Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Sertadepi alkalmazási előírás (2. rész) - 2024.08.


 

Sertadepi

Alkalmazási előírás (2. rész)

(lényegre koncentrálva)


[1. rész]



 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
Leggyakoribb mellékhatás a hányinger. A szociális szorongás zavar kezelésekor szertralinnal kezelt férfiaknál 14%‑ban jelentkezett szexuális diszfunkció (ejakulációs zavar) a placebóval kezeltek 0%‑ához képest. Ezek a mellékhatások dózisfüggőek, és a kezelés folytatása mellett gyakran átmeneti jellegűek.
 
Kettős vak, placebokontrollos vizsgálatok során, a kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban megfigyelt mellékhatás‑profilok hasonlóak voltak azokhoz, amelyeket a depressziós betegekkel végzett klinikai vizsgálatokban észleltek.
 
Az 1. táblázat a forgalomba hozatalt követően tapasztalt (nem ismert gyakoriságú), valamint a depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban (összesen 2542, szertralinnal és 2145, placebóval kezelt beteg bevonásával) végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat összegzi.

Az 1. táblázatban felsorolt bizonyos mellékhatások intenzitása és előfordulási gyakorisága a kezelés folytatása mellett csökkenhet, és általában nem vezet a terápia megszakításához.

 
1. táblázat: Mellékhatások
A depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások előfordulási gyakorisága. Összevont analízis és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok.
Szervrendszer-osztály Nagyon
gyakori
(≥1/10)
 
Gyakori
(≥1/100‑
<1/10)
 
Nem gyakori
(≥1/1000‑
<1/100)
 
Ritka
(≥1/10 000‑
<1/1  000)
 
Nem ismert gyakoriságú (a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazita-fertőzések   felső légúti fertőzés, pharyngitis, rhinitis gastroenteritis, otitis media diverticulitis§  
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)     neoplasma    
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek       lymphadenopathia, thrombocytopenia*§, leukopenia*§
 
 
Immunrendszeri betegségek és tünetek     túlérzékenység*, szezonális allergia* anaphylactoid reakció*  
Endokrin betegségek és tünetek     hypothyreosis* hyperprolactinaemia, nem megfelelő antidiuretikus hormonszekréció*§  
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek   csökkent étvágy,
megnövekedett étvágy*
  hypercholesterinaemia, diabetes mellitus*, hypoglycaemia, hyperglykaemia*§, hyponatraemia*§  
Pszichiátriai kórképek insomnia szorongás*, depresszió*, agitáció*, csökkent libido*, idegesség, deperszonalizáció, rémálom, bruxismus (fogcsikorgatás)* öngyilkossági gondolatok/viselke-dés, psychoticus zavar*, gondolkodási zavar, apathia, hallucináció*, agresszió*, euphorikus hangulat*, paranoia konverziós zavar*§,
paroniria*§,
gyógyszerfüggőség, alvajárás, korai magömlés
 
Idegrendszeri betegségek és tünetek szédülés, fejfájás*,
szomnolen-cia
tremor, mozgászavarok (köztük extrapyramidalis tünetek, mint például hyperkinesia, izomtónus fokozódás [izom-hypertonia], dystonia, fogcsikorgatás vagy járászavar), paraesthesia*, izomtónus fokozódás (izom-hypertonia)*, figyelemzavar, ízérzészavar amnesia, hypaesthesia*, önkéntelen izomkontrakciók*, ájulás*, hyperkinesia*, migrén*, convulsio*, testhelyzetváltozást követő szédülés, koordinációs zavar, beszédzavar kóma*, akathisia (lásd 4.4 pont), dyskinesia, hyper-aesthesia, cereobro-vascularis spasmus (köztük reverzibilis cerebralis vaso-constrictio szindróma és Call–Fleming-szindróma)*§, psycho-motoros nyugtalanság*§ (lásd 4.4 pont), érzészavar, choreo-athetosis§, a szerotonin szindrómához* vagy a neuroleptikus malignus szindrómához társuló jeleket és tüneteket is jelentettek: egyes esetekben a szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazása-kor, amely közé tartozott az izgatottság, zavartság, fokozott verejtékezés, diarrhoea, láz, hypertonia izom-merevség és tachycardia§  
Szembetegségek és szemészeti tünetek   látászavar*
 
mydriasis* scotoma, glaucoma, diplopia, photophobia hyphaema, egyenlőtlen tágasságú pupillák*§, látáscsökkenés§, könnytermelési zavar maculopathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei   tinnitus* fülfájás    
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek   palpitatio* tachycardia*, szívbetegség myocardialis infarctus*§,
Torsades de Pointes*§ (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont), bradycardia, QTc megnyúlás* (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont)
 
