Azoneurax

Alkalmazási előírás

(lényegre koncentrálva)

 

1. A GYÓGYSZER NEVE

 

Azoneurax 75 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta

 

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

 
Azoneurax 75 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta:
75 mg trazodon-hidrokloridot tartalmaz módosított hatóanyag-leadású tablettánként.

Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta:
150 mg trazodon-hidrokloridot tartalmaz módosított hatóanyag-leadású tablettánként.

Ismert hatású segédanyag:
Azoneurax 75 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta: 11 mg szacharózt tartalmaz módosított hatóanyag-leadású tablettánként.
Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta: 22 mg szacharózt tartalmaz módosított hatóanyag-leadású tablettánként.
 
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.

 

3. GYÓGYSZERFORMA

 
Módosított hatóanyag-leadású tabletta
 
Azoneurax 75 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
Fehér vagy sárgásfehér, mindkét oldalán domború, bevonat nélküli kapszula formájú, 10,5 mm hosszú és 4,0 mm széles, mindkét oldalán két bemetszéssel ellátott, 3 részre osztható tabletta.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
 
Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
Fehér vagy sárgásfehér, mindkét oldalán domború, bevonat nélküli kapszula formájú, 14,0 mm hosszú és 6,0 mm széles, mindkét oldalán két bemetszéssel ellátott, 3 részre osztható tabletta.
A tabletta egyenlő adagokra osztható.
 
 

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

 

4.1 Terápiás javallatok

 
A depresszió különféle formáinak kezelésére, beleértve az alábbi tünetekkel járó eseteket is:  

4.2 Adagolás és alkalmazás

 
A gyógyszer csak felnőtt betegek esetében alkalmazható.
 
Adagolás
 
Felnőttek
75‑150 mg napi egyszeri adag lefekvés előtt. A dózis 300 mg napi adagig emelhető, napi két alkalomra elosztva. Kórházban fekvő betegek adagja tovább emelhető napi 600 mg‑ig, több adagra elosztva.
 
Szexuális diszfunkció esetén az ajánlott napi adag 150‑200 mg naponta.
 
Idősek és legyengült állapotban lévő betegek
Nagyon idős vagy legyengült állapotban lévő betegeknek az ajánlott napi adag 100 mg több adagra elosztva vagy egyszeri esti adagként alkalmazva (lásd 4.4 pont). Az adag fokozatosan növelhető a „Felnőttek” bekezdés alatt leírtak szerint. Az adag növelését a tolerálhatóságtól és a hatásosságtól függően folyamatos orvosi megfigyelés mellett kell végezni. Ezeknél a betegeknél az egyszeri 100 mg-ot meghaladó adag nem alkalmazható. Nem valószínű, hogy a napi 300 mg‑os adag túllépése szükséges.
 
Gyermekek és serdülők
Biztonságossági adatok hiányában az Azoneurax alkalmazása gyermekek és 18 év alatti serdülők esetében nem javasolt.
 
Májkárosodás
A trazodont jelentős mértékben a máj metabolizálja (lásd 5.2 pont) és hepatotoxicitással is összefüggésbe hozható (lásd 4.4 és 4.8 pont). Ezért a készítmény májkárosodásban szenvedő betegeknél történő alkalmazásakor elővigyázatossággal kell eljárni, különösen súlyos májkárosodás esetében. A májfunkciós értékek időszakos ellenőrzése javasolt.
 
Vesekárosodás
Nincs szükség az adagolás módosítására, azonban súlyos vesekárosodásban szenvedő betegek esetén elővigyázatosan kell eljárni (lásd 4.4 és 5.2 pont).
 
Alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.

A kezelést egyszeri esti adaggal kell kezdeni, majd növekvő napi adaggal kell folytatni. A készítmény étkezéstől függetlenül bevehető, és legalább egy hónapos terápiás ciklusban kell alkalmazni. A tabletták három részre oszthatók, ami lehetővé teszi a fokozatos dózisemelést, a betegség súlyosságától, a beteg testtömegétől, korától és általános állapotától függően.
 
