Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A nevetés, mint gyógyszer


A NEVETÉS, MINT GYÓGYSZER

HALÁLOS BETEGSÉGEKRE IS GYÓGYÍR LEHET A NEVETÉS

A nevetés, mint gyógyszer - Dr. Kopácsi László pszichiáter Győr - nevetés, stresszoldás, stressz, nevetőjóga, kacagás, gyógyír, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

Akár halálos betegségekre is gyógyír lehet a nevetés, amelyet többnyire nem vicces dolgok váltanak ki – állítják gelotológusok, vagyis a nevetéstan kutatói legújabb vizsgálataikra hivatkozva.


„Luxusreflex – írta a nevetésről Arthur Koestler A teremtés című, az 1960-as években megjelent könyvében –, ami egészen egyedülálló abban az értelemben, hogy nem szolgál közvetlen élettani célokat”. A természettudományosan képzett, 1983-ban elhunyt, magyar származású írót igencsak meglephetnék a nevetéstan mai eredményeivel, amelyek lényege: e hanghatással kísért rekeszizommunka igenis élettani célokat szolgál. Nem is akármilyeneket. Nemrégiben zárult le a kaliforniai Loma Linda Egyetemen egy 54 ezer ember bevonásával végzett, hét évig tartó követéses vizsgálat, melyben kimutatták, hogy a nevetésre hajlamos, jó humorérzékű daganatos betegeknek 70 százalékkal több az esélyük a túlélésre, mint kevésbé kedélyes sorstársaiknak. A nevetés immunerősítő szerepe sokáig rejtve volt a tudósok előtt, korábban inkább a filozófusok foglalkoztak ezzel a „reflexszel”. A múlt századfordulón például, A nevetés címen, Henri Bergson francia filozófus is szentelt egy kisebb kötetet a témának. A kacajra aligha fakasztó okfejtés egyik alapgondolata: a komikum csak emberi lehet. Egy táj lehet szép, elragadó, csúf vagy jelentéktelen, de nevetséges sohasem. Egy állaton is csak akkor nevethetünk, ha valami emberit találunk benne – vélekedett Bergson, hangsúlyozva: a közönyösség előfeltétele a nevetésnek, mivel szerinte az ember nem tud nevetni azon, aki iránt szánalmat érez.

A nevetés a szervezet feszültségének feloldására szolgál – vélte korát megelőzve a szinte minden emberi gesztust analizáló Sigmund Freud. A stresszoldó hatást kísérletileg az 1990-es években igazolta William Fry amerikai neurológus. Mint kimutatta: egy kiadós nevetés során a szervezetben stresszhormonok – például a kortizol – bomlanak le.

Mindezt Lee Berk kaliforniai immunológus és munkatársai azzal egészítették ki, hogy egy jó röhögésnek órákkal később is mérhető hatása van. Nevezetesen növekszik az immunsejtek – így az immunreakciókban kulcsszerepet játszó t-limfociták – száma, azaz erősödik az immunrendszer.

Az egymást követő kutatásokból megszületett a nevetéstan (gelotológia), s az ehhez csatlakozó kutatók immár egyfajta öngyógyító mechanizmusként kezdtek tekinteni a homloklebeny tájáról kiinduló – egyébként már négy hónapos kortól rendszeressé váló – cselekvésre. Az egyik alapkutatás ebben a tárgyban Henri Rubinstein francia neurológus nevéhez fűződik, aki az 1980-as években arra figyelt fel, hogy nevetés közben háromszor-négyszer intenzívebb a friss és az elhasznált levegő cserélődése a légutakban, mint normál légzés esetén. Ilyenkor tehát a felső légutak – a köhögéshez hasonlóan – kitisztulnak, így a hahotázás sajátos légúttisztító gyógytorna.