Érbetegségek és tünetek   hőhullámok* rendellenes vérzés (mint például gastrointestinalis vérzés)*, hypertonia*, kipirulás, haematuria perifériás ischaemia  
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek   ásítozás* dyspnoe, epistaxis*, bronchospasmus* hyper-ventillatio, interstitialis tüdőbetegség*§, eosinophil pneumonia*§, laryngo-spasmus, dysphonia, stridor*§, hypoventillatio, csuklás  
Emésztő-rendszeri betegségek és tünetek hányinger, diarrhoea, száj-szárazság dyspepsia, székrekedés*, hasi fájdalom*, hányás*, flatulencia melaena, a fogak betegségei, oesophagitis, glossitis, aranyér, fokozott nyáltermelés, dysphagia, eructatio, a nyelv betegségei a száj(nyálkahártya) kifekélyesedése, pancreatitis*§, haematochezia, a nyelv kifekélyesedése, stomatitis mikroszkópos colitis*
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek       kóros májműködés, súlyos hepaticus események (köztük hepatitis, icterus és májelégtelenség)  
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei   hyperhidrosis, bőrkiütés*
 
periorbitalis oedema*, urticaria*, alopecia*, pruritus*, purpura*, dermatitis, száraz bőr, arcödéma, hideg verejték ritkán beszámoltak súlyos, bőrön jelentkező mellék-hatásokról (SCAR): pl. Stevens–Johnson-szindróma* és epidermalis necrolysis*§, bőrreakciók*§, photo-sensitivitás§, angiooedema, a szőr szerkezetének rendellenessége, a bőr rendellenes szaga, bullosus dermatitis, follicularis bőrkiütés  
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei   hátfájás, arthralgia*, myalgia osteoarthritis, izomrángás, izomgörcsök*, izomgyengeség rhabdo-myolysis*§, csontbetegségek szájzár*
 
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek     pollakisuria, vizeletürítési zavar, vizeletretenció, vizelet-incontinencia*, polyuria, nycturia vizeletindítási nehézség*, oliguria  
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek ejakulációs zavar szabálytalan menstruáció*, erectilis dysfunctio szexuális zavar (lásd 4.4 pont), menorrhagia, vaginalis vérzés, női szexuális zavar (lásd 4.4 pont) galactorrhoea*, atrophiás vulvovaginitis,
hüvelyi folyás (fluor), balano-posthitis*§, gynaeco-mastia*, priapismus*
poszt partum vérzés#
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók fáradtság* rossz közérzet*, mellkasi fájdalom*, gyengeség*, láz* perifériás oedema*, hidegrázás, járászavar*, szomjúság hernia, csökkent gyógyszertolerancia  
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei   testtömeg-növekedés* az alanin-aminotranszferaráz aktivitás fokozódása*, az aszpartát-aminotranszferáz aktivitás fokozódása*, testtömegcsökkenés* emelkedett szérumkoleszterin-szint*, kóros klinikai laboratóriumi eredmények, kóros spermatogram, a thrombocyta-funkció megváltozása*§  
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények   sérülés      
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások       vazodilatáció  
* A forgalomba hozatalt követően azonosított gyógyszermellékhatások
§ A gyógyszermellékhatás gyakorisága a 95%-os megbízhatósági tartomány becsült felső határértéke alapján, a „Hármas szabály” figyelembevételével.
† Ezt az eseményt az SSRI/SNRI-k teljes terápiás csoportjára vonatkozóan jelentették (lásd 4.4 és 4.6 pont).
 
A szertralin‑kezelés abbahagyásakor észlelt megvonási tünetek
A kezelés abbahagyása (különösen, ha az hirtelen történt) gyakran vezet megvonási tünetekhez. Szédülés, érzészavarok (pl. paraesthesia), alvászavarok (pl. álmatlanság, túl élénk álmok), agitáció vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor és fejfájás a leggyakrabban jelentett tünetek. Általában ezek a tünetek enyhék vagy közepesen súlyosak, és önmaguktól megszűnnek, azonban néhány beteg esetében súlyosak és/vagy elhúzódóak lehetnek. Ezért javasolt a dózis fokozatos csökkentésével abbahagyni a szertralin‑kezelést, ha az már nem szükséges (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Idősek
SSRI‑k vagy SNRI‑k, köztük a szertralin alkalmazása klinikailag jelentős hyponatraemiával járt az idős betegeknél, akik fokozottan veszélyeztetettek lehetnek e mellékhatás szempontjából (lásd 4.4 pont).
 