A kezelés hirtelen megszakítását kerülni kell. A kezelés abbahagyása az adag fokozatos csökkentésével lehetséges.
 

4.3 Ellenjavallatok

   

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

 
Gyermekek és serdülők
Az Azoneurax alkalmazása gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem javasolt. A gyermekek és serdülők fejlődésére, érettségére, kognitív és viselkedési fejlődésére vonatkozóan nem állnak rendelkezésre hosszú távú biztonságossági adatok.

Antidepresszánsokkal végzett klinikai vizsgálatok során gyermeknél és serdülőnél az antidepresszív kezelés mellett gyakrabban figyeltek meg szuicid (öngyilkossági kísérlet és öngyilkosság tervezése) és ellenséges magatartást (főként agressziót, ellenséges magatartást, dühöt), mint placebo mellett.
 
Öngyilkosság/öngyilkossági gondolatok vagy a klinikai állapot romlása
Depresszió esetén fokozott az öngyilkossági gondolatok, az önkárosító magatartás és az öngyilkosság (öngyilkossággal kapcsolatos események) megjelenésének kockázata. Ez a kockázat mindaddig fennáll, amíg jelentős remisszió nem következik be. Mivel előfordulhat, hogy a kezelés első néhány hete alatt, vagy ennél hosszabb idő alatt sem történik javulás, a betegeket állapotuk javulásáig szoros ellenőrzés alatt kell tartani. Általános klinikai tapasztalat, hogy az öngyilkosság kockázata a gyógyulás korai szakaszában fokozódhat.
 
Azok a betegek, akiknek kórelőzményében öngyilkossággal kapcsolatos események szerepelnek, vagy akiket jelentős mértékben foglalkoztatnak öngyilkossági gondolatok a terápia megkezdése előtt, az öngyilkossági gondolatok és kísérletek fokozott kockázatának vannak kitéve, ezért a kezelés alatt gondos megfigyelést igényelnek.
 
A pszichiátriai betegségben szenvedő felnőttek bevonásával végzett, antidepresszánsokat vizsgáló, placebokontrollos klinikai vizsgálatok metaanalízise kimutatta, hogy a 25 évesnél fiatalabb betegekben az öngyilkos magatartás kockázata az antidepresszánst szedőkben magasabb, mint a placebót szedőkben. A betegeket, különösen a magas kockázati csoportba tartozókat, a gyógyszeres kezelés során gondos felügyelet alatt kell tartani, főként a terápia kezdetén és a dózismódosításokat követően. A betegeket (és gondviselőiket) figyelmeztetni kell arra, hogy figyeljék a klinikai rosszabbodás, az öngyilkos magatartás vagy öngyilkossági gondolatok vagy szokatlan magatartásbeli változások bármilyen megjelenését, és ha a felsorolt tünetek valamelyikét észlelik, sürgősen forduljanak orvoshoz.
 
Az öngyilkossági kísérletek kockázatának minimalizálása érdekében, főleg a terápia kezdetén, minden alkalommal csak korlátozott mennyiségű trazodont szabad felírni.
 
Az alábbiakban felsorolt állapotú betegek esetében körültekintő adagolás és rendszeres ellenőrzés javasolt:  
Amennyiben sárgaság lép fel a betegnél, a trazodon-kezelést abba kell hagyni.
 
A skizofréniában vagy egyéb pszichotikus betegségekben szenvedő betegeknél az antidepresszánsok alkalmazása a pszichotikus tünetek esetleges súlyosbodását eredményezheti. A paranoid gondolatok felerősödhetnek. Bipoláris zavarban a trazodon-kezelés alatt a depressziós fázis mániásba válthat át. Ebben az esetben a trazodon alkalmazását azonnal abba kell hagyni.
 
Szerotonin szindrómát/neuroleptikus malignus szindrómát írtak le egyéb szerotonerg gyógyszerek, mint antidepresszívumok (pl. triciklusos antidepresszívumok, SSRI-k, SNRI-k és MAO‑gátlók) és antipszichotikumok egyidejű alkalmazásakor. Halálos kimenetelű neuroleptikus malignus szindrómáról számoltak be olyan antipszichotikumokkal történő egyidejű alkalmazásakor, melyek lehetséges, ismert mellékhatása ez a szindróma. További információért lásd a 4.5 és 4.8 pontot.
 
Mivel az agranulocytosis klinikailag influenzaszerű tünetekkel járhat – torokfájás és láz –, ezért ezekben az esetekben hematológiai vizsgálat javasolt.
 
A trazodonnal kezelt betegeknél hypotensiót – beleértve az orthostaticus hypotensiót és a syncopét is – előfordult. A trazodon egyidejű alkalmazása vérnyomáscsökkentő készítményekkel szükségessé teheti az antihipertenzív gyógyszer adagjának csökkentését.
 
Idősek
Az idős betegek érzékenyebbek az antidepresszánsokra, azaz gyakrabban fordulhat elő orthostaticus hypotensio, aluszékonyság és a trazodon más antikolinerg hatása. Alaposan meg kell fontolni az egyidejűleg adott gyógyszerek (pl. más pszichotrop gyógyszerek vagy antidepresszánsok) additív hatásának lehetőségét, vagy a kockázati tényezőket (pl. társbetegségek), ugyanis ezek felerősíthetik a hatásokat. Tanácsos a beteg, ill. hozzátartozójának figyelmét felhívni ezekre a lehetséges reakciókra és ezeket a hatásokat szorosan monitorozni a kezelés megkezdésekor és a dózis növelését megelőzően, ill. a dózisnövelést követően.
 
A trazodon-kezelést követően, főleg hosszabb idő után, a megvonási tünetek előfordulásának minimalizálása érdekében, a gyógyszer abbahagyásáig fokozatos dóziscsökkentés javasolt. Megvonási tünetek lehetnek a hányinger, fejfájás és rossz közérzet.
 
A trazodon addiktív hatását alátámasztó bizonyíték nem áll rendelkezésre.
 
A többi antidepresszánshoz hasonlóan, nagyon ritkán a trazodon esetében is beszámoltak a QT‑intervallum megnyúlásáról. Elővigyázatosság ajánlott más, a QT‑szakaszt ismerten megnyújtó gyógyszerekkel együttes alkalmazásakor. A trazodon óvatosan adható azon betegeknek, akik cardiovascularis betegségben – ideértve a megnyúlt QT-szakaszt is – szenvednek.
 
Erős CYP3A4-inhibitorok együttes adása megemelkedett szérum-trazodon szinthez vezethet. További információkért lásd a 4.5 pontot.
 
Az egyéb alfa-blokkoló hatású gyógyszerekhez hasonlóan a trazodon nagyon ritkán priapizmust okozott. A priapizmus alfa‑receptor agonista, mint pl. az adrenalin vagy a metaraminol intracavernosus injekciójával kezelhető. Beszámoltak azonban olyan trazodon okozta priapizmusról, mely sebészeti beavatkozást igényelt vagy maradandó szexuális diszfunkcióhoz vezetett. Azoknak a betegeknek akiknél ez a mellékhatás jelentkezik haladéktalanul abba kell hagyniuk a trazodon szedését.
 
Kölcsönhatás laboratóriumi vizsgálatokkal (vizelet-gyorsteszt)
Vizelet-gyorsteszt (immunoassay) a trazodon m‑klorofenilpiperazin (m‑CPP) metabolitjának és a szerkezetileg hasonló metiléndioxi-metamfetamin (MDMA, ecstasy) keresztrekciója miatt fals pozitív eredményt adhat amfetaminra. Ilyen esetben a döntést nem elégséges a “vélhetően pozitív” immunoassay alapján meghozni, hanem tömegspektometriás módszerrel (MS) vagy folyadékkormatográfiás – tandem tömegspektometriás módszerrel (LC‑MS/MS) kell megerősíteni.
 
Az Azoneurax 75 mg és az Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta szacharózt tartalmaz: ritka, örökletes fruktóz intoleránciában, glukóz-galaktóz malabszorpcióban és a szacharáz-izomaltáz hiányban a készítmény nem szedhető.
 

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

 
Általános
Az antipszichotikumok, hipnotikumok, szedatívumok, anxiolítikumok és antihisztaminok szedatív hatása felerősödhet; ezekben az esetekben az adag csökkentése javasolt. Az orális fogamzásgátlók, fenitoin, karbamazepin és barbiturátok hepatikus hatásai meggyorsítják az antidepresszánsok metabolizmusát. Az antidepresszívumok metabolizmusát a cimetidin és néhány antipszichotikum gátolja.
 
CYP3A4-inhibitorok
In vitro metabolizmus vizsgálatok arra utalnak, hogy a trazodon CYP3A4-inhibitorokkal, (mint pl. eritromicin, ketokonazol, itrakonazol, ritonavir, indinavir és nefazodon) történő együttadásakor intarakció léphet fel. A CYP3A4-inhibitorok a trazodon plazmaszintjének jelentős emelkedését eredményezik. Egészséges önkénteseken végzett in vivo vizsgálatok megerősítették, hogy napi kétszeri 200 mg ritonavir több mint kétszeresére növelte a trazodon plazmakoncentrációját, ami hányingert, syncopét és hypotensiót okozott. Trazodon és erős CYP3A4-inhibitor együttes alkalmazásakor, megfontolandó a trazodon adagjának csökkentése. Ugyanakkor trazodon és erős CYP3A4-inhibitor együttes adása lehetőség szerint kerülendő.
 
Karbamazepin
Karbamazepinnel történő együttadásakor a trazodon plazmaszintje csökken. Napi 400 mg karbamazepin egyidejű alkalmazása a trazodon plazmaszintjének 76%‑os, illetve aktív metabolitjának, az m‑klorofenilpiperazinnak 60%‑os plazmaszint‑csökkenését idézte elő. Az egyidejűleg karbamazepint is szedő betegek szoros monitorozása szükséges annak megállapítására, hogy szükség van‑e nagyobb trazodon-adagra.
 
Triciklusos antidepresszánsok
Triciklusos antidepresszánsokkal történő egyidejű alkalmazását, a kölcsönhatás kockázata miatt lehetőleg kerülni kell. Szerotonin szindróma és cardiovascularis mellékhatások léphetnek fel.
 
Fluoxetin
A CYP1A2/2D6-inhibitor fluoxetin és a trazodon együttes alkalmazásakor ritka esetekben megemelkedett trazodon-plazmaszintről és mellékhatásokról számoltak be. A farmakokinetikai kölcsönhatást kiváltó mechanizmusok még nem teljesen ismertek. Farmakodinámiás kölcsönhatás (szerotonin szindróma) sem zárható ki.
 
Monoamin-oxidáz-inhibotorok (MAO‑inhibitorok)
Monoamino-oxidáz-inhibitorokkal néhány esetben kölcsönhatást jelentettek. Bár néhány klinikus MAO‑inhibitorokkal egyidejűleg alkalmazza, a trazodon adása a MAO‑inhibitorokkal történő kezelés abbahagyását követő 2 héten belül, míg a MAO‑inhibitorok adása a trazodon-kezelés abbahagyását követő 1 héten belül nem javasolt.
 
Fenotiazinok
Fenotiazinokkal, mint pl. klórpromazin, flufenazin, levomepromazin, perfenazin, történő együttes alkalmazás esetén súlyos orthostaticus hypotensiót figyeltek meg.
 
Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű)
A nemkívánatos hatások gyakorisága fokozódhat trazodon és Hypericum perforatum (közönséges orbáncfű) tartalmú készítmények együttadása esetén.
 
Anesztetikumok/izomrelaxánsok
A trazodon-hidroklorid fokozhatja az izomrelaxánsok és az inhalációs anesztetikumok hatását. Ezekben az esetekben fokozott óvatossággal kell eljárni.
 
Levodopa
Az antidepresszánsok gyorsíthatják a levodopa metabolizmusát.
 
Warfarin
A protrombinidő megváltozásáról számoltak be trazodont és warfarint egyidejűleg szedő betegeknél.
 
