Xanax, Frontin, Rivotril, Sanval, Rexetin Blog : Gyermekkori migrén és más pszichoszomatikus problémák pszichés okai - Dr. Kopácsi pszichiáter szakorvos, nyugtató-, altató-, antidepresszáns-optimalizálás

Nem meglepő módon egyre gyakoribb a gyermekek körében is a fejfájás, akár már kisiskolás korban. A legtöbb esetben – hála Istennek! - nincs szervi háttér, rendellenesség vagy betegség, mert az egyre gyakoribbá váló fejfájások hátterében általában iskolai és/vagy otthoni problémák, konfliktusok állnak.

A stressz eredetű fejfájások, hasfájások, gyomorgörcsök, alvászavarok, pánikrohamok, stb. mind gyermek, mind felnőttkorban az egyik leggyakoribb pszichoszomatikus problémák közé tartoznak.

Mi lehet a gyermekkori fejfájások oka és hogyan lehet megelőzni a gyermekünk szenvedését, iskolai hiányzásait? Néhány lehetséges válasz a sok közül.

A fejfájás lelki okai

Természetesen bevezethet a fejfájás kezdődő náthát, influenzát, más jellegű lázas megbetegedést (pl.: homloküreg-gyulladás) is, sőt lehet mozgásszervi eredete is, de ha semmi ilyesmit nem tapasztalunk, és nem talál a gyermekorvos sem, bátran gondolkodjunk el azon, hogy:

♦ milyen lelki okok fájdíthatják a gyermekünk fejét?
♦ körül veszi-e elegendő, biztonságot nyújtó szeretet?
♦ elegendő-e az önértékelése?
♦ eleget és elég pihentetően alszik-e?
♦ mozog-e a szükséges mértékben?

Szögezzük le az elején: a múló, de időnként vissza-visszatérő gyermekkori (és felnőttkori) fejfájások leggyakrabban lelki eredetűek. Nem érdemes, nincs miért pánikolni. De, tenni való azért van bőven.

Túlzott külső követelmények és/vagy belső elvárások – a legfontosabb pszichológiai stresszorok

Nincs a világon se jó, se rossz.
Gondolat teszi azzá.
Shakespeare

Milyen gondok csúcsosodhatnak (!) ki fejfájás, vagy más pszichoszomatikus panasz formájában? Milyen krónikusan fennálló külső követelmény („kell”), ill. belső elvárás („muszáj”) vezethet stressz betegségekhez?

A fej a gondolatok és gondok színtere, így ha valami „nem fér a fejébe” valakinek, az bizony okozhat neki fejfájást.

♦ Ha nem érti a gyerek, hogy mi történik Apu és Anyu között (pedig szeretné).
♦ Ha az iskolában nem megfelelően töltik fejébe a tudást, és emiatt úgy gondolja, hogy nem éri el az önmagával szemben támasztott, esetleg a család által elvárt célokat.
♦ Ha „hiába töri a fejét”, hogy miért viselkedtek vele igaztalanul.
♦ Ha dühében, akarata ellenére „fejjel megy a falnak”.
♦ Ha hiába diózik, nem talál, valamilyen őt érzelmileg nagyon foglalkoztató problémára megoldást.
♦ A gyermek biztonságérzete megszűnik, előbb utóbb elkezdhet „főni miatta a feje”.
♦ Ha aggódni kezd valami miatt, akkor attól is „fájhat a feje”.
♦ De, ok lehet az is, ha rossz fát tett a tűzre és büntetéstől fél, mert azt „vette a fejébe”, hogy emiatt biztosan a pórul jár…

Elégtelen erőforrások (alacsony kontroll)

Miért van az, hogy az iskolai (munkahelyi) stressz, vagy az otthoni viták, az egyik gyereknél distresszhez (negatív stresszhez), pszichoszomatikus panaszokhoz vezetnek, míg a másiknak ez meg sem kottyannak?

A titok nyitját megtaláljuk a distressz kialakulásának karaseki modelljében (Karasek 1979). A Karasek-féle követelmény-kontroll modell szerint önmagában a terhelés (külső követelmények + belső elvárások = stresszorok) nem vezet feszültségi állapothoz (distresszhez és annak testi-lelki következményeihez), ha azt kiegyensúlyozza a megfelelő stresszkezelési kontroll, amely miatt meg lehet felelni a terhelésnek.

Ha a gyermek „túlságosan lelkiismeretes”, nem mer másoknak (!) NEM-et mondani, túlérzékeny, szorongó, „lelkis”, nagyon magára veszi a dolgokat (perszonalizáció), hajlamos rég múlt dolgokon is rágódni, nem jól kezeli a stresszt, ez is lehet alapja a visszatérő tenziós (stressz eredetű) fejfájásoknak, ill. migrénes rohamoknak.

Összefoglalóan: ha a "belső mérleg" elbillen a túl sok külső és belső stresszor (maximalista, perfekcionista belső elvárások, elbizonytalanító SANG-ok) felé, mert ezekhez képest elégtelenek (hiányosak, nem elegendően hatékonyak) a stresszkezelési technikák, és kialakul a túlterheltség – ez számos pszichoszomatikus betegséget okozhat. Gyermekkorban, és felnőtteknél is.

Megoldási lehetőségek

Természetesen a legkézenfekvőbb, hogy megkérdezzük a gyereket, de ő könnyen lehet, hogy nem tud, vagy nem akar a fenti témákban feltett kérdésekre válaszolni majd. Próbáljunk áttételesen, távolabbról megközelítve, nyitottan a dolgokat átbeszélni vele! Érdemes közben is: empátiás, feltétel nélkül elfogadó és kongruens (hiteles) maradni. Ne hurrogjuk le, ha más véleménye van.

Figyeljük meg a gyermek rajzait, esetleg nézessük meg néhány családrajzát hozzáértő gyermekpszichológussal! A kicsik élményeinek feldolgozására szolgál a rajz, így nagyon könnyen elképzelhető, hogy azokat a belső feszültséget (distresszt, negatív stresszt) okozó dolgokat (stresszorokat) is papírra vetik ily módon, ami a fejfájásukat okozza.

Ha kiderül, hogy mi okozza számára a legtöbb terhet, próbáljuk meg a külső-belső nyomás fölötti kontroll-érzését azzal javítani, hogy fejleszthesse készségeit (pl.: tanulástechnikai tréning). Legyünk, amikor csak kéri mellette (külső segítség, társas támogatás).

Adjunk neki minél több beleszólást a rá váró feladatok elvégzésében.

Figyeljünk arra, hogy aludjon és mozoghasson eleget. Ez a kettő a legegyszerűbb és leggyorsabb stresszkezelési mód. És mutassuk ki számára szeretetünket! Ez a harmadik.

Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!

Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...