Sertralin-Teva

Alkalmazási előírás (2. rész)

(lényegre koncentrálva)

[1. rész]

 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
A hányinger a leggyakoribb mellékhatás. A szociális szorongás zavar kezelésekor szertralinnal kezelt férfiaknál 14%-ban jelentkezett szexuális diszfunkció (ejakulációs zavar) a placebóval kezeltek 0%-ához képest. Ezek a mellékhatások dózisfüggőek, és a kezelés folytatásával gyakran átmeneti jellegűek.
 
Kettős vak, placebokontrollos, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációban végzett vizsgálatokban gyakran megfigyelt mellékhatás-profilok hasonlóak voltak a depressziós betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálatokban észlelt mellékhatásokhoz.
 
Az 1. táblázat a forgalomba hozatalt követően tapasztalt (nem ismert gyakoriságú), valamint a depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban (összesen 2542 szertralinnal és 2145 placebóval kezelt beteg bevonásával) végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során észlelt mellékhatásokat sorolja fel.

Az 1. táblázatban felsorolt bizonyos mellékhatások intenzitása és előfordulási gyakorisága a kezelés folytatásával csökkenhet, és általában nem vezet a terápia megszakításához.
 
1. táblázat: Mellékhatások

Depresszió, kényszerbetegség, pánikbetegség, PTSD és szociális szorongás zavar indikációkban végzett placebokontrollos klinikai vizsgálatok során megfigyelt mellékhatások előfordulási gyakorisága. Összevont analízis és a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok (előfordulási gyakoriság nem ismert).
 