Digoxin és fenitoin
Trazodonnal történő egyidejű alkalmazásuk a digoxin vagy a fenitoin szérumszintjének emelkedéséhez vezethet. Ezen gyógyszerek szérumszintjének monitorozása ezeknél a betegeknél megfontolandó.
 
Egyéb gyógyszerek
A trazodon együttes alkalmazása a QT‑intervallumot megnyújtó gyógyszerekkel fokozhatja a ventricularis arrhythmia – beleértve a Torsade de pointes‑ot is – kockázatát. Elővigyázatossággal kell eljárni ezen gyógyszerek trazodonnal történő együttes alkalmazásakor. Tekintettel arra, hogy a trazodon a noradrenalin-visszavételt csak nagyon gyengén gátolja, és nem befolyásolja a tiramin hatására bekövetkező vérnyomásváltozást, a guanetidinhez hasonló vegyületek hypotenzív hatásával való interferencia nem valószínű. Laboratóriumi állatkísérletek azonban arra utalnak, hogy a trazodon gátolhatja a klonidin legtöbb akut hatását. Egyéb típusú antihipertenzív gyógyszerek esetében is figyelembe kell venni a hatás felerősödésének lehetőségét, bár nem jelentettek klinikai kölcsönhatást.
 
Alkohol
A trazodon fokozza az alkohol szedatív hatását. A trazodon-kezelés alatt az alkohol fogyasztása kerülendő.
 

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

 
Terhesség
A trazodon terhességre gyakorolt hatásáról rendelkezésre álló korlátozott számú (< 200) adat nem igazolt a terhességre, illetve a magzatra/újszülöttre gyakorolt nem kívánatos hatásokat. Releváns epidemiológiai adatok ezidáig nem állnak rendelkezésre. Az állatkísérletek terápiás dózisokban nem igazoltak közvetlen vagy közvetett káros hatást a terhességre, az embrionális/magzati fejlődésre, a szülésre vagy a posztnatális fejlődésre vonatkozóan (lásd 5.3 pont). Fokozott óvatossággal kell eljárni a trazodon állapotos nőknek történő felírásakor. A trazodon terhesség alatti alkalmazása esetén az újszülöttet meg kell figyelni elvonási tünetek vonatkozásában.
 
Szoptatás
Korlátozott mennyiségű adat arra utal, hogy a trazodon kis mértékben választódik ki az anyatejbe, azonban az aktív metabolit szintje nem ismert. Megfelelő mennyiségű adat hiányában dönteni kell a szoptatás abbahagyása és a trazodon‑terápia leállítása között, mérlegelve a szoptatás előnyeit a gyermek szempontjából, valamint a terápia előnyeit az anya szempontjából.
 

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

 
A trazodon kismértékben vagy közepes mértékben befolyásolja a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. A betegek figyelmét fel kell hívni arra, hogy egészen addig kockázatos számukra a gépjárművezetés és a gépek kezelése, amíg nem biztosak abban, hogy nem jelentkezik náluk álmosság, bódultság, szédülés, zavart tudatállapot vagy homályos látás.
 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
Öngyilkossági gondolatokról és öngyilkos magatartásról szóló eseteket jelentettek a trazodon-terápia alatt vagy a kezelés megszakítását követő korai időszakban (lásd 4.4 pont). Az alábbi tünetekről – melyek a nem kezelt depresszió tünetei is egyben – számoltak be a trazodon‑kezelés alatt álló betegek esetében.
 

MedDRA szervrendszeri kategóriák	Előfordulási gyakorisága nem ismert (a gyakoriság a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg)
Vérképzőszervi és nyirokrendszeri betegségek és tünetek	vérképzési rendellenességek (beleértve az agranulocytosist, thrombocytopeniát, eosinophyliát, leucopeniát és anaemiát)
Immunrendszeri betegségek és tünetek	allergiás reakciók
Endokrin betegségek és tünetek	nem megfelelő antidiuretikus hormon szekréciós szindróma (SIADH)
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	hyponatraemia1, testtömegcsökkenés, anorexia, megnövekedett étvágy
Pszichiátriai kórképek	öngyilkossági gondolatok vagy öngyilkos magatartás2, zavart állapot, insomnia, dezorientáció, mánia, szorongás, idegesség, agitáció (esetenként a delírium exerbációjával), érzékcsalódás, agresszív reakció, hallucináció, rémálmok, csökkent libidó, megvonási tünetek
Idegrendszeri betegségek és tünetek	szerotonin szindróma, convulsio, neuroleptikus malignus szindróma, szédülés, vertigo, fejfájás, álmosság3, nyugtalanság, csökkent éberség, tremor, homályos látás, az emlékezet zavara, myoclonus, expresszív aphasia, paresthesia, dystonia, megváltozott ízlelés
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	szívritmuszavarok4 (beleértve a Torsade de pointes‑ot, palpitatiót, elégtelen ventrikuláris kontrakciót, ventrikuláris couplet‑et, ventrikuláris tachycardiát), bradycardia, tachycardia, EKG‑eltérések (QT‑megnyúlás)2
Érbetegségek és tünetek	orthostaticus hypotensio, hypertonia, syncope
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	orrdugulás, dyspnoea
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Émelygés, hányás, szájszárazság, székrekedés, hasmenés, dyspepsia, gyomorfájdalom, gastroenteritis, fokozott salivatio, paralyticus ileus
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Májfunkciós eltérések (beleértve a sárgaságot és a hepatocellularis károsodást)5, intrahepaticus cholestasis
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Bőrkiütés, pruritus, hyperhidrosis
A csont- és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Végtagfájdalom, hátfájás, izomfájdalom, ízületi fájdalom
Vese- és húgyúti betegségek és tünetek	Vizeletürítési rendellenességek
A nemi szervekkel és az emlőkkel kapcsolatos betegségek és tünetek	Priapismus6
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyengeség, oedema, influenzához hasonló tünetek, fáradtság, mellkasi fájdalom, láz
Laboratóriumi és egyéb vizsgálatok eredményei	Májenzimértékek megemelkedése

 
¹ Tüneti betegeknél a folyadék- és elektrolitstátuszt monitorozni kell.
² Lásd 4.4. pont.
³ A trazodon egy szedatív antidepresszáns, és a kezelés első napjaiban néha tapasztalt álmosság általában elmúlik a további kezelés során.
⁴ Állatkísérletekben a trazodon kevésbé volt kardiotoxikus, mint a triciklusos antidepresszánsok. Klinikai vizsgálatok arra utalnak, hogy férfiaknál a gyógyszer ritkábban okozhat szívritmuszavarokat. Szívbetegségben szenvedő betegek bevonásával végzett klinikai vizsgálatok azt mutatták, hogy a trazodon néhány ezen betegpopulációhoz tartozó betegnél aritmogén lehet.
⁵ A néha súlyos, májműködésre gyakorolt mellékhatást, ritkán jelentettek. Amennyiben ilyen mellékhatás lép fel, a trazodon alkalmazását haladéktalanul abba kell hagyni.
⁶ Lásd 4.4. pont.

 

4.9 Túladagolás

 
A toxicitás tünetei
A túladagolás leggyakrabban jelentett reakciói között voltak az álmosság, szédülés, émelygés és hányás. Súlyosabb esetekben kómáról, tachycardiáról, hypotensióról, hyponatraemiáról, convulsiókról, és légzésleállásáról számoltak be. A cardialis tünetek lehetnek a bradycardia, QT‑megnyúlás és Torsade de pointes. A tünetek a túladagolást követő 24 órán belül vagy azt követően jelentkeznek.
 
Az egyéb antidepresszánsokkal együtt alkalmazott trazodon túladagolása szerotonin szindrómát idézhet elő.
 
Kezelés
A trazodonnak nincsen specifikus antidotuma. Az 1 g‑nál több trazodont bevett felnőtteknél, valamint 150 mg‑nál több trazodont bevett gyermekeknél 1 órán belül aktivált szén alkalmazását kell megfontolni. Alternatív megoldásként felnőtteknél a gyomormosás is lehetséges a potenciálisan életveszélyes túladagolást követő 1 órán belül.
 
