A stressz korlátozza a munkahelyi teljesítményt

Számos oka lehetséges a munkahelyi stressz kialakulásának, a nem megfelelő feladatleosztástól kezdve egészen a kollégák egymás közötti terrorjáig. E kettős léthelyzet komoly lelki károsodásokat okozhat, illetve súlyosan veszélyezteti a testi egészséget is – mondták el az MNO-nak a témát jól ismerő szakemberek.

A munkahelyi konfliktusok nincsenek sem pozícióhoz, sem nemhez kötve. A társadalmi környezet szerepét az életünkben és annak az egészségtőkére való hatását még mindig leértékelik.
 

A szakirodalom mobbingnak nevezi azt a jelenséget, amikor valaki negatív nyomás alá kerül a munkakörnyezetében. Ám hogy ezt ki, mikor érzi így, igencsak függ az egyén személyes karakterétől is. A munkahelyi pszichoterror pusztító folyamata legtöbbször valamilyen meg nem beszélt és fel nem oldott konfliktussal indul. Ha ez nincsen kellően kibontva, megtárgyalva, ha végső estében nem avatkozik be a munkahelyi vezető, akkor a helyzet rövid idő alatt elmérgesedik.

Általában a megtámadott jön ki rosszul a helyzetből, hiszen – mivel a közvetlen környezete őt látja/állítja be „konfliktusos” embernek – a munkatársak elfordulnak tőle, esetleg maga a vezető is pressziót gyakorol rá. A folyamat vége egyértelmű: akit tartósan ilyen jellegű nyomás alá helyeznek, először betegállományba vonul, majd mivel általában nem rendeződik a helyzet, felmond. Ez egyébként rányomhatja a bélyegét egyéb más emberi és családi kapcsolataira is.

A munkahelyi stressz elnevezés gyűjtőfogalom, kialakulásában számos körülmény szerepelhet – mondja az MNO-nak Szirmay Ágnes e káros és egyre terjedő jelenséggel kapcsolatban. Amikor ezzel a területtel foglalkozunk, először fel kell mérni a lehetséges tényezőket és azok mértékét, szerepét. A szakpszichológus szerint ilyen faktor lehet a munkahelyi kultúra bármely hiányossága – például nem konstruktív konfliktuskezelési minták –, amik egyik lehetséges következménye a rossz munkahelyi légkör vagy a vezetők humán területen való képzetlensége, de a végtelenített munkaidő is. S persze ennek része a nem megfelelő munkaerő-kiválasztás és -motiválás is – hívja fel a figyelmet a szakember. Kérdésünkre elmondja: nem számít, hogy az adott vállalkozás vagy cég a gazdaság melyik szegmensében működik, hiszen erős stresszhatás léphet föl egy termelőüzemben is, ahol például a munka monotonitása okozhat problémákat. Ugyanakkor – teszi hozzá Szirmay – egy igazgatóhelyettesnek is lehet olyan felettese, aki már komoly stresszfaktort jelent számára, „ám egy kellemetlenkedő, ellenséges kolléga is nagy probléma lehet”.

Problémát jelenthet az is, ha egy munkavállaló nem a képességeinek vagy tehetségének megfelelő feladatokat kap, vagy éppen ellenkezőleg: olyan kihívásokkal szembesítik sorozatosan, amelyekkel nem tud megbirkózni. Szirmay Ágnes szerint ha nincsenek harmóniában a lelki-fizikai igények, akkor az komoly stresszként jelenik meg. Kockázati tényező lehet a munkahelyi kommunikáció hiányossága, a rossz munkaszervezés is. Súlyos gondot okoz az a helyzet is, hogy szinte a végletekig terhelik a munkavállalókat kihasználva a munkahely elveszítésétől való félelmet – állítja a munkapszichológus.

Csaposs Noémi szerint jórészt személyfüggő, hogy egy munkavállaló mikor érzi azt, hogy mobbing áldozata lett. Mindenkinek más szinten van az ingerküszöbe, ugyanakkor van, aki már azt is rendkívül negatívan éli meg, ha a főnöke pozíciójából fakadóan kérdéseket tesz fel a munkájával kapcsolatban – árnyalja a helyzetet a Select Humánerőforrás Kft. vezetője, aki szerint egy vezetőnek nemcsak joga, hanem kötelessége is felügyelni a munkafolyamatokat, illetve az elvégzett munka minőségét is.

A mobbing – vagyis a munkahelyi terror – jelensége többirányú és többszintű is lehet. Kiindulhat egy adott vezetőtől is. A szakember szavai szerint ilyenkor a vezetőnek az a célja, hogy „megmutassa, ki az úr” háznál, illetve ezzel teremtve olyan helyzetet, hogy az adott munkavállaló – akivel vélt vagy valós problémák vannak – önmaga mondjon fel, így kerülve ez az „egyszerű kirúgással” kapcsolatos hercehurcát.

A HR-szakember hangsúlyozza: mindenkinek más az ingerküszöbe, nagyban számít az is, hogy ki milyen környezetben szocializálódott. Aki mondjuk nagyon jó környezetből érkezik, a tűrési szintje alacsonyabb, és már a legkisebb számonkérést is támadásnak veszi – teszi hozzá Csaposs Noémi. A mobbing azonban azonos pozícióban lévő kollégák között is megfigyelhető. Ebben a kontextusban az állandó hibakeresés, a furkálódás, a másik személyének a hiteltelenné tétele figyelhető meg. Ez hangnemben, beszédstílusban is megfigyelhető – teszi hozzá a szakember, aki ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ebben a helyzetben nemcsak érzelmileg károsodik, akit „támadás alá vettek”, hanem fizikailag is. A tartós és negatív stresszhelyzet testi megbetegedéseket okozhat, s ezzel persze romlik a munkateljesítmény is.