Nagyon gyakori (≥1/10)	Gyakori (≥1/100-<1/10)	Nem gyakori (≥1/1000-<1/100)	Ritka (≥1/10 000-<1/1000)	Nagyon ritka (<1/10 000)	Nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatokból nem állapítható meg)
Fertőző betegségek és parazitafertőzések
	pharyngitis	felső légúti fertőzés, rhinitis	diverticulitis, gastroenteritis, otitis media
Jó-, rosszindulatú és nem meghatározott daganatok (beleértve a cisztákat és polipokat is)
			neoplasma†
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek
			lymphadeno­pathia		leukopaenia, thrombocytopaenia
Immunrendszeri betegségek és tünetek
		túlérzékenység	anaphylactoid reakció		allergia
Endokrin betegségek és tünetek
		hypothyreosis			hyperprolactinaemia, nem megfelelő antidiuretikus hormonszekréciós szindróma (SIADH)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek
	csökkent étvágy, étvágy-fokozódás*		diabetes mellitus, hypercholes-terinaemia, hypoglykae­mia		hyponatraemia, hyperglykaemia
Pszichiátriai kórképek
insomnia (19%)	depresszió*, deperszonali­záció, rémálom, szorongás*, izgatottság*, idegesség, csökkent libido*, bruxismus (fogcsikorgatás)	hallucináció*, agresszió*, euphorikus hangulat*, apathia, gondolkodási zavar	konverziós zavar, gyógyszer-függőség, psychoticus zavar*, paranoia, öngyilkossági gondolatok/ viselkedés***, alvajárás, korai magömlés		paroniria
Idegrendszeri betegségek és tünetek
szédülés (11%), somnolentia (13%), fejfájás (21%)*	paraesthesia*, tremor, izomtónus-fokozódás (izom-hypertonia), ízérzészavar, figyelemzavar	convulsio*, önkéntelen izomkont­rakciók*, koordinációs zavar, hyperkinesia, amnesia, hypaesthesia*, beszédzavar, testhelyzet-változást követő szédülés, ájulás, migrén*	kóma*, choreo-athetosis, dyskinesia, hyperaesthe-sia, érzészavar		mozgászavarok (köztük extrapyrami­dalis tünetek, mint például hyperkinesia, izomtónus-fokozódás (izom-hypertonia), dystonia, fogcsikorgatás vagy járászavar). A szerotonin-szindrómához vagy a neuroleptikus malignus szindrómához (egyes esetekben a szerotonerg gyógyszerek egyidejű alkalmazásakor jelentkező szindróma) társuló jeleket és tüneteket is jelentettek: közéjük tartozott az izgatottság, zavartság, fokozott verejtékezés, diarrhoea, láz, hypertonia, izommerevség és tachycardia. Akathisia és psychomotoros nyugtalanság (lásd 4.4 pont). Cerebrovas­cularis spasmus (köztük reverzibilis cerebralis vasoconstric­tio szindróma és Call–Fleming-szindróma)
Szembetegségek és szemészeti tünetek
	látászavar	mydriasis*	glaucoma, könny-termelési zavar, scotoma, diplopia, photophobia, hyphaema		látászavar, egyenlőtlen tágasságú pupillák, maculopathia
A fül és az egyensúly-érzékelő szerv betegségei és tünetei
	tinnitus*	fülfájás
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek
	palpitatiók*	tachycardia	myocardialis infarctus, bradycardia, szívbetegség		QTc-megnyúlás, Torsades de Pointes
Érbetegségek és tünetek
	hőhullám*	hypertonia*, kipirulás	perifériás ischaemia, haematuria		rendellenes vérzés (mint például gastrointestinalis vérzés)
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek
	ásítozás*	broncho­spasmus*, dyspnoe, epistaxis	laryngo-spasmus, hiper-ventilláció, hipo-ventilláció, stridor, dysphonia, csuklás		interstitialis tüdőbetegség
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek
diarrhoea (18%), hányinger (24%), szájszárazság (14%)	hasi fájdalom*, hányás*, székrekedés*, dyspepsia, flatulencia	oesophagitis, dysphagia, aranyér, fokozott nyáltermelés, a nyelv betegségei, eructatio	melaena, haemato-chezia, stomatitis, a nyelv kifekélyese-dése, a fogak betegségei, glossitis, a száj(nyálka-hártya) kifekélyese-dése		pancreatitis, mikroszkópos colitis
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek
			kóros májműködés		súlyos hepaticus események (köztük hepatitis, icterus és májelégtelenség)
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei
	kiütés*, hyperhidrosis	periorbitalis oedema*, arcödéma, purpura*, alopecia*, hideg verejték, száraz bőr, urticaria*, pruritus	dermatitis, bullosus dermatitis, follicularis bőrkiütés, a szőr szerkezetének rendellenes-sége, a bőr rendellenes szaga		Ritkán beszámoltak súlyos bőrön jelentkező mellékhatásokról (SCAR): pl. Stevens–Johnson-szindróma és epidermalis necrolysis, angiooedema, photosensitivitas, egyéb bőrreakciók
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei
	arthralgia, myalgia	osteoarthritis, izom-gyengeség, hátfájás, izomrángás	csont-betegségek		izomgörcsök
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek
		nycturia, vizelet-retenció*, polyuria, pollakisuria, vizeletürítési zavar, vizelet-incontinentia*	oliguria, vizeletindítási nehézség
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek**
ejakulációs zavar (14%)	erectilis dysfunctio	vaginalis vérzés, szexuális zavar, női szexuális zavar, szabálytalan menstruáció	menorrhagia, atrophiás vulvo-vaginitis, balano-posthitis, hüvelyi folyás (fluor), priapismus*, galactorrhoea*		gynaecomastia, poszt partum vérzés****
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók
fáradtság (10%)*	mellkasi fájdalom*, rossz közérzet*	perifériás oedema, hidegrázás, láz*, gyengeség*, szomjúság	hernia, csökkent gyógyszerto-lerancia, járászavar
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei
		az alanin-aminotransz-feráz aktivitás fokozódása*, az aszpartát-aminotransz-feráz aktivitás fokozódása*, testsúlycsök-kenés*, testsúlynö-vekedés*	kóros spermatogram, emelkedett szérum-koleszterin-szint		kóros klinikai laboratóriumi eredmények, a thrombocyta-funkció megváltozása
Sérülés, mérgezés és a beavatkozással kapcsolatos szövődmények
			sérülés
Sebészeti és egyéb orvosi beavatkozások és eljárások
			vazodilatációs eljárás
Ha mellékhatást észleltek depresszióban, kényszerbetegségben, pánikbetegségben, poszttraumás stressz zavarban és szociális szorongásos zavarban, a szakkifejezést a depressziós vizsgálatok szakkifejezései szerint osztályozták újra. † egy esetben a szertralint kapó betegnél neoplasmáról számoltak be, míg a placebo-karon egyetlen eset sem fordult elő. * ezek a mellékhatások a forgalomba hozatalt követően is jelentkeztek ** a nevezőben a csoport különböző nemű betegei együttesen szerepelnek: szertralin (1118 férfi, 1424 nő) placebo (926 férfi, 1219 nő) Kényszerbetegséget tekintve, csak rövidtávú, 1-12 hetes vizsgálatok *** Öngyilkossági gondolatról és öngyilkos magatartásról szóló eseteket jelentettek a szertralin-terápia alatt, vagy a kezelés megszakítását követő korai időszakban (lásd 4.4 pont). **** Ezt az eseményt az SSRI/SNRI-k teljes terápiás csoportjára vonatkozóan jelentették (lásd 4.4, 4.6 pont).