Gyermekek és serdülők
A mellékhatás‑profil több mint 600, szertralinnal kezelt gyermekgyógyászati beteg adatai alapján általánosságban hasonló volt a felnőtt vizsgálatokban észlelthez. A következő mellékhatásokat jelentették a kontrollált vizsgálatok (n=281 szertralinnal kezelt beteg) során:

Nagyon gyakori (≥1/10): fejfájás (22%), álmatlanság (21%), hasmenés (11%), és hányinger (15%). Gyakori (≥1/100 – <1/10): mellkasi fájdalom, mánia, láz, hányás, étvágytalanság, érzelmi labilitás, agresszió, izgatottság (agitáció), ingerlékenység, figyelemzavar, szédülés, hyperkinesia, migrén, aluszékonyság, tremor, látászavar, szájszárazság, emésztési zavar, rémálmok, fáradtság, vizeletinkontinencia, bőrkiütés, acne, epistaxis, flatulencia.
Nem gyakori (≥1/1000 –<1/100): EKG‑n megnyúlt QT‑szakasz (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont), öngyilkossági kísérlet, görcsroham, extrapiramidális rendellenesség, paraesthesia, depresszió, hallucináció, purpura, hyperventillatio, anaemia, kóros májfunkció, alanin‑transzamináz emelkedés, cystitis, herpes simplex, otitis externa, fülfájás, szemfájdalom, mydriasis, rossz közérzet, haematuria, pustulosus bőrkiütés, rhinitis, sérülés, testtömeg‑csökkenés, izomrángások, különös álmok, apathia, albuminuria, pollakisuria, polyuria, emlőfájdalom, menstruációs rendellenesség, alopecia, dermatitis, egyéb bőrbetegség, a bőr rendellenes szaga, urticaria, bruxizmus (fogcsikorgatás), kipirulás.
Nem ismert gyakoriságú (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg): enuresis
 
Gyógyszercsoportra jellemző hatások
Javarészt 50 éves vagy idősebb betegekkel folytatott epidemiológiai vizsgálatok a csonttörések kockázatának növekedését mutatták SSRI‑ket és TCA‑kat szedő betegeknél. A kockázathoz vezető mechanizmus nem ismert.
 

4.9 Túladagolás

 
Toxicitás
A szertralinnak a túladagolásra vonatkozó biztonsági sávja a betegcsoporttól és az együtt alkalmazott gyógyszerektől függ. Haláleseteket is leírtak szertralin túladagolással összefüggésben, önmagában vagy egyéb gyógyszerekkel és/vagy alkohollal való kombinációban. Ezért minden túladagolást erélyesen kell kezelni.
 
Tünetek
A túladagolás tünetei között szerepelnek a szerotonin‑mediált mellékhatások, pl. aluszékonyság, gastrointestinalis zavarok (pl. hányinger, hányás), tachycardia, tremor, agitáció és szédülés. Kómáról is beszámoltak, bár kisebb gyakorisággal.

QTc megnyúlás/Torsades de Pointes eseteit jelentették szertralin túladagolást követően, ezért folyamatos EKG megfigyelés javasolt minden esetben, amikor szertralin-túladagolás merül fel (lásd 4.4, 4.5 és 5.1 pont).
 
Kezelés
A szertralinnak nincs specifikus antidotuma. Ajánlott a légutak átjárhatóságát biztosítani és fenntartani, valamint biztosítani a megfelelő oxigenizációt és ventillációt, ha szükséges. Aktív szén, ami erélyes hashajtással együtt alkalmazható, a gyomormosással egyenlő hatékonyságú vagy annál hatékonyabb is lehet, túladagolás alkalmával megfontolandó. Hánytatás nem javasolt. A szívműködés (pl. EKG) és az életfunkciók monitorozása is ajánlott, általános tüneti és szupportív kezelés mellett. A szertralin nagy eloszlási térfogata miatt nem valószínű, hogy a forszírozott diurézis, dialízis, hemoperfúzió és cseretranszfúzió hatásos lenne.
 