A területtel foglalkozó szakemberek között még mindig van vita arról, hogy vajon a társadalmi környezet milyen hatással is van az egészségtőkére. Bodrogi József egészségüggyel foglalkozó közgazdász lapunknak a társadalmi mellett megemlíti a természeti környezet szerepét is. A szakember szerint a „társadalmi környezet szerepét az életünkben és annak az egészségtőkére való hatását még mindig leértékelik”. Tágabban értelmezve ide tartozik a munkahely is – állítja Bodrogi.

A stressz nagyon súlyosan tudja befolyásolni a dolgozók egészségügyi állapotát, „elsősorban pszichés megbetegedések lépnek föl”. A depresszió pedig már hozza magával a szomatikus megbetegedéseket is – mondja a szakember. A sejtek nagyon rosszul viselik a folyamatos stresszhelyzetet, így gyakoriak a daganatos megbetegedések is. Emellett a szív- és érrendszeri, keringési betegségek, illetve a diabétesz jelent nagy veszélyt – sorolja a közgazdász a leggyakoribb megbetegedéseket. Fokozza a megbetegedés, illetve a stresszhelyzet kialakulásának veszélyét az is, hogy az idő nagy részét az ember a munkahelyén tölti el.

A versenyszférában teljesen természetes a napi 10-12 órás munkavégzés – hívja föl a figyelmet Bodrogi József, aki szerint a rossz munkahelyi légkör szintén katalizátorszerepet játszhat. A társadalmi környezettel összefüggésben Bodrogi József még azt a mindennapi példát hozza, „amikor beszállunk a metróba, és csak szomorú arcokat látunk, vagy amikor autót vezetve” kerülünk súlyos, olykor tettlegességig fajuló konfliktusba. Ha ez normává válik, az nagyon súlyos hatással van az egészségtőkénkre – állítja a közgazdász. Bodrogi szerint az is probléma, hogy a dolgozók nem beszélnek, ha ilyen problémáik vannak, mert félnek a munkahelyük elveszítésétől, illetve hiányoznak azok az intézmények is, amelyek e probléma kezelésében részt tudnának venni.

Csaposs Noémi megemlíti a hatalmi helyzet fontosságát ebben a helyzetben, ám – mint kérdésünkre elmondja – nemcsak formális, hanem informális hatalom is elég ennek a rendkívül káros légkörnek a kialakulásához. Példaként említi, amikor egy cég ügyvezető igazgatójának titkárnője él vagy éppen visszaél a vélt vagy valós informális hatalmával. Jól elválasztható nem-specifikusság nem figyelhető meg ebben a problémakörben, állítja kérdésünkre; „ha azt vesszük alapul, hogy a nagy cégek vezetői zömmel férfiak, akkor inkább férfiak részéről érkezik ilyen típusú nyomás”, ám ha a személyiségjegyeket vesszük alapul, akkor a nőktől gyakrabban indul ilyen támadás. Az ilyen személy általában véleményvezér, „hallatszik a hangja” – mondja a szakember. A cél az lehet, hogy a másikat lehetetlen helyzetbe hozzák, kitúrják, vagy egyszerűen csak a pozíciójára pályáznak. Az adott helyzet dönti el azt, hogy a megtámadott munkavállaló mit tud tenni. Van, amikor fel kell venni a kesztyűt, ám előfordul, ha az a legjobb módszer, hogy nem vesz tudomást a támadásokról.

Ha a munkavégzés adja a támadás alapját, az védhető, igazolható helyzetet eredményez, és vitára ad lehetőséget, ám ha személyes problémák állnak a háttérben, a képlet sokkal bonyolultabb. A suttogó propaganda ellen túlságosan sok mindent nem lehet tenni – mondja Csaposs. De hozzáteszi azt is: jó eszköz lehet az, hogy a személyes jelenléttel, a személyiség megőrzésével „válaszolunk”. A személyes kapcsolatépítés jó eszköz, mert előbb-utóbb elválik egymástól a rosszakarók által terjesztett hamis kép és a valódi személyiség azok fejében, akinél a negatív képet akarják elültetni.

A kialakult stresszhelyzet kezelése tudatosan felépített, szakszerűen megtervezett folyamatot igényel. Mindez nem helyettesíthető valamilyen stresszkezelő-, csapatépítő tréninggel és egyéb, ad hoc kiválasztott foglalkozással – hívja fel a figyelmet Szirmay Ágnes, ugyanis szerinte sokszor azt gondolják, hogy „egy közös hegymászás vagy pizzázás” majd megoldja a helyzetet. Közben pedig a dolgok az „íróasztalnál dőlnek el”, s nincs megbeszélve, feltárva a probléma valódi oka.

A szakember szerint e problémákat az úgynevezett csapatépítéssel nem lehet hatásosan kezelni, amennyiben nincsenek feltáró és valódi megoldásokat kialakító lehetőségek a konkrét helyzetre és személyekre vonatkozóan. A stressz folyamatos fennállása egyáltalán nem szükséges és magától értetődő tényező. A szakember úgy véli, mindez nem intézhető el egy kézlegyintéssel, mint „ami a mi rohanó világunkkal úgyis együtt jár”.

Lippai Roland



MNO - 2010.11.15.