamint a depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban (összesen 2542 szertralinnal és 2145 placebóval kezelt beteg bevonásával) végzett placebo-kontrollos klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat sorolja fel.

Az 1. táblázatban felsorolt bizonyos mellékhatások intenzitása és előfordulási gyakorisága a kezelés folytatásával csökkenhet, és általában nem vezet a terápia megszakításához.
 

1. táblázat: Mellékhatások Depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások előfordulási gyakorisága. Összevont analízis és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok.
Szervrendszer-osztály	Nagyon gyakori (≥1/10)	Gyakori (≥1/100 – <1/10)	Nem gyakori (≥1/1000 – <1/100)	Ritka (≥1/10 000 – <1/1000)	Gyakorisága nem ismert (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések		felső légúti fertőzés, pharyngitis, rhinitis	gastroenteritis, otitis media	diverticulitis§
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)			neoplasma
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek				lymphadeno-pathia, thrombocyto-penia*§, leukopenia*§
Immunrendszeri betegségek és tünetek			túlérzékenység*, szezonális allergia*	anaphylactoid reakció*
Endokrin betegségek és tünetek			hypothyreosis*	hyperpro-lactinaemia*§, nem megfelelő antidiuretikus hormon-szekréció*§
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek		csökkent étvágy, megnövekedett étvágy*		hypercholeste-rinaemia, diabetes mellitus*, hypoglykae-mia*, hyperglykae-mia*§, hyponatrae-mia*§
Pszichiátriai kórképek	insomnia	szorongás*, depresszió*, agitáció*, csökkent libido*, idegesség, deperszonalizá-ció, rémálmok, bruxizmus (fogcsikorga-tás)*	öngyilkossági gondolatok/ viselkedés, psychoticus zavar*, gondolkodási zavar, apathia, hallucináció*, agresszió*, euphorikus hangulat*, paranoia	konverziós zavar*§, paroniria*§, gyógyszer-függőség, alvajárás, korai magömlés
Idegrendszeri betegségek és tünetek	szédülés, fejfájás*, szomno-lencia	tremor, mozgászavarok (köztük extrapyramidalis tünetek, mint például hyperkinesia, izomtónus fokozódás [izom-hypertonia], dystonia, fogcsikorgatás vagy járászavar). paraesthesia*, izomtónus fokozódás (izom-hypertonia)*, figyelemzavar, ízérzészavar	amnesia, hypaesthesia*, önkéntelen izomkontrakci-ók*, ájulás*, hyperkinesia*, migrén*, convulsio*, testhelyzetválto-zást követő szédülés, koordinációs zavar, beszédzavar	kóma*, akathisia (lásd 4.4.pont), dyskinesia, hyperaesthe-sia, cerebrovascu-laris spasmus (köztük reverzíbilis cerebralis vasoconstricti-os szindróma és Call–Fleming-szindróma)*§. psychomoto-ros nyugtalanság*§ (lásd 4.4 pont), érzészavar, choreoathe-tosis§, a szerotonin-szindrómához* vagy a neuroleptikus malignus szindrómához társuló jeleket és tüneteket is jelentettek: egyes esetekben a szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazása-kor, amely közé tartozott az izgatottság, zavartság, fokozott verejtékezés, diarrhoea, láz, hypertonia, izommerevség és tachycardia§.
Szembetegségek és szemészeti tünetek		látászavar*	mydriasis*	scotoma, glaucoma, diplopia, photophobia, hyphaema*§, a pupillák eltérő mérete*§, látászavar§, könnytermelési zavar	maculopathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei		tinnitus*	fülfájás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek		palpitatiók*	tachycardia*, szívbetegség	myocardialis infarktus*§, Torsades de Pointes*§ (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont), bradycardia, QTc‑megnyú-lás* (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont)