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: Szelektív szerotonin újrafelvételt gátlók (SSRI). ATC kód: N06AB06.
 
Hatásmechanizmus
A szertralin a neuronalis szerotonin (5‑HT) újrafelvételének erős és specifikus gátlója in vitro, ami állatokban az 5‑HT hatásának fokozódását okozza. A neuronok noradrenalin‑ és dopamin‑újrafelvételére csak igen kis hatást gyakorol. Klinikai adagokban a szertralin gátolja a thrombocyták szerotonin felvételét. Állatokban nem mutatott stimuláló, szedatív vagy antikolinerg aktivitást, sem kardiotoxicitást. Egészséges önkéntesekkel végzett kontrollált vizsgálatokban a szertralin nem okozott szedációt és nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt. Az 5‑HT felvételének szelektív gátló hatásával összhangban, a szertralin nem fokozza a katekolaminerg aktivitást. A szertralinnak nincs affinitása a muszkarin (kolinerg), szerotonerg, dopaminerg, adrenerg, hisztaminerg, GABA vagy benzodiazepin receptorokhoz. Állatokban a szertralin krónikus adása az agy noradrenalin receptorainak down-regulációjához vezetett, mint ahogyan azt egyéb, klinikailag hatékony antidepresszánsoknál és kényszerbetegségben alkalmazott gyógyszereknél is megfigyelték.
 
A szertralinnál nem mutatható ki abúzus potenciál. Egy, a szertralin, az alprazolam és a d-amfetamin abúzus hajlamát összehasonlító, placebokontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatban a szertralin nem okozott olyan pozitív szubjektív hatásokat, amelyek a szertralin abúzus potenciáljára utalnának.

Ezzel szemben a vizsgálati alanyok mind az alprazolamot, mind pedig a d-amfetamint szignifikánsan magasabbra értékelték a placebóhoz képest a szerek kedveltségét, eufórizáló hatását és az abúzus potenciált mérő skálákon. A szertralin nem váltotta ki sem a d-amfetaminnal járó stimulációt és szorongást, sem az alprazolammal járó szedációt és a pszichomotoros funkciók romlását. A szertralin nem hat pozitív megerősítésként a kokain önadagolására idomított rhesus majmokban, és nem helyettesítette diszkriminatív stimulusként rhesus majmokban sem a d‑amfetamint, sem a pentobarbitált.
 
Klinikai hatásosság és biztonság
 
Major depressziós betegség
Végeztek egy vizsgálatot depresszióban szenvedő járóbetegek bevonásával, akik napi 50‑200 mg szertralinnal folytatott kezelésben a kezdeti 8 hetes nyílt kezelési fázis végére reszponderré váltak. Ezeket a betegeket (n=295) randomizálták egy 44 hetes kettős vak vizsgálathoz, folytatva a napi 50-200 mg szertralin‑ vagy placebokezelést. A szertralin-kezelésben részesülő betegek esetében statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb relapszus arányt figyeltek meg, mint a placebo‑terápiában részesülőknél. A vizsgálatot befejezőknél az átlagos napi dózis 70 mg volt. A kezelésre reagáló betegek (a meghatározás szerint azok a betegek, akik nem estek vissza) százalékos aránya a szertralin-csoportban 83,4%, a placebocsoportban 60,8% volt.
 
Poszt‑traumás stressz zavar (PTSD)
Három PTSD vizsgálat egyesített adatai átlagos populációban alacsonyabb válaszarányt mutattak a férfiaknál a nőkhöz képest. Két pozitív átlagos populációs vizsgálatban a férfi és női szertralin vs. placebo válaszarány hasonló volt (nők: 57,2% vs. 34,5%, férfiak: 53,9% vs. 38,2%). Az összevont átlagos populációs vizsgálatban a férfiak száma 184, a nők száma 430 volt, így a számszerű eredmények a nőknél nagyobbak voltak, ill. a férfiaknál egyéb kiindulási változók (több gyógyszer használata, hosszabb időtartam, a trauma eredete, stb.) is összefüggtek a csökkent hatással.
 