A szertralin-kezelés abbahagyásakor észlelt megvonási tünetek

A szertralin-kezelés abbahagyása (különösen, ha az hirtelen történt) gyakran vezet megvonási tünetekhez. Szédülés, érzészavarok (köztük paraesthesia), alvászavarok (köztük álmatlanság és élénk álmok), agitáció vagy szorongás, hányinger és/vagy hányás, tremor és fejfájás a leggyakrabban jelentett tünetek. Általában ezek a tünetek enyhék illetve közepesen súlyosak, és önmaguktól megszűnnek, azonban néhány beteg esetében súlyosak és/vagy elhúzódóak lehetnek. Ezért javasolt, ha a szertralin-kezelés már nem szükséges, azt a dózis fokozatos csökkentésével abbahagyni (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Idősek

SSRI-k vagy SNRI-k, köztük a szertralin alkalmazása klinikailag jelentős hyponatraemiával járt idős betegeknél, akik fokozottan veszélyeztetettek lehetnek ennek a mellékhatásnak a szempontjából (lásd 4.4 pont).
 
Gyermekek és serdülők

A mellékhatás-profil több mint 600 szertralinnal kezelt gyermekgyógyászati beteg esetében összességében hasonló volt a felnőtt vizsgálatokban észleltekhez. A következő mellékhatásokat jelentették a kontrollos vizsgálatok (n=281 szertralinnal kezelt beteg) során:  
Gyógyszercsoportra jellemző hatás

Javarészt 50 éves vagy idősebb betegekkel folytatott epidemiológiai vizsgálatok a csonttörések kockázatának növekedését mutatták az SSRI-ket és TCA-kat szedő betegeknél. A kockázat kialakulásához vezető mechanizmus nem ismert.
 

4.9 Túladagolás

 
Toxicitás

A szertralinnak a túladagolásra vonatkozó biztonsági sávja a betegcsoporttól és az együtt alkalmazott gyógyszerektől függ. Beszámoltak 13,5 g, csak szertralinnal történt túladagolásról. Haláleseteket is leírtak szertralin túladagolással összefüggésben, önmagában vagy egyéb gyógyszerekkel és/vagy alkohollal való kombinációban alkalmazva. Ezért minden túladagolást erélyesen kell kezelni.
 
Tünetek

A túladagolás tünetei között szerepelnek a szerotonin-mediált mellékhatások, mint az aluszékonyság, gastrointestinalis zavarok (mint hányinger és hányás), tachycardia, tremor, agitáció és szédülés.
Kómáról is beszámoltak, bár kisebb gyakorisággal.
 
QTc‑megnyúlás/Torsades de Pointes eseteit jelentették szertralin‑túladagolást követően, ezért folyamatos EKG‑megfigyelés javasolt minden esetben, amikor szertralin‑túladagolás merül fel.
 
Túladagolás kezelése

A szertralinnak nincs specifikus antidotuma. Ajánlott a légutak átjárhatóságát biztosítani és fenntartani, valamint biztosítani a megfelelő oxigenizációt és ventillációt, ha szükséges. Aktív szén, ami erélyes hashajtással együtt alkalmazható, a gyomormosással egyenlő hatékonyságú vagy annál hatékonyabb is lehet, és a túladagolás kezelésénél megfontolandó. Hánytatás nem javasolt. A szívműködés (pl. EKG) és egyéb életfunkciók monitorozása ajánlott, általános tüneti és szupportív kezelés mellett. A szertralin nagy eloszlási térfogata miatt nem valószínű, hogy a forszírozott diurézis, dialízis, hemoperfúzió és cseretranszfúzió hatásos lenne.
 