Érbetegségek és tünetek		hőhullám*	rendellenes vérzés (mint például gastrointestina-lis vérzés)*, hypertonia*, kipirulás, haematuria*	perifériás ischaemia
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek		ásítozás*	dyspnoe, epistaxis*, bronchospasmus*	hyperventillatio, interstitialis tüdőbetegség*§, eosinophil pneumonia*§, laryngospasmus, dysphonia, stridor*§, hypoventillatio, csuklás
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	hányinger, diarrhoea, szájszáraz-ság	dyspepsia, székrekedés*, hasi fájdalom*, hányás*, flatulencia	melaena, a fogak betegségei, oesophagitis, glossitis aranyér, fokozott nyáltermelés, dysphagia, eructatio, a nyelv betegségei	a száj (nyálkahártya) kifekélyesedése, pancreatitis*§, haematochezia, a nyelv kifekélyesedése, stomatitis	mikroszkópos colitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek				kóros májműködés, súlyos hepaticus események (köztük hepatitis, icterus és májelégtelen-ség)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei		hyperhidrosis, bőrkiütés*	periorbitalis oedema*, urticaria*, alopecia*, pruritus*, purpura*, dermatitis, száraz bőr, arcödéma, hideg verejték	ritkán beszámoltak súlyos, bőrön jelentkező mellékhatások-ról (SCAR): pl. Stevens–Johnson-szindróma és epidermalis necrolysis*§, bőrreakciók*§, photosensitivi-tás§, angiooedema, a szőrzet szerkezetének rendellenessége, a bőr rendellenes szaga, bullosus dermatitis, follicularis bőrkiütés
A csont-és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei		hátfájás, arthralgia*, myalgia	osteoarthritis, izomrángás, izomgörcsök*, izomgyengeség	rhabdomyoly-sis*§, csontbetegségek	szájzár*
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek			pollakisuria, vizeletürítési zavar, vizeletretenció, vizeletinkonti-nencia*, polyuria, nycturia	vizeletindítási nehézség*, oliguria
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünete**	ejakuláci-ós zavar	szabálytalan menstruáció*, erectilis dysfunctio	szexuális zavar, menorrhagia, vaginalis vérzés, női szexuális zavar	galactorrhoea*, atrophiás vulvovaginitis, hüvelyi folyás (fluor), balanoposthi-tis*§, gynaecomastia*, priapismus*	post partum vérzés**
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	fáradtság*	rossz közérzet* mellkasi fájdalom*, gyengeség*, láz*	perifériás ödéma*, hidegrázás, járászavar*, szomjúság	hernia, csökkent gyógyszertole-rancia
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei		testtömeg-növekedés*	a glutamát-piruvát transzamináz aktivitás fokozódása*, a glutamát-oxálacetát transzamináz aktivitás fokozódása*, testtömeg-csökkenés*	szérum-koleszterinszint emelkedés*, kóros klinikai laboratóriumi eredmények, kóros spermatogram, a thrombocyta-funkció megváltozása*§
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények		sérülés
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások				vazodilatációs eljárás
* A forgalomba hozatalt követően azonosított gyógyszermellékhatások § A gyógyszermellékhatás gyakorisága a 95%-os megbízhatósági tartomány becsült felső határértéke alapján, a „Hármas szabály” figyelembevételével. ** Ezt az eseményt az SSRI/SNRI-k teljes terápiás csoportjára vonatkozóan jelentették (lásd 4.4, 4.6 pont).