Szív-elektrofiziológia
Kifejezetten ebből a célból, alapos QTc-vizsgálatot végeztek egyensúlyi állapotban (steady state) a terápiás mennyiséget meghaladó expozícióval egészséges önkénteseknél (napi 400 mg-os kezelést kaptak, amely kétszerese a javasolt napi maximális dózisnak). Ebben a vizsgálatban a szertralin és a placebo közötti QTcF időhöz illesztett legkisebb négyzetek szerinti átlagos különbség kétoldalú 90%-os megbízhatósági tartományának (CI) felső korlátja (11,666 msec) meghaladta az előre meghatározott 10 msec küszöbértéket az adagolást követő 4. óra időpontjában. Az expozíció és a válasz elemzése enyhe pozitív összefüggést tárt fel a QTcF és a szertralin plazmakoncentrációja között [0,036 msec/(ng/ml); p<0,0001] Az expozíció-válasz modell alapján a QTcF klinikailag szignifikáns megnyúlásának küszöbértéke (tehát az, hogy az előrejelzett 90%-os CI meghaladja a 10 msec-ot) legalább 2,6-szer magasabb, mint az átlagos Cmax-érték(86 ng/ml), a szertralin legmagasabb javasolt dózisát (napi 200 mg) követően (lásd 4.4, 4.5, 4.8 és 4.9 pont).
 

Kényszerbetegség gyermekeknél és serdülőknél
A szertralin (50‑200 mg/nap) biztonságosságát és hatásosságát obszesszív-kompulzív zavarban (OCD) szenvedő, nem depressziós, járóbeteg gyermekeknél (6 – 12 éves) és serdülőknél (13 – 17 éves) vizsgálták. Egyhetes, egyszeresen vak, placebóval történő bevezetést követően a betegeket randomizált módon sorolták 12 hetes, flexibilis dózisú szertralin‑ vagy placebokezelésre. A gyermekeknek (6‑12 éves) kezdő dózisként 25 mg‑ot adtak. A szertralinnal kezelt betegeknél szignifikánsan nagyobb mértékű javulás mutatkozott a Yale‑Brown Kényszer Kérdőív gyermek változat (Children’s Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale [CY‑BOCS]) (p = 0,005), a Nemzeti Mentálhigiénés Intézet globális kényszer kérdőív (National Institue of Mental Health /NIMH/ Global Obsessive Compulsive Scale) (p=0,019), valamint a Klinikai Összbenyomás Javulás skála (Clinical Global Impression /CGI/ Improvement Scale) (p=0,002) alapján, mint a placebóval kezelt betegeknél. Emellett a placebocsoporthoz viszonyítva nagyobb mértékű javulási tendencia volt még megfigyelhető a szertralin‑csoportban a Klinikai Összbenyomás Súlyossági skála (CGI Severity scale) esetén (p =0,089). A CY-BOC-skálát tekintve a placebónál az átlagos kiindulási érték 22,25 ± 6,15, a kiindulási értéktől számított változás pedig -3,4 ± 0,82 volt, míg a szertralinnál az átlagos kiindulási érték 23,36 ± 4,56, a kiindulási értéktől számított változás pedig -6,8 ± 0,87 volt. Egy post hoc elemzés szerint a kezelésre reagálók – a definíció szerint azok a betegek, akiknél az elsődleges hatékonysági fokmérő CY-BOC-skála eredményeiben legalább 25%‑os csökkenés volt a vizsgálat megkezdésétől a végpontig – aránya 53% volt a szertralinnal kezelt, míg 37% volt a placebóval kezelt betegeknél (p = 0,03).

Nincsenek hosszú távú klinikai vizsgálatok, amelyek a hatékonyságot vizsgálnák ennél a gyermekgyógyászati csoportnál.
 
Gyermekek
Hat évnél fiatalabb gyermekekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre.
 
A SPRITES elnevezésű, forgalomba hozatal utáni gyógyszerbiztonsági vizsgálat
Az engedélyezés után megfigyeléses vizsgálatot végeztek 941 (6–16 éves) beteg részvételével a pszichoterápia mellett vagy önmagában alkalmazott szertralin kognitív, érzelmi, fizikális és pubertással kapcsolatos érésre vonatkozó hosszú távú biztonságosságának tanulmányozására a pszichoterápiával összehasonlítva 3 évig terjedően. A vizsgálatot valós klinikai körülmények között végezték olyan gyermekek és serdülők részvételével, akiknél obszesszív-kompulzív zavar, depresszió, illetve egyéb szorongásos zavar elsődleges diagnózisát állították fel. A vizsgálat során a következők értékelését végezték el: kognitív funkció [Trails B teszttel és a BRIEF (a Végrehajtó Funkciók Viselkedési Becslő skálája) Metakognitív Indexével értékelve], viselkedési/érzelmi szabályozás (a BRIEF Viselkedésszabályozási Indexével értékelve), valamint a fizikális/pubertással kapcsolatos érés [a standardizált magasság/testtömeg/testtömegindex (BMI) és Tanner-stádium használatával értékelve]. A szertralint gyermekek és serdülők populációjában kizárólag 6 évesnél idősebb, OCD vel érintett betegek számára engedélyezték (lásd 4.1 pont).
 