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: Szelektív szerotonin-újrafelvételt gátlók (SSRI), ATC kód: N06 AB06.
 
Hatásmechanizmus

A szertralin a neuronalis szerotonin (5-HT) újrafelvételének erős és specifikus gátlója in vitro, ami állatokban az 5-HT hatását fokozza. A neuronok noradrenalin és dopamin újrafelvételére csak igen kis hatást gyakorol. Klinikai adagokban a szertralin gátolja a humán thrombocyták szerotonin felvételét. Állatokban mentes a stimuláló, szedatív vagy antikolinerg aktivitástól és a kardiotoxicitástól. Egészséges önkénteseknél végzett kontrollos vizsgálatokban a szertralin nem okozott szedációt és nem befolyásolta a pszichomotoros teljesítményt. Az 5-HT felvételének szelektív gátló hatásával összhangban, a szertralin nem fokozza a katekolaminerg aktivitást. A szertralinnak nincs affinitása a muszkarin (kolinerg), szerotonerg, dopaminerg, adrenerg, hisztaminerg, GABA vagy benzodiazepin receptorokhoz. Állatokban a szertralin krónikus adása az agy noradrenalin receptorainak down-regulációjához vezetett, mint ahogyan azt egyéb, klinikailag hatékony antidepresszánsoknál és kényszerbetegségben alkalmazott gyógyszereknél is megfigyelték.
 
A szertralinnál nem mutatható ki abúzus potenciál. Egy, a szertralin, az alprazolám és a d-amfetamin abúzus hajlamát összehasonlító, placebokontrollos, kettős vak, randomizált vizsgálatban a szertralin nem okozott olyan pozitív szubjektív hatásokat, amelyek a szertralin abúzus potenciáljára utalnának. Ezzel szemben a vizsgálati alanyok mind az alprazolámot, mind pedig a d-amfetamint szignifikánsan magasabbra értékelték a placebóhoz képest a szerek kedveltségét, eufórizáló hatását és az abúzus potenciált mérő skálákon. A szertralin nem váltotta ki sem a d-amfetaminnal járó stimulációt és szorongást, sem az alprazolámmal járó szedációt és a pszichomotoros funkciók romlását. A szertralin nem hat pozitív megerősítésként a kokain önadagolására idomított rhesus majmokban, és nem helyettesítette diszkriminatív stimulusként rhesus majmokban sem a d-amfetamint, sem a pentobarbitált.
 
Klinikai hatásosság és biztonságosság
 
Major depressziós betegség
Végeztek egy vizsgálatot depresszióban szenvedő, olyan járóbetegek bevonásával, akik napi 50‑200 mg szertralinnal folytatott kezdeti 8 hetes nyílt kezelési fázis végén a kezelésre reagáltak. Ezeket a betegeket (n=295) randomizálták egy 44 hetes kettős vak vizsgálathoz, folytatva a napi 50‑200 mg szertralin- vagy placebokezelést. A szertralin-kezelésben részesülő betegek esetében statisztikailag szignifikánsan alacsonyabb relapszus arányt figyeltek meg, mint a placeboterápiában részesülőknél. A vizsgálatot befejezőknél az átlagos napi dózis 70 mg volt. A kezelésre reagáló betegek (a meghatározás szerint azok a betegek, akik nem estek vissza) százalékos aránya a szertralin-karon 83,4%, a placebo-karon 60,8% volt.
 
Poszttraumás stressz zavar (PTSD)
A három PTSD vizsgálat egyesített adatai az átlagos populációban alacsonyabb válaszarányt találtak a férfiaknál a nőkhöz képest. A két pozitív átlagos populációs vizsgálatban a férfi és női szertralin vs. placebo válaszarány hasonló volt (nők: 57,2% vs. 34,5%, férfiak: 53,9% vs. 38,2%). Az összevont átlagos populációs vizsgálatban a férfiak száma 184, a nők száma 430 volt, és így az eredmények a nőknél nagyobbak, valamint a férfiaknál egyéb kiindulási változók (több gyógyszer használata, hosszabb időtartam, a trauma eredete stb.) is szerepeltek, melyek összefüggtek a csökkent hatással.
 