A szertralin-kezelés abbahagyásakor észlelt megvonási tünetek

A kezelés abbahagyása (különösen, ha az hirtelen történt) gyakran vezet megvonási tünetekhez. Szédülés, érzészavarok (köztük paraesthesia), alvászavarok (köztük álmatlanság és élénk álmok), agitáció vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor és fejfájás a leggyakrabban jelentett tünetek. Általában ezek a tünetek enyhék, illetve közepesen súlyosak, és önmaguktól megszűnnek, azonban néhány beteg esetében súlyosak és/vagy elhúzódóak lehetnek. Ezért javasolt, ha a szertralin‑kezelés már nem szükséges, azt a dózis fokozatos csökkentésével abbahagyni (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Idősek

SSRI-k vagy SNRI-k, köztük a szertralin alkalmazása klinikailag jelentős hyponatraemiával járt időskorú betegeknél, akik fokozottan veszélyeztetettek lehetnek ennek a mellékhatásnak a szempontjából (lásd 4.4 pont).
 
Gyermekek és serdülők

A mellékhatás-profil több mint 600 szertralinnal kezelt gyermekgyógyászati beteg esetében összességében hasonló volt a felnőtt vizsgálatokban észleltekhez. A következő mellékhatásokat jelentették a kontrollos vizsgálatok (n=281 szertralinnal kezelt beteg) során:  

Gyógyszercsoportra jellemző hatás

Főként 50 éves vagy idősebb betegekkel folytatott epidemiológiai vizsgálatok a csonttörések kockázatának növekedését mutatták az SSRI-ket és TCA-kat szedő betegeknél. A kockázathoz vezető mechanizmus nem ismert.
 

4.9 Túladagolás

 
Toxicitás

A szertralinnak a túladagolásra vonatkozó biztonsági sávja a betegcsoporttól és az együtt alkalmazott gyógyszerektől függ. Haláleseteket is leírtak szertralin túladagolással összefüggésben, önmagában vagy egyéb gyógyszerekkel és/vagy alkohollal való kombinációban alkalmazva. Ezért minden túladagolást agresszíven kell kezelni.
 
Tünetek

A túladagolás tünetei között szerepelnek a szerotonin-mediált mellékhatások, mint az aluszékonyság, gastrointestinalis zavarok (pl. hányinger és hányás), tachycardia, tremor, agitáció és szédülés. Kómáról is beszámoltak, bár kisebb gyakorisággal.

QTc‑megnyúlás/Torsades de Pointes eseteit jelentették szertralin‑túladagolást követően, ezért folyamatos EKG‑megfigyelés javasolt minden esetben, amikor szertralin‑túladagolás merül fel (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont).
 
Kezelés

A szertralinnak nincs specifikus antidotuma. Ajánlott a légutak átjárhatóságát biztosítani és fenntartani, valamint a megfelelő oxigenizációt és ventillációt, ha szükséges. Aktív szén, ami erélyes hashajtással együtt alkalmazható, a gyomormosással egyenlő hatékonyságú vagy annál hatékonyabb is lehet, és a túladagolás kezelésénél megfontolandó. Hánytatás nem javasolt. A szívműködés (pl. EKG) és az életfunkciók monitorozása is ajánlott, általános tüneti és szupportív kezelés mellett. A szertralin nagy eloszlási térfogata miatt nem valószínű, hogy a forszírozott diurézis, dialízis, hemoperfúzió és cseretranszfúzió hatásos lenne.
 
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: Szelektív szerotonin újrafelvételt gátlók (SSRI-k), ATC kód: N06A B06.
 
Hatásmechanizmus

A szertralin a neuronalis szerotonin (5-HT) újrafelvételének erős és specifikus gátlója in vitro, ami állatokban az 5-HT hatásának megnövelését okozza. A neuronok noradrenalin és dopamin újrafelvételére csak igen kis hatást gyakorol. Klinikai adagokban a szertralin gátolja a thrombocyták szerotonin felvételét. Állatokban mentes a stimuláló, szedatív vagy antikolinerg aktivitástól és a kardiotoxicitástól. Egészséges önkénteseknél végzett kontrollos vizsgálatokban a szertralin nem okozott szedációt és nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt. Az 5-HT felvételének szelektív gátló hatásával összhangban a szertralin nem fokozza a katekolaminerg aktivitást. A szertralinnak nincs affinitása a muszkarin (kolinerg), szerotonerg, dopaminerg, adrenerg, hisztaminerg, GABA vagy benzodiazepin receptorokhoz. Állatokban a szertralin krónikus adása az agy noradrenalin receptorainak down-regulációjához vezetett, mint ahogyan azt egyéb, klinikailag hatékony antidepresszánsoknál és kényszerbetegségben alkalmazott gyógyszereknél is megfigyelték.
 
A szertralinnál nem mutatható ki abúzus potenciál. Egy, a szertralin, az alprazolam és a d-amfetamin abúzus hajlamát összehasonlító, placebo- kontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatban a szertralin nem okozott olyan pozitív szubjektív hatásokat, amelyek a szertralin abúzus potenciáljára utalnának. Ezzel szemben a vizsgálati alanyok mind az alprazolamot, mind pedig a d-amfetamint szignifikánsan magasabbra értékelték a placebóhoz képest a szerek kedveltségét, eufórizáló hatását és az abúzus potenciált mérő skálákon. A szertralin nem váltott ki sem a d-amfetaminnal járó stimulációt és szorongást, sem az alprazolammal járó szedációt és a pszichomotoros funkciók romlását. A szertralin nem hat pozitív megerősítésként a kokain önadagolására idomított rhesus majmokban, és nem helyettesítette diszkriminatív stimulusként rhesus majmokban sem a d-amfetamint, sem a pentobarbitált.
 
Klinikai hatásosság és biztonságosság
 
Major depressziós betegség
Végeztek egy vizsgálatot depresszióban szenvedő olyan járóbetegek bevonásával, akik napi 50‑200 mg szertralinnal folytatott kezdeti 8 hetes nyílt kezelési fázis végén a kezelésre reagáltak. Ezeket a betegeket (n=295) randomizálták egy 44 hetes kettős vak vizsgálathoz, folytatva a napi 50‑200 mg szertralin- vagy placebo-kezelést. A szertralin-kezelésben részesülő betegek esetében statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb relapszus arányt figyeltek meg, mint a placebo-terápiában részesülőknél.

A vizsgálatot befejezőknél az átlagos napi dózis 70 mg volt. A kezelésre reagáló betegek (a meghatározás szerint azok a betegek, akik nem estek vissza) százalékos aránya a szertralin-karon 83,4%, a placebo-karon 60,8% volt.
 
Poszt-traumás stressz zavar (PTSD)
A három PTSD vizsgálat egyesített adatai az átlagos populációban alacsonyabb válaszarányt találtak a férfiaknál a nőkhöz képest. A két pozitív átlagos populációs vizsgálatban a férfi és női szertralin vs. placebo válaszarány hasonló volt (nők: 57,2% vs. 34,5%, férfiak: 53,9% vs. 38,2%). Az összevont átlagos populációs vizsgálatban a férfiak száma 184, a nők száma 430 volt, és így az eredmények a nőknél nagyobbak, valamint a férfiaknál egyéb kiindulási változók (több gyógyszer használata, hosszabb időtartam, a trauma eredete, stb.) is szerepeltek, melyek összefüggtek a csökkent hatással.
 
Szív-elektrofiziológia
Kifejezetten ebből a célból, alapos QTc-vizsgálatot végeztek egyensúlyi állapotban (steady state) a terápiás mennyiséget meghaladó expozícióval egészséges önkénteseknél (napi 400 mg-os kezelést kaptak, amely kétszerese a javasolt napi maximális dózisnak). Ebben a vizsgálatban a szertralin és a placebo közötti QTcF időhöz illesztett legkisebb négyzetek szerinti átlagos különbség kétoldalú 90%‑os megbízhatósági tartományának (CI) felső korlátja (11,666 ezredmásodperc) meghaladta az előre meghatározott 10 ezredmásodperc küszöbértéket az adagolást követő 4. óra időpontjában. Az expozíció és a válasz elemzése enyhe pozitív összefüggést tárt fel a QTcF és a szertralin plazmakoncentrációja között (0,036 ezredmásodperc/(ng/ml); p<0,0001). Az expozíció-válasz modell alapján a QTcF klinikailag szignifikáns megnyúlásának küszöbértéke (tehát az, hogy az előrejelzett 90%-os CI meghaladja a 10 ezredmásodpercet) legalább 2,6-szer magasabb, mint az átlagos C_max-érték (86 ng/ml), a szertralin legmagasabb javasolt dózisát (napi 200 mg) követően (lásd 4.4, 4.5, 4.8 és 4.9 pont).
 