Az egyes elsődleges kimeneteli mérőszámok nemi és életkori normák alapján történő standardizálása azt mutatta, hogy az eredmények összességükben megfeleltek a normális fejlődésnek. Nem észleltek statisztikailag szignifikáns különbségeket az elsődleges kimenetel mérőszámait illetően, a testtömeg kivételével. Az összehasonlító elemzések során a standardizált testtömegre vonatkozóan statisztikailag szignifikáns eredményt észleltek; a testtömegváltozás mértéke azonban kicsi volt [a standardizált Z-pontszámok átlagos változása (SD) <0,5 SD]. A testtömeg-gyarapodásnál dózis-válasz összefüggés volt megfigyelhető.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás:
Emberben napi egyszeri 50‑200 mg per os dózis 14 napig történő adagolása során a plazma csúcskoncentráció (Cmax) a napi bevétel után 4,5‑8,4 óra elteltével alakul ki. A szertralin tabletta biohasznosulását az étkezés nem befolyásolja jelentősen.
 
Eloszlás:
A keringő gyógyszermennyiség kb. 98%‑a kötődik a plazmafehérjékhez.
 
Biotranszformáció
A szertralinnak jelentős a „first pass” metabolizmusa a májban. Klinikai és in vitro adatok alapján kijelenthető, hogy a szertralin a CYP3A4, CYP2C19 (lásd 4.5 pont) és CYP2B6 enzimeket is magába foglaló, több úton történő metabolizáción megy keresztül. Továbbá a szertralin és fő metabolitja, a dezmetilszertralin, a P-glikoprotein in vitro szubsztrátjai.
 
Elimináció
A szertralin átlagos felezési ideje kb. 26 óra (22‑36 óra szélső értékekkel). A terminális eliminációs felezési időnek megfelelően körülbelül kétszeres a felhalmozódás a dinamikus egyensúlyi (steady-state) koncentrációk eléréséig, ami napi egyszeri adagolással egy hét után érhető el.

Az N‑dezmetilszertralin felezési ideje 62‑104 óra. Mind a szertralin és az N‑dezmetilszertralin nagymértékben metabolizálódik emberben, és a keletkező metabolitok a széklettel és a vizelettel egyenlő mennyiségben ürülnek. A változatlan formájú szertralin csak kis mennyiségben (<0,2%) ürül a vizelettel.
 
Linearitás/nem-linearitás
A szertralin 50 mg és 200 mg közötti dózistartományban dózisfüggő farmakokinetikát mutat.
 
Farmakokinetika különleges betegcsoportokban
 
Kényszerbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők
A szertralin farmakokinetikáját 29, 6‑12 éves gyermekgyógyászati, és 32, 13‑17 éves serdülő betegeknél vizsgálták. Az adagot fokozatosan, 32 nap alatt emelték napi 200 mg‑ra, vagy 25 mg‑os kezdő adaggal és emelésekkel vagy 50 mg‑os kezdő adaggal és emelésekkel. A 25 mg‑os és az 50 mg‑os adagolási rendet a betegek egyformán tolerálták. A 200 mg‑os adag mellett, dinamikus egyensúlyi állapotban a szertralin plazmaszintje a 6 – 12 éves csoportban mintegy 35%‑kal magasabb volt, mint a 13 – 17 éves csoportban, és 21%‑kal magasabb volt, mint a felnőtt referencia-csoportban. A fiúk és a lányok között nem volt jelentős különbség a clearance‑ben. Ezért alacsony kezdőadag és 25 mg‑os dózisemelés javallt gyermekeknél, különösen, ha alacsony a testtömegük. Serdülők esetén az adagolás lehet a felnőttekével megegyező.
 
Serdülők és idősek
Serdülőknél vagy időseknél a farmakokinetikai profil nem különbözik jelentősen a 18‑65 év közötti felnőttekétől.
 