Kényszerbetegség gyermekeknél és serdülőknél
A szertralin (50-200 mg/nap) biztonságosságát és hatásosságát obszesszív-kompulzív zavarban (OCD) szenvedő, nem depressziós, járóbeteg gyermekek (6 – 12 éves) és serdülők (13 – 17 éves) esetén vizsgálták. Egyhetes, egyszeresen vak, placebóval történő bevezetést követően a betegeket random módon sorolták 12 hetes, flexibilis dózisú szertralin- vagy placebokezelésre. A gyermekeknél (6‑12 éves) kezdő dózisnak 25 mg-ot adtak. A szertralinra randomizált betegeknél szignifikánsan nagyobb mértékű javulás mutatkozott a Yale-Brown Kényszer Kérdőív gyermek változat (Children’s Yale-Brown Obsessive Compulsive Scale [CY-BOCS]) (p = 0,005), a Nemzeti Mentálhigiénés Intézet globális kényszer kérdőív (National Institue of Mental Health /NIMH/ Global Obsessive Compulsive Scale) (p = 0,019), valamint a Klinikai Összbenyomás Javulás skála (Clinical Global Impression /CGI/ Improvement Scale) (p = 0,002) alapján, mint a placebóra randomizált betegeknél. Emellett a placebocsoporthoz viszonyítva nagyobb mértékű javulási tendencia volt még megfigyelhető a szertralin-csoportban a Klinikai Összbenyomás Súlyossági skála (CGI Severity scale) esetén (p=0,089). A CY-BOC-skálát tekintve a placebónál az átlagos kiindulási érték 22,25 ± 6,15, a kiindulási értéktől számított változás pedig -3,4 ± 0,82 volt, míg a szertralinnál az átlagos kiindulási érték 23,36 ± 4,56, a kiindulási értéktől számított változás pedig -6,8 ± 0,87 volt. Egy post hoc elemzés szerint a kezelésre reagálók – definíció szerint azok a betegek, akiknél az elsődleges hatékonysági fokmérő CY-BOC-skála eredményeiben legalább 25%-os csökkenés volt a vizsgálat megkezdésétől a végpontig – aránya 53% volt a szertralinnal kezelt, míg 37% volt a placebóval kezelt betegeknél (p=0,03).
 
A hosszútávú biztonságossági és hatásossági adatok hiányoznak ennél a gyermekgyógyászati csoportnál.
 
Gyermekek
6 évnél fiatalabb gyermekekre vonatkozóan nem áll rendelkezésre adat.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás

Emberben napi egyszeri 50-200 mg per os dózis 14 napig történő adagolását követően a plazma szertralin-csúcskoncentráció (Cmax) a napi bevétel után 4,5-8,4 óra után alakul ki. A szertralin tabletta biohasznosulását az étkezés jelentősen nem változtatta meg.
 
Eloszlás

A keringő gyógyszermennyiségnek körülbelül 98%-a kötődik a plazmafehérjékhez.
 
Biotranszformáció

A szertralinnak jelentős a „first pass” metabolizmusa a májban. Klinikai és in vitro adatok alapján kijelenthető, hogy a szertralin a CYP3A4, CYP2C19 (lásd 4.5 pont) és CYP2B6 enzimeket is magába foglaló, több úton történő metabolizáción megy keresztül. Továbbá a szertralin és fő metabolitja, a dezmetilszertralin, a P-glikoprotein in vitro szubsztrátjai.
 
Elimináció

A szertralin átlagos felezési ideje körülbelül 26 óra (22-36 óra között). A terminális eliminációs felezési időnek megfelelően körülbelül kétszeres a felhalmozódás a dinamikus egyensúlyi (steady-state) koncentrációk eléréséig, ami napi egyszeri adagolással egy hét után érhető el.

Az N-dezmetilszertralin felezési ideje 62-104 óra. Mind a szertralin és az N-dezmetilszertralin nagymértékben metabolizálódik emberben, és a keletkező metabolitok a széklettel és a vizelettel egyenlő mennyiségben ürülnek. A változatlan formájú szertralin csak kis mennyiségben (<0,2%) ürül a vizelettel.
 
Linearitás/nemlinearitás

A szertralin farmakokinetikája dózisfüggő az 50‑200 mg-os tartományban.
 
Farmakokinetika különleges betegcsoportokban
 
Kényszerbetegségben szenvedő gyermekek és serdülők
A szertralin farmakokinetikáját 29, 6–12 éves gyermek és 32, 13–17 éves serdülő betegnél vizsgálták. A betegeknél a dózist fokozatosan, 32 nap alatt emelték napi 200 mg-ra, vagy 25 mg-os kezdő dózissal és emelésekkel vagy 50 mg-os kezdő dózissal és emelésekkel. A 25 mg-os és az 50 mg-os terápiás adagolási rendet a betegek egyformán tolerálták. A 200 mg-os dózis mellett, dinamikus egyensúlyi állapotban a szertralin plazmaszintje a 6–12 éves csoportban mintegy 35%-kal magasabb volt, mint a 13–17 éves csoportban, és 21%-kal magasabb volt, mint a felnőtt referencia-csoportban. A fiúk és a lányok között nem volt jelentős különbség a clearance-ben. Ezért alacsony kezdő dózis és 25 mg-os dózisemelés javallt gyermekeknél, különösen az alacsony testtömegű gyermekek esetén. Serdülők esetén az adagolás lehet olyan, mint a felnőtteknél.
 
Serdülők és idősek
Serdülőknél vagy időseknél a farmakokinetikai profil nem különbözik jelentősen a 18–65 év közötti felnőttekétől.
 
Májkárosodás
Májkárosodásban szenvedő betegeknél a szertralin felezési ideje megnő, és az AUC-érték a háromszorosára emelkedik (lásd 4.2 és 4.4 pont).
 
Vesekárosodás
Közepes – súlyos vesekárosodásban szenvedő betegeknél nem volt jelentős szertralin-akkumuláció.
 
Farmakogenomika

A szertralin-plazmaszintek körülbelül 50%-kal voltak magasabbak a CYP2C19 enzimen lassan metabolizáló egyéneknél, mint a gyorsan metabolizálóknál. Ennek a klinikai jelentősége nem ismert, és a betegnél titrálást kell alkalmazni a klinikai válasz alapján.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
A hagyományos – farmakológiai biztonságossági, ismételt adagolású dózistoxicitási, genotoxicitási, karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható. Az állatokon végzett reprodukciós vizsgálatok nem mutattak ki teratogenitásra utaló bizonyítékot vagy a hím fertilitásra gyakorolt nemkívánatos hatásokat. Az észlelt foetotoxicitás vélhetően az anyai toxicitással függött össze. Az utódok postnatalis túlélése és a testtömegük csak a születést követő első napokban csökkent. Bizonyítékot találtak arra, hogy a korai postnatalis mortalitás a vemhesség 15. napja utáni in utero expozíció következménye. A kezelt anyaállat utódainál észlelt postnatalis fejlődésbeni késés vélhetően az anyaállatra gyakorolt hatások következménye, ezért a humán kockázat tekintetében nem releváns.
 
A rágcsálókon és nem rágcsálókon végzett állatkísérletek nem mutattak termékenységre gyakorolt hatást.
 
Fiatal állatokkal végzett vizsgálatok

Toxikológiai vizsgálatot végeztek fiatal patkányokkal, amelyben orálisan szertralint adtak hím és nőstény patkányoknak a születést követő 20. naptól az 56. napig (10 mg/kg-os, 40 mg/kg-os és 80 mg/kg-os napi dózisokkal), amelyet a születést követő 196. napig tartó gyógyszermentes időszak követett. A nemi érés késését a hímeknél és a nőstényeknél más-más adagolás mellett figyelték meg (hímeknél 80 mg/kg és nőstényeknél ≥10 mg/kg), de a kapott eredmények ellenére az értékelt hím és nőstény reproduktív végpontokban szertralinnal összefüggő hatás nem volt. Továbbá, a születést követő 21. és 56. nap között kiszáradást, chromorhinorrheát és csökkent átlagos testsúlygyarapodást is megfigyeltek. A szertralin alkalmazásának tulajdonítható összes fent említett hatás a gyógyszermentes időszak ideje alatt elmúlt. Ezeknek a szertralinnal kezelt patkányoknál megfigyelt hatásoknak a klinikai jelentőségét nem igazolták.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Tablettamag  
Tablettabevonat  

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem értelmezhető.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
4 év.
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
30 db filmtabletta PVC-PVdC/alumínium buborékcsomagolásban és dobozban.
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2020. december 16.

 

[1. rész]

Forrás: ogyei.gov.hu