Kényszerbetegség gyermekeknél és serdülőknél
A szertralin (50-200 mg/nap) biztonságosságát és hatásosságát obszesszív-kompulzív zavarban (OCD) szenvedő, nem depressziós, járóbeteg gyermekek (6–12 éves) és serdülők (13–17 éves) esetén vizsgálták. Egyhetes, egyszeresen vak, placebóval történő bevezetést követően a betegeket random módon sorolták 12 hetes, flexibilis dózisú szertralin- vagy placebo-kezelésre. A gyermekeknél (6‑12 éves) kezdő dózisnak 25 mg-ot adtak. A szertralinra randomizált betegeknél szignifikánsan nagyobb mértékű javulás mutatkozott a Yale-Brown Kényszer Kérdőív gyermek változat (Children’s Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale [CY-BOCS]) (p = 0,005), a Nemzeti Mentálhigiénés Intézet globális kényszer kérdőív (National Institue of Mental Health /NIMH/ Global Obsessive Compulsive Scale) (p = 0,019), valamint a Klinikai Összbenyomás Javulás skála (Clinical Global Impression /CGI/ Improvement Scale) (p = 0,002) alapján, mint a placebóra randomizált betegeknél. Emellett a placebocsoporthoz viszonyítva nagyobb mértékű javulási tendencia volt még megfigyelhető a szertralin-csoportban a Klinikai Összbenyomás Súlyossági skála (CGI Severity scale) esetén (p = 0,089). A CY-BOC-skálát tekintve a placebónál az átlagos kiindulási érték 22,25 ± 6,15, a kiindulási értéktől számított változás pedig -3,4 ± 0,82 volt, míg a szertralinnál az átlagos kiindulási érték 23,36 ± 4,56, a kiindulási értéktől számított változás pedig -6,8 ± 0,87 volt. Egy post hoc elemzés szerint a kezelésre reagálók –definíció szerint azok a betegek, akiknél az elsődleges hatékonysági fokmérő CY-BOC-skála eredményeiben legalább 25%-os csökkenés volt a vizsgálat megkezdésétől a végpontig – aránya 53% volt a szertralinnal kezelt, míg 37% volt a placebóval kezelt betegeknél (p = 0,03).
 
Nincsenek hosszú távú klinikai vizsgálatok, amelyek a hatékonyságot vizsgálnák ennél a gyermekgyógyászati csoportnál.
 
Gyermekek
6 évnél fiatalabb gyermekekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.

A SPRITES elnevezésű, forgalomba hozatal utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat
Az engedélyezés után megfigyeléses vizsgálatot végeztek 941 (6–16 éves) beteg részvételével a pszichoterápia mellett vagy önmagában alkalmazott szertralin kognitív, érzelmi, fizikális és pubertással kapcsolatos érésre vonatkozó hosszú távú biztonságosságának tanulmányozására a pszichoterápiával összehasonlítva 3 évig terjedően. A vizsgálatot valós klinikai körülmények között végezték olyan gyermekek és serdülők részvételével, akiknél obszesszív-kompulzív zavar, depresszió, illetve egyéb szorongásos zavar elsődleges diagnózisát állították fel. A vizsgálat során a következők értékelését végezték el: kognitív funkció [Trails B teszttel és a BRIEF (a Végrehajtó Funkciók Viselkedési Becslő skálája) Metakognitív Indexével értékelve], viselkedési/érzelmi szabályozás (a BRIEF Viselkedésszabályozási Indexével értékelve), valamint a fizikális/pubertással kapcsolatos érés [a standardizált magasság/testtömeg/testtömegindex (BMI) és Tanner-stádium használatával értékelve]. A szertralint gyermekek és serdülők populációjában kizárólag 6 évesnél idősebb, OCD‑vel érintett betegek számára engedélyezték (lásd 4.1 pont).
 