A túladagolást követő 6 órán keresztül megfigyelés alatt kell tartani a beteget (vagy 12 órán keresztül, ha módosított hatóanyag-leadású készítményt vett be). Figyelni kell a vérnyomást, a pulzust és a tudat éberségi szintjét (GCS, Glasgow coma skála). A GCS csökkenése esetén az oxigénszaturációt is figyelni kell. A tüneteket mutató betegeknél a szívműködés monitorozása is szükséges.
 
Egyszeri, rövid convulsiók nem igényelnek kezelést. A gyakori és elnyújtott convulsiókat intravénás diazepámmal (0,1‑0,3 mg/ttkg) vagy lorazepámmal (4 mg felnőttek és 0,05 mg/ttkg gyermekek esetében) kell kezelni. Amennyiben ezek a kezelési módok nem szüntetik meg a rohamokat, akkor intravénás fenitoin infúzió alkalmazható. Igény szerint oxigént kell adni és korrigálni kell a sav‑bázis egyensúlyt, illetve a metabolikus rendellenességeket.
 
Hypotensio és túlzott szedáció esetén tüneti és támogató kezelés szükséges. Amennyiben a hypotensio továbbra is fennáll, pozitív inotróp szerek, mint pl. dopamin vagy dobutamin alkalmazandók.
 
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: pszichoanaleptikum, antidepresszívumok, ATC kód: N06AX05
 
A trazodon triazolopiridin származék, mely a depresszív zavarok – ideértve a szorongással és alvászavarral járó eseteket is – kezelésében hatásos és hatása rövid időn belül (kb. 1 hét) jelentkezik.
 
A trazodon a szerotonin-visszavétel inhibitora és 5‑HT₂ antagonista. Anxiolitikus, az alvás szerkezetére és a szexuális funkcióra gyakorolt kedvező hatásai az 5‑HT₂ receptorok posztszinaptikus gátlásával van összefüggésben. A trazodon ezen felül 5‑HT₁ és autoreceptor antagonista is. A trazodon alfa‑adrenolitikus hatást is mutat az alfa‑1‑adrenerg receptorok blokkolásával. A trazodon nem mutatott affinitást a muszkarin és dopaminerg receptorokhoz. A trazodon (az antidepresszánsok többségétől eltérően) pozitívan befolyásolja az alvás szerkezetét: lerövidíti az elalvás idejét, meghosszabbítja az alvás teljes időtartamát és mélységét, nem rövidíti a REM fázist és meghosszabbítja a REM késleltetését.
 
Más pszichotróp készítményektől eltérően a trazodon nem ellenjavallt glaucoma és húgyúti betegségek esetén, és nincs extrapyramidalis hatása. Mivel nincs anticholinerg hatása nem fokozza az adrenerg transzmissziót. A trazodonnak nincsenek a triciklusos antidepresszánsokra jellemző szívműködésre gyakorolt hatásai.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Egyszeri per os 75 mg módosított hatóanyag-leadású trazodon tabletta beadását követően a c_max 0,7 mikrogramm/ml ami a bevételt követően 4 órával ér el t_max 4 óra és az AUC kb. 8 mikrogramm/ml/óra. Egyszeri per os 150 mg módosított hatóanyag-leadású trazodon tabletta beadását követően a c_max 1,2 mikrogramm/ml, a t_max 4 óra. A felezési idő kb. 12 óra és az AUC 18 mikrogramm/ml/óra. In vitro humán máj mikroszóma vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a trazodon főleg a citokróm P450 3A4 (CYP3A4) által metabolizálódik.
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
Különböző állatfajokon végzett akut és krónikus toxicitási vizsgálatok azt mutatták, hogy a trazodon nagyon jól tolerálható.
 
Akut toxicitás
A trazodon LD₅₀ értéke per os adagolás esetén 610 mg/ttkg egereknél, 486 mg/ttkg patkányoknál és 560 mg/ttkg nyulaknál. A megfigyelt reakciók sedatio, salivatio, ptosis és clonusos convulsiók voltak.
 