A nevetéstudomány történetében a legismertebb öngyógyító Norman Cousins amerikai író-újságíró, békeaktivista volt. Ő az 1980-as években súlyos ízületi bántalmait – miután semmilyen gyógykezelés nem csillapította fájdalmait – kúrálta nevetéssel. Naponta több órán át olvasott vicceket és vidám könyveket, valamint nézett vígjátékokat – a leghatásosabbnak a Marx fivérek burleszkjeit találta. A kísérleti terápia következtében nemcsak a kedélyállapota, hanem lassan a lábában lévő gyulladás is sokat javult, végül a betegsége teljesen megszűnt – 1990-es halálát szívinfarktus okozta. Azóta gelotológiai közhely, amit Paul McGhee amerikai pszichológus, a kacagás áldásos hatásáról tucatnyi könyvet publikáló „humorterapeuta” kísérlettel is igazolt, hogy a vicces filmeket néző betegeknél megnő a fájdalom tűréshatára. Így az sem véletlen, hogy egyre-másra nyílnak a hahotaklubok, nevetőjóga-tanfolyamok világszerte.

Annál meglepőbb volt viszont egy tíz évvel ezelőtti kutatás, mely szerint az emberek csak a legritkább esetben nevetnek valami mókás dolgon. Robert Provine marylandi pszichológus, aki egy bevásárlóközpontban figyelte a látogatókat, egyebek mellett azt találta, hogy „össznevetésüknek” csupán 10-20 százaléka van összefüggésben valami humorossal. Megfigyeltjei sokkal inkább kommunikációs eszközként használták arc- és rekeszizmaikat, amit az is mutat, hogy társalgás közben kétszer annyit nevettek, amikor az övék volt a szó, mint amikor a másikat hallgatták. A hallgatóság igenlő kacaja egyébként Provine szerint kifejezetten erősíti a csoporthoz tartozás érzetét, amint azt a főnökük szakállas vicceit harsogó hahotázással fogadó beosztottak is mindannyiszor bizonyítják.

Ha viszont az idegrendszer valamilyen oknál fogva sérül, akkor legtöbbször már a nevetés sem ugyanaz. Autisták például nem rendelkeznek olyan széles nevetéspalettával (ebbe a vicceken való röhögés és a kárörvendés mellett a csiklandozásra való reagálás is beletartozik), mint az egészségesek, és a jókedv sem olyan könnyen ragad át rájuk – erősítette meg a tapasztalatokat több gelotológus is.

Ám az önfeledtnek tűnő kacagás – bármilyen jótékony hatással is lehet a daganatos megbetegedésekre – mégsem mindig vicces. A nevetéstan egyik iskolapéldája az az 1962-es tanzániai eset, amikor egy bentlakásos iskolában néhány tinédzserre röhögőgörcs jött rá. Nemcsak ők nem tudták abbahagyni, hanem a társaikra is átragasztották. Az iskolát bezárták, ám a diákok szülőfalujukban is tovább terjesztették a kórt. Az évekig tartó, sokáig tömeghisztériának titulált esetről később azt valószínűsítették, hogy a fertőző agyhártyagyulladás egyik mellékhatása volt a kontrollálhatatlan nevetés.



hvg.hu - 2010. augusztus 31.

 

S ha nevetek vagy ajkamon kel ének,
teszem, mivel egyetlen menedék ez,
hogy elrejtsem szavát a szenvedésnek

Petrarca


+36 30 286 2097
SEGÍT ÖNMAGÁN SEGÍTENI

Senki nem tehet Önért többet, minthogy segít Önmagán segíteni.

- 2020 -

Győri rendelés (20 eFt/óra)
Skype rendelés I.-II.

Bejelentkezés kontrollra:
30 286 2097

(H-P: 08-19; Ne emailben!)

covid1001.hu

Köszönet a Kollégáknak!

Európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók (pl. a Kárpát-medencei magyarság!) védelmében

Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Közösség Pártja
Thank You!

Szavazzon! KÖSZÖNÖM!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
508 szavazat (13%)
Szorongásoldóról
2217 szavazat (57%)
Antidepresszánsról
1174 szavazat (30%)
3899 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

Támogatottjaim


           Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány

Együtt a Leukémiás Gyermekekért Gyermekleukémia Alapítvány

Magyar Hospice Alapítvány

           Magyar Madártani Egyesület

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

           Országos Mentőszolgálat Alapítvány

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2020

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb