Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

Depresszió v. lehangoltság?


Depresszió v. lehangoltság? Nélkülözhetetlen, hogy erre a kérdésre megfelelő választ adjon a szenvedő és segítője. Amennyiben ugyanis egyszerű szomorúságról van szó, teljesen rendjén való, ha kivárnak pár napot. Ez alatt közérzete fokozatosan, spontán rendeződni kezd. Keserűsége, elkeseredettsége, „depije” önmagától eltűnik, szertefoszlik. Erre a spontán "öngyógyulási" folyamatra rásegíthet pozitív élményekkel, vagy azzal, hogy megpróbálja, megpróbálják, átgondolni a rossz közérzetet okozó pszichotraumát.

Teljesen más a helyzet depresszió (betegség) esetén. Az egyszerű lehangoltsággal szemben, kezdődő depresszióban nincs halogatható idő, mert nincs spontán gyógyulás! A várakozás mindig állapot romlást von maga után. Legjobb, ha mielőbb segítséghez fordul az illető.


Honnan tudom, hogy depresszió-e az, ami elkezdődött, vagy saját magától is rendeződő puszta „depi”? Ennek járunk utána a mai Benzo Blogban.

Bár gyakran azt gondolják, hogy a depresszió a szomorúság szélsőséges formája, hatalmas különbségek vannak a klinikai depresszió és a szomorúság között. Ezek a különbségek segítenek a fenti kérdés adekvát megválaszolásában. Vegyük ezeket a különbségeket szépen sorba.


Szomorúság 1.

Az átmeneti szomorúság része az életünknek. Senki nem úszhatja meg. Százból 100 embert érint többször is az életében, hiszen a szomorúság, a fájdalmas stresszorokra adott normális, természetes reakció. Lásd korábbi Benzo blog bejegyzésünket: Stresszor Leltár.

Azaz, ha volt már többször hasonló lelki állapotban és azok gyorsan rendeződtek, valószínűleg most sem kell tartani depressziótól. Bízhat az "öngyógyulásban" (azért teszem idézőjelek közé a kifejezést, mert egy természetes állapotból nem lehet meggyógyulni).
 

Depresszió 1.

A depresszió ellenben komoly, önmagától nem rendeződő, testi-lelki betegség, melynek a szomorúságnál, lehangoltságnál sokkal több jele van. (Lásd majd lent.) Minden depressziós szomorú, de nem minden szomorú depressziós.
 

Szomorúság 2.

A szomorú személy szinte kivétel nélkül mindig tudja, hogy mi szomorította el. Képes logikusan levezetni lehangoltságát valamilyen az életében bekövetkezett korábbi negatív életeseményből (lásd a fenti Stresszor leltárt).
 

Depresszió 2.

A klinikai depresszióban szenvedő viszont gyakran nem tudja, nem érti, mi lett az oka sötét érzéseinek és ez még inkább bűntudattal tölti el. Depressziós gondolkozási hiba: "Ha nincs külső ok, biztosan én vagyok gyenge..." A bűntudat, pl. egy gyakori megkülönböztető jel depresszió és levertség között.
 

Szomorúság 3.

A jó szándékú családi, baráti bíztatások, megerősítések, hogy "hagyd abba", "ne törődje vele", "nem a Te hibád", stb. hatnak, hiszen a szomorúságra az ember egyre inkább képes hatni.  
 

Depresszió 3.

Ugyan ezek a tippek a depressziós embert azonban csak tovább frusztrálják, növelik bűntudatát, elégtelenség  és  megnemértettség érzését. Hiszen lehetetlent kívánnak tőle! A depresszió, mint említettem részben testi betegség. A cukorbetegnek sem szoktuk azt mondani, hogy szedd már össze az inzulintermelő képességedet... Mind a depresszióra, mind a diabéteszre azonban igaz, hogy stresszkezeléssel, önfejlesztéssel sokat tehetünk magunkért!
 

Szomorúság 4.

Átmeneti, napokon belül magától múló érzés. Jön-megy, ahogy az embernek megoldódnak, megoldja gondjait, vagy megváltoztatja a stresszorokkal szembeni hozzáállását. A szomorú ember rosszul érzi magát ugyan a bőrében, de továbbra is megbirkózik mindennapi feladataival. Lehangoltsága nem akadályozza meg mindennapi teendői ellátásában.

Nem lesz a lehangoltságon túl:

♦ reménytelen
♦ akarattalan (abulia)
♦ határozatlan, döntésképtelen
♦ érdektelen
♦ fásult, energiátlan
♦ örömtelen
♦ étvágytalan (testsúlya nem változik)

Nem jelentkezik:
 
♦ bűntudatérzés
♦ koncentráció zavar
♦ nagyfokú meglassultság, v. éppen nyugtalanság
♦ öngyilkossági gondolatok

Ezek a tünetek már depresszióra utalnak! Amikor is hiába várja az ember a spontán javulást. Célszerű mielőbb szakembert (pszichológust, pszichiátert) felkeresni!
 

Depresszió 4.

A depresszió nem csökken napok alatt, sőt hetekig (legalább 2 hétig, a napok nagy részében), pszichoterápiás és farmakoterápiás kezelések nélkül, akár hónapokig, vagy akár évekig is eltart.

*

Ha még mindig bizonytalan, hogy Ön, vagy valamelyik szeretett hozzátartozója, barátja, ismerőse depresszióban szenved-e, jól használható, egyszerűen kitölthető, online depresszió tesztek állnak a rendelkezésre itt:
 

Hasznos volt, amit olvasott?


Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


 Hozzászólások
Hozzászólás szövege
Ellenőrző kód

Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos, life coach, gyógyszer-optimalizási szakértő - Benzo Blog, nyugtató hozzászokás, nyugtató függőség, altató hozzászokás, altató függőség
Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
gyógyszer-optimalizási szakértő
a tájékozott beleegyezést szolgálva
Dr. Kopácsi László pszichiáter szakorvos - nyugtató, altató, antidepresszáns csökkentés támogatás
KÉRÉSRE SEGÍTEK
NYUGTATÓ, ALTATÓ, ANTIDEPRESSZÁNS
CSÖKKENTÉSÉBEN

 
Szabadulna nyugtatótól? Frontin? Xanax? Rivotril? Loranxil?
 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

Nyugtató, altató, antidepresszáns előtt! Katt ide!

 
Szorongásoldó, altató és antidepresszáns kezeléseket kezdőknek!
– ♦ –

Frontin, Xanax, Loranxil, Rivotril stb. - Nyugtató önellenőrző teszt

Frontin, Xanax, Alprazolám, Loranxil, Rivotril, Elenium, Rudotel stb. - Nyugtató önellenőrző teszt

–
♦ –

Mielőtt az oldalon olvasottakat alkalmazná

A stresszdoktor.hu oldalon található információk a tájékozódást szolgálják. Nem helyettesítik az orvosi vizsgálatot, pszichiátriai diagnózist és terápiás javaslatot. 

Nyugtatót, altatót és antidepresszánst az itt olvasottak alapján ne kezdjen el, ne hagyjon abba, és adagolását se módosítsa önállóan. Panaszaival forduljon kezelőorvosához! Az oldal üzemeltetője az oldal használatával kapcsolatban kizár minden felelősséget!

Részletes Adatvédelmi és Jogi nyilatkozat ›

▲
WebGalamb