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél a szertralin felezési ideje megnő, és az AUC‑érték a háromszorosára emelkedik (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Vesekárosodás
Közepes – súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem volt jelentős szertralin‑akkumuláció.
 
Farmakogenomika
A szertralin plazmaszintek körülbelül 50%-kal voltak magasabbak a CYP2C19 enzimen lassan metabolizáló egyéneknél, mint a gyorsan metabolizálóknál. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert, és a betegnél titrálást kell alkalmazni a klinikai válasz alapján.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó preklinikai adatok nem utalnak arra, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Az állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki teratogenitásra utaló hatást, ill. a hím fertilitásra gyakorolt nemkívánatos hatásokat. Az észlelt foetotoxicitás vélhetően az anyai toxicitással függött össze. Az utódok postnatalis túlélése és a testtömegük csak a születést követő első napokban csökkent. Bizonyítékot találtak arra, hogy a korai postnatalis mortalitás a vemhesség 15. napja utáni in utero expozíció következménye. A kezelt anyaállat utódainál észlelt postnatalis fejlődésbeli késés vélhetően az anyaállatra gyakorolt hatások következménye, ezért a humán kockázat tekintetében nem releváns.

A rágcsálókon és nem-rágcsálókon végzett állatkísérletek nem mutattak termékenységre gyakorolt hatást.
 
Fiatal állatokkal végzett vizsgálatok
Toxikológiai vizsgálatot végeztek fiatal patkányokkal, amelyben orálisan szertralin-t adtak hím és nőstény patkányoknak a születést követő 20. naptól az 56. napig (10 mg/ttkg-os, 40 mg/ttkg-os és 80 mg/ttkg-os napi dózisokkal), amelyet a születést követő 196. napig tartó gyógyszermentes időszak követett. A nemi érés késését a hímeknél és a nőstényeknél más-más adagolás mellett figyelték meg (hímeknél 80 mg/ttkg és nőstényeknél ≥10 mg/ttkg), de a kapott eredmények ellenére az értékelt hím és nőstény reproduktív végpontokban szertralin nal összefüggő hatás nem volt. Továbbá, a születést követő 21. és 56. nap között kiszáradást, chromorhinorrheát és csökkent átlagos testsúlygyarapodást is megfigyeltek. A szertralin alkalmazásának tulajdonítható összes fent említett hatás a gyógyszermentes időszak ideje alatt elmúlt. Ezeknek a szertralin-nal kezelt patkányoknál megfigyelt hatásoknak a klinikai jelentőségét nem igazolták.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Tablettamag

♦ laktóz‑monohidrát
♦ mikrokristályos cellulóz
♦ povidon K30
♦ kroszkarmellóz‑nátrium
♦ magnézium‑sztearát
 
Filmbevonat

♦ hipromellóz 6
♦ talkum
♦ propilénglikol
♦ titán‑dioxid (E171)
 

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem értelmezhető.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
3 év
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
PVC/PVDC/Al buborékcsomagolásban és dobozban
7, 10, 14, 15, 20, 28, 30, 50, 60, 98 vagy 100 db filmtabletta
 
PVC/PVDC/Al (egyadagos) buborékcsomagolásban és dobozban
28×1, 30×1, 50×1, 98×1 vagy 100×1 db (egyadagos) filmtabletta
 
HDPE tartályban, mely felpattintható LDPE kupakkal van lezárva és garanciazárást biztosító gyűrűvel van ellátva.
100, 250 vagy 500 db filmtabletta
 
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA 


2024. augusztus 12.

 

[1. rész]


Forrás: ogyei.gov.hu

 

Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach, benzodiazepin blogger
gyógyszer-leszokás tanácsadó
"A megosztó tudásmegosztó"
a tájékozott beleegyezés érdekében.

Nem rendelek már
Segítek Önmagán Segíteni

Dr. Kopácsi László Facebook
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Frontin, Xanax, Helex hozzászokás tesztek

Nyugtató-hozzászokás tesztek

 Frontin / Xanax / Helex (alprazolámok)
 folytatom...

Gyógyszermentes terápia humorral I-IV.

Humorterápia gyógyszermentes stresszcsökkentés - Dr. Kopácsi László gyógyszer-elhagyást segítő

Dr. Kopácsi László pszichiáter, life coach, betegbiztonsági blogger, nyugtató-, altató-, antidepresszáns-leszokási tanácsadó

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008-2025

Heltai Jenő: Szabadság
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb