A stresszes munka ugyanúgy pszichés kárt okoz, mint a munkanélküliség

Az Occupational and Environmental Medicine foglalkozás- és környezet-egészségügyi szakfolyóiratban megjelent írás, arra figyelmeztet: a rosszul fizetett, rossz feltételek között végzett, vagy a munkavállalói szándékkal szemben, csak rövid időre szóló állás lelkileg lehet ugyanolyan ártalmas, mintha egyáltalán nem volna munkája az embernek.


Általában, ha valaki munkahellyel, munkával rendelkezik, azt jobb mentális egészségi állapottal hozzák összefüggésbe, szemben a munkanélküli helyzetével. A kormányok ezért igyekeznek a munkanélkülieknek valamilyen munkahelyet teremteni - anélkül, hogy tekintetbe vennék a munka minőségének hatását.

A tanulmány szerzőinek megállapításai több mint 7 000 aktív korú ember adatain alapszanak, akiktől hét egymást követő éven át gyűjtötték az adatokat Ausztráliában, országosan reprezentatív háztartási statisztikai felvétellel. A válaszadók mentális egészségi állapotát is mérték egy hiteles módszerrel.

Feltették a kérdést a résztvevőknek: dolgoznak-e. Ha igenlően válaszoltak, akkor értékelték egy 'pszichoszociális stressz skálán', mekkora igénybe vételt jelent, mennyire komplex a munka, mennyire van befolyása a munkavégzésre, mennyire érzi biztonságban a munkáját, hogy érzi: arányos-e a fizetés a befektetett munkával.

A feldolgozás eredményeként megállapították azt az egyáltalán nem meglepő tényt, hogy a munkanélküliek mentális egészsége rosszabb volt, mint a dolgozóké. Általában, jobb fizikai és mentális egészségi állapotban voltak a munkahellyel rendelkezők, és amikor egy munkanélküli munkahelyet talált magának, az ő mentális egészsége is javult.

De amikor egy sor olyan tényezőt is figyelembe vettek, amelyek általában befolyásolják ezeket az eredményeket: mint az iskolai végzettség, a családi állapot stb. – a munkanélküliek mentális egészségi állapota összehasonlíthatóvá vált, sőt gyakran jobb lett azokénál a foglalkoztatottakénál, akik a munka rossz minőségére panaszkodtak.

Akik a legrosszabbnak, legstresszesebbnek ítélték az alkalmazás minőségét, azoknak a mentális egészsége hanyatlott a legkifejezettebben az idő múlásával. Közvetlen, lineáris összefüggést lehetett megfigyelni a kedvezőtlen munkakörülmények és a mentális egészség között: minden egyes hátrányos munkahelyi tényező csökkentette a mentális egészséget minősítő összpontszámot.

A munkahelyszerzés egészségre gyakorolt kedvező hatása egy munkanélküli periódus után attól függött, milyen minőségű munkát sikerült találni.

Ha jó munkához sikerült jutni a munkanélküli időszakot követően, az átlagosan 3 ponttal javította a mentális egészségi állapot mutatót, de ha rossz munkát kapott valaki, az a munkanélküliség állapotához képest rontott a mentális egészségi állapoton: 5,6 pontot veszített a mentális egészségi állapot mutatón.

A fizetett munka számos előnnyel járt, beleértve a szociális szerepre, a célokra, a barátságokra, az időbeosztásra gyakorolt hatást. De az olyan kifejezetten stresszes munka, amely:

♦  kevés kontrollra adott lehetőséget (kicsi volt a munkavégzés szabadsága),
♦  erős igénybevételt jelentett, illetve amelyhez a munkavállaló
♦  kevés támogatást és
♦  kevés elismerést kapott,

nem szolgált az egészsége javára – írták a szerzők.

"A foglalkoztatáspolitika elsődlegesen azon az elven alapszik, hogy bármilyen munka jobb a semmilyennél, mert a munka előmozdítja az egyén gazdasági és személyes jól-létét. De ez leegyszerűsítés. A munka pszichoszociális minősége igen fontos tényező, amit tekintetbe kell venni a foglalkoztatáspolitika tervezésében és a népjóléti politikában" – vonják le a következtetést a tudósok.

EurekAlert - 2011.03.16.