Az egyes elsődleges kimeneteli mérőszámok nemi és életkori normák alapján történő standardizálása azt mutatta, hogy az eredmények összességükben megfeleltek a normális fejlődésnek. Nem észleltek statisztikailag szignifikáns különbségeket az elsődleges kimenetel mérőszámait illetően, a testtömeg kivételével. Az összehasonlító elemzések során a standardizált testtömegre vonatkozóan statisztikailag szignifikáns eredményt észleltek; a testtömegváltozás mértéke azonban kicsi volt [a standardizált Z-pontszámok átlagos változása (SD) <0,5 SD]. A testtömeg-gyarapodásnál dózis-válasz összefüggés volt megfigyelhető.

 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás

Emberben napi egyszeri 50-200 mg per os dózis 14 napig történő adagolását követően a plazma szertralin csúcskoncentráció (C_max) a napi bevétel után 4,5-8,4 óra után alakul ki. A szertralin tabletta biohasznosulását az étkezés jelentősen nem változtatta meg.
 
Eloszlás

A keringő gyógyszermennyiségnek körülbelül 98%-a kötődik a plazmafehérjékhez.
 
Biotranszformáció

A szertralinnak jelentős a „first pass” metabolizmusa a májban.
 
Klinikai és in vitro adatok alapján kijelenthető, hogy a szertralin a CYP3A4, CYP2C19 (lásd 4.5 pont) és CYP2B6 enzimeket is magába foglaló, több úton történő metabolizáción megy keresztül. Továbbá a szertralin és fő metabolitja, a dezmetilszertralin a P-glikoprotein in vitro szubsztrátjai.
 
Elimináció

A szertralin átlagos felezési ideje körülbelül 26 óra (22-36 óra között). A terminális eliminációs felezési időnek megfelelően körülbelül kétszeres a felhalmozódás az egyensúlyi (steady-state) koncentrációk eléréséig, ami napi egyszeri adagolással egy hét után érhető el.

Az N-dezmetilszertralin felezési ideje 62-104 óra. Mind a szertralin és az N-dezmetilszertralin nagymértékben metabolizálódik emberben, és a keletkező metabolitok a széklettel és a vizelettel egyenlő mennyiségben ürülnek. A változatlan formájú szertralin csak kis mennyiségben (<0,2%) ürül a vizelettel.
 
Linearitás/nem-linearitás

A szertralin 50 mg és 200 mg közötti dózistartományban dózisfüggő farmakokinetikát mutat.
 
Farmakokinetika különleges betegcsoportoknál
 
Kényszerbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők
A szertralin farmakokinetikáját 29, 6-12 éves gyermekgyógyászati és 32, 13-17 éves serdülő betegnél vizsgálták. A betegeknél az adagot fokozatosan, 32 nap alatt emelték napi 200 mg-ra, vagy 25 mg-os kezdő adaggal és emelésekkel vagy 50 mg-os kezdő adaggal és emelésekkel. A 25 mg-os és az 50 mg‑os terápiás rezsimet a betegek egyformán tolerálták. A 200 mg-os adag mellett, egyensúlyi állapotban a szertralin plazmaszintje a 6–12 éves csoportban mintegy 35%-kal magasabb volt, mint a 13–17 éves csoportban, és 21%-kal magasabb volt, mint a felnőtt referencia-csoportban. A fiúk és a lányok között nem volt jelentős különbség a clearance-ben. Ezért alacsony kezdő adag és 25 mg-os dózisemelés javallt gyermekeknél, különösen az alacsony testtömegű gyermekek esetén. Serdülők esetén az adagolás lehet olyan, mint a felnőtteknél.
 
Serdülők és idősek
Serdülőknél vagy időseknél a farmakokinetikai profil nem különbözik jelentősen a 18–65 év közötti felnőttekétől.
 
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél a szertralin felezési ideje megnő, és az AUC-érték háromszorosára emelkedik (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Vesekárosodás
Közepesen súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem volt jelentős szertralin-akkumuláció.
 
Farmakogenomika

A szertralin plazmaszintek körülbelül 50%-kal voltak magasabbak a CYP2C19 enzimen lassan metabolizáló egyéneknél, mint a gyorsan metabolizálóknál. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert, és a betegnél titrálást kell alkalmazni a klinikai válasz alapján.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó preklinikai adatok nem utalnak arra, hogy a készítmény különleges veszélyt jelentene az emberre. Az állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki teratogenitásra utaló bizonyítékot vagy a hím fertilitásra gyakorolt nemkívánatos hatásokat. Az észlelt foetotoxicitás vélhetően az anyai toxicitással függött össze. Az utódok postnatalis túlélése és a testtömegük csak a születést követő első napokban csökkent. Bizonyítékot találtak arra, hogy a korai postnatalis mortalitás a vemhesség 15. napja utáni in utero expozíció következménye. A kezelt anyaállat utódainál észlelt postnatalis fejlődésbeni késés vélhetően az anyaállatra gyakorolt hatások következménye, ezért a humán kockázat tekintetében nem releváns.

A rágcsálókon és nem rágcsálókon végzett állatkísérletek nem mutattak termékenységre gyakorolt hatást.
 
Fiatal állatokkal végzett vizsgálatok

Toxikológiai vizsgálatot végeztek fiatal patkányokkal, amelyben orálisan szertralint adtak hím és nőstény patkányoknak a születést követő 21. naptól az 56. napig (10 mg/ttkg-os, 40 mg/ttkg-os és 80 mg/ttkg-os napi dózisokkal), amelyet a születést követő 196. napig tartó gyógyszermentes időszak követett. A nemi érés késését a hímeknél és a nőstényeknél más-más adagolás mellett figyelték meg (hímeknél 80 mg/ttkg és nőstényeknél ≥10 mg/ttkg), de a kapott eredmények ellenére az értékelt hím és nőstény reproduktív végpontokban szertralinnal összefüggő hatás nem volt. Továbbá, a születést követő 21. és 56.nap között kiszáradást, chromorhinorrheát és csökkent átlagos testtömeggyarapodást is megfigyeltek. A szertralin alkalmazásának tulajdonítható összes fent említett hatás a gyógyszermentes időszak ideje alatt elmúlt. Ezeknek a szertralinnal kezelt patkányoknál megfigyelt hatásoknak a klinikai jelentőségét nem igazolták.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Asentra 50 mg filmtabletta
Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxipropilcellulóz, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), kálcium-hidrogén-foszfát-dihidrát, mikrokristályos cellulóz.
Bevonat: Opadry 03H28758 (hipromellóz, titán-dioxid, talkum, propilénglikol).
 
Asentra 100 mg filmtabletta
Mag: magnézium-sztearát, talkum, hidroxipropilcellulóz, karboximetilkeményítő-nátrium (A-típus), kálcium-hidrogén-foszfát-dihidrát, mikrokristályos cellulóz.
Bevonat: Opadry 03H28758 (hipromellóz, titán-dioxid, talkum, propilénglikol).
 

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem értelmezhető.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
5 év
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
28 db filmtabletta átlátszó PVC/Al buborékcsomagolásban és dobozban.
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2024. június 29.

 

[1. rész]

Forrás: ogyei.gov.hu