Ismételt adagolású dózistoxicitás
Szubkrónikus vizsgálatokat patkányokon, nyulakon és kutyákon, krónikus vizsgálatokat patkányokon, kutyákon és majmokon végeztek. A patkányokon végzett vizsgálatban a kezelés során hepatocyták és a sima felszínű endoplasmaticus reticulum hypertrophiáját okozta hepatomegaliával. Ez a hatás detoxicatiós mechanizmus eredménye és nem értelmezhető patológiás eseményként. Ezen felül a halálos adagok okozta hatásokat már az akut toxicitási vizsgálatokban is megfigyelték. A megfigyelhető hatást nem okozó szint (NOEL) 30 mg/ttkg/nap volt. Központi idegrendszeri depresszáns hatást csak nyulaknál figyeltek meg 50 mg/ttkg/nap relatív NOEL-értéknél. Kutyáknál az akut intoxikációnál megfigyelt tünetek az ismételt adagolással romlottak és a NOEL 10 mg/ttkg/nap volt. A majmok ellenállóbbnak bizonyultak, mint a kutyák, és csak farmakodinámiás rendellenességek fordultak elő. A NOEL 20 mg/ttkg/nap volt.
 
Reprodukciós toxicitás
Nyulaknál 300 mg/ttkg/nap adagig nem volt hatással a termékenységre. Patkányokon végzett teratogenitási vizsgálatokban csak az anyára nézve toxikus dózisoknál (300–450 mg/ttkg/nap) növekedett a magzati halálozás. Nyulaknál magzati halálozás és ritka esetekben veleszületett rendellenességek csak az anyára nézve toxikus adagoknál (150‑450 mg/ttkg/nap) volt megfigyelhető. A trazodon nem hat közvetlenül az embrióra, amint azt a trazodon transzplacentrális transzfer vizsgálata során is kimutatták: a trazodon csupán elhanyagolható koncentrációban volt jelen az embrionális szövetekben és a magzatvízben. Patkányokon végzett peri- és postnatalis vizsgálatok 30 mg/ttkg/napi adag fölött az utódok csökkent testtömeg-növekedését igazolták.
 
Mutagenitás
In vitro (baktériumsejtvonalakon, kínai hörcsög V77 sejtvonalán, egérlimfóma sejtvonalakon, kromoszóma aberrációs vizsgálatok CHO, CHL/IU sejtvonalon és humán limfocita sejtvonalakon) és in vivo (micronucleus teszt egerekben és kromoszomális metafázis elemzése patkányokban) mutagenitási tesztek nem mutattak közvetlen mutagén hatást.
 
Karcinogén potenciál
Egereken és patkányokon végzett vizsgálatok nem igazolták a tumorok kialakulásának kockázatát.
 
Antigenicitás
A trazodon antigén aktivitástól mentes.
 
Cardiotoxicitás
A trazodon kardiovaszkuláris hatásait patkányokon, tengerimalacokon, macskákon és kutyákon vizsgálták. Kimutatták, hogy a trazodonnak szinte semmilyen kardiotoxikus hatása nincs, mivel nem hipotenzív adagok mellett nem találtak EKG‑változást.
 
Hormonális hatások
Egyszeri 20 mg/ttkg‑ot nem meghaladó intraperitonealis adagok nőstény patkányoknál a prolaktinszint enyhe megemelkedését idézték elő. Ez a hatás táplálékkal beadott krónikus alkalmazásnál megszűnt.
 
Gyógyszerfüggőség
Patkányokon végzett két vizsgálat alapján a gyógyszerfüggőség kialakulásának lehetősége kizárható.

 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

   

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem ismert.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
3 év
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
Kiszerelés:

Azoneurax 75 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
20, 30, 50, 60 vagy 100 db módosított hatóanyag-leadású tabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
 
Azoneurax 150 mg módosított hatóanyag-leadású tabletta
20, 30, 50, 60 vagy 100 db módosított hatóanyag-leadású tabletta PVC/PVDC//Al buborékcsomagolásban és dobozban.
 
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba.

 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2023. június 1.


Forrás: ogyei.gov.hu