Az Occupational and Environmental Medicine foglalkozás- és környezet-egészségügyi szakfolyóiratban jelent meg az az írás, amely figyelmeztet: a rosszul fizetett, rossz feltételek között végzett vagy csak rövid időre szóló munka, illetve állás lelkileg lehet ugyanolyan ártalmas, mintha egyáltalán nem volna munkája az embernek.

Általában, ha valaki munkahellyel, munkával rendelkezik, azt jobb mentális egészségi állapottal hozzák összefüggésbe, szemben a munkanélküli helyzetével. A kormányok ezért igyekeznek a munkanélkülieknek valamilyen munkahelyet teremteni - anélkül, hogy tekintetbe vennék a munka minőségének hatását.

A tanulmány szerzőinek megállapításai több mint 7000 aktív korú ember adatain alapszanak, akiktől hét egymást követő éven át gyűjtötték az adatokat Ausztráliában, országosan reprezentatív háztartási statisztikai felvétellel. A válaszadók mentális egészségi állapotát is mérték egy hiteles módszerrel.

Feltették a kérdést a résztvevőknek: dolgoznak-e. Ha igenlően válaszoltak, akkor értékelték egy 'pszichoszociális skálán', mekkora igénybe vételt jelent, mennyire komplex a munka, mennyire van befolyása a munkavégzésre, mennyire érzi biztonságban a munkáját. Azt is megkérdezték, hogy érzi: megfelelő, arányos-e a fizetés.

A feldolgozás eredményeként megállapították azt az egyáltalán nem meglepő tényt, hogy a munkanélküliek mentális egészsége rosszabb volt, mint a dolgozóké. Általában, jobb fizikai és mentális egészségi állapotban voltak a munkahellyel rendelkezők, és amikor egy munkanélküli munkahelyet talált magának, az ő mentális egészsége is javult.

De amikor egy sor olyan tényezőt is figyelembe vettek, amelyek általában befolyásolják ezeket az eredményeket: mint az iskolai végzettség, a családi állapot, a munkanélküliek mentális egészségi állapota összehasonlíthatóvá vált, sőt gyakran jobb lett azokénál a foglalkoztatottakénál, akik a munka rossz minőségére panaszkodtak.

Akik a legrosszabbnak ítélték az alkalmazás minőségét, azoknak a mentális egészsége hanyatlott a legkifejezettebben az idő múlásával. Közvetlen, lineáris összefüggést lehetett megfigyelni a kedvezőtlen munkakörülmények és a mentális egészség között: minden egyes hátrányos tényező csökkentette a mentális egészséget minősítő összpontszámot.

A munkahelyszerzés egészségre gyakorolt kedvező hatása egy munkanélküli periódus után attól függött, milyen minőségű munkát sikerült találni.

Ha jó munkához sikerült jutni a munkanélküli időszakot követően, az átlagosan 3 ponttal javította a mentális egészségi állapot mutatót, de ha csak rossz munkát kapott valaki, az a munkanélküliség állapotához képest is rontott a mentális egészségi állapoton: 5,6 pontot veszített a mentális egészségi állapot mutatón.

A fizetett munka számos előnnyel járt, beleértve a szociális szerepre, a célokra, a barátságokra, az időbeosztásra gyakorolt hatást. De az olyan munka, amely kevés kontrollra adott lehetőséget a munkája felett (kicsi volt a munkavégzés szabadsága), amely erős igénybe vételt jelentett, illetve amelyhez kevés támogatást és kevés elismerést kapott, nem szolgált az egészsége javára - mondják a szerzők.

"A foglalkoztatáspolitika elsődlegesen azon az elven alapszik, hogy bármilyen munka jobb a semmilyennél, mert a munka előmozdítja az egyén gazdasági és személyes jól-létét. A munka pszichoszociális minősége azonban igen fontos tényező, amit tekintetbe kell venni a foglalkoztatáspolitika tervezésében és a népjóléti politikában" - vonják le a következtetést a tudósok.



fuggetlen.hu-EurekAlert - 2011.03.16.