A nyugtató és altatószedés elharapózásával párhuzamosan az utóbbi években, évtizedekben Hazánkban is egyre több esetben okoznak súlyos közlekedési baleseteket a bódult (begyógyszerezett) állapotban lévő járművezetők.A bódultan, begyógyszerezetten elkövetett közlekedési balesetek gyakorisága, különösen a COVID óta emelkedett jelentősen. Pedig érdemes elkerülni. Magas a büntetési tétele...
Bódult állapotot (vezetés közben is) számos pszichiátriai szer képes kiváltani a benzodiazepinek és Z-szerek mellett pl. az antipszichotikumok. Mi azonban most is a legelterjedtebb receptköteles pszichiátriai szerekre: a feszültségoldókra és az altatókra fókuszálunk.
Nyugtatók és altatók baleseti kockázatot növelő hatásai
A szorongáscsökkentők és altatók (szedato-hipnotikumok) hatáserősségük, dózisuk, hatástartamuk, felezési idejük, a sofőr egyéni gyógyszer-érzékenysége, fáradtsága, hidratáltsága, a nyugtató és/vagy altató bevételtől a vezetésig eltelt idő, az esetleges gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatások, ill. gyógyszer-alkohol kölcsönhatások és számos más tényező függvényében – rövidebb-hosszabb ideig jelentősen ronthatják a vezetési képességeket.
1. Álmosság, fáradtság (szedáció) és csökkent koncentráció: tompítja a figyelmet (észrevevést), lassítja a reakcióidőt, amik kulcsfontosságúak a kockázatos helyzetek elkerülésében, ill. veszélyhelyzetekben az ütközés hatásainak csökkentésében.
2. Gondolkodás meglassulása: az altatók és feszültségoldók lelassítják a döntéshozást, márpedig a közlekedés igen komplex helyzet, amely számos alkalommal gyors és adekvát döntéshozatalt és reakciókat igényel.
3. Látászavar: a fenti pszichiátriai szerek okozta homályos látás különösen a hajnali, vagy esti szürkületben, esőben és ködben, amikor amúgy is romlanak a látási viszonyok okozhatnak problémát.
4. Koordinációs problémák: Az izomellazító hatásuk miatt a motoros készségek is romolhatnak.
Hatósági reakciók 1.: Szigorítások
A begyógyszerezett állapotban, bódultan okozott közlekedési balesetek csökkentése érdekében a hatóságok szigorították a közúti ellenőrzéseket és fokozott (!) figyelmet fordítanak a járművezetők bódult (begyógyszerezett) állapotának felismerésére és kiszűrésére.
A rendőrségi ellenőrzések során alkalmazott szűrővizsgálatok és gyorstesztek, amennyiben pozitívnak bizonyulnának a második körben végzett rendőrségi vérvizsgálat már bizonyíték erejű lehet a nyugtató-, altatószerek hatása alatt elkövetett bódult (begyógyszerezett) állapotban történő vezetés tényállását illetően.
Hatósági reakciók 2.: Betegtájékoztatók
Sokan nem tudják, hogy a nyugtatószerek és altatók dobozába tett időről-időre frissülő Betegtájékoztatók (!) egyértelműen rendelkeznek a gépjárművezetést illetően, és ez bódult állapotban elkövetett bármiféle közlekedési szabályszegés esetén egyértelművé teszik a felelősséget.
Nézzük meg, hogy pl. a Frontin 2022-es betegtájékoztatója, miként nyilatkozik erről:
„A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre
Ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen gépeket, amíg nem tudja, hogyan hat Önre a tabletta.
A Frontin szedációt, emlékezetkiesést, csökkent koncentráló képességet vagy károsodott izomműködést okozhat, amelyek hátrányosan befolyásolhatják a gépjárművezetéshez vagy a gépek kezeléséhez szükséges képességeket. Ne vezessen gépjárművet és ne kezeljen gépeket, ha a fenti tüneteket tapasztalja. Kialvatlanság esetén a csökkent éberség valószínűsége megnövekszik.”
Hatósági reakciók 3.: Felvilágosító kampányok
Azért, hogy csökkentsék a begyógyszerezetten elkövetett balesetek számát, és javítsák az általános közlekedésbiztonságot, a nemzeti hatóságok a világ számos országában indítottak kampányokat annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét a feszültségcsökkentők és altatók hatása alatt történő autó-, és motorvezetés, biciklizés, rollerezés és a gyalogos közlekedés veszélyeire.
Kampányokat folytatott pl.:
FDA (U.S. Food and Drug Administration, Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala)
Felhívták a figyelmet arra, hogy sok vényköteles gyógyszer, ideértve a nyugtatókat és altatókat (benzodiazepineket és Z-szereket): álmosságot, meglassulást, révetegséget, tompaságot, homályos látást, szédülést, figyelem-, és koncentrációzavarokat okozhatnak.
Ezzel pedig kiemelkedően veszélyessé teszik a bódult (begyógyszerezett) állapotban történő közlekedést.
A kampány során különféle médiumokban tettek közzé hirdetéseket és tájékoztató anyagokat, hogy figyelmeztessék a gyógyszerszedőket ezen pszichoaktív szerek potenciális veszélyeire.
NHTSA (National Highway Traffic Safety Administration; Nemzeti Közúti Közlekedésbiztonsági Hivatal): A szintén amerikai NHTSA kampánya a droghatás alatti vezetés veszélyeire hívja fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy nemcsak az alkohol és az illegális drogok, hanem sok legálisan, receptre beszerezhető altató és nyugtató is komolyan befolyásolhatja a vezetési képességeket.
A kampányuk részeként figyelemfelkeltő videók, szórólapok és online tájékoztató anyagok is készültek.
Jó lenne, ha Hazánkban is lenne legalább egy ilyen közérdekű kampány.
Hatósági reakciók 4.: Autó biztonsági rendszerek (éberségfigyelők)
A modernebb autókba beépített éberségfigyelő, fáradtságfigyelő rendszerek (Driver Monitoring Systems - DMS; Attention Assistant, Driver Fatigue Monitoring System), képesek reagálni a járművezetők azon éberségcsökkenésére is, amit a benzodiazepinek (BZD) ill. más központi idegrendszeri depresszánsok (pl. Z-szerek közé tartozó altatók, alkohol) okoznak.
Jeleznek, ha a sofőr figyelme, ébersége lankad, vagy a korábban rögzített vezetési mintázatai megváltoznak (pl. „kacsázni” kezd) a begyógyszerezés hatására.
Az egyik elismert európai gyártó megoldása az, hogy minden út elején elkészíti a vezető aktuális autóvezetési viselkedésének profilját. Ez lehetővé teszi az út közben történő változások elemzését. Az autó felismeri a fáradtság jeleit, például ha a sofőr hosszabb ideig nem kormányoz, majd hirtelen korrigál, az a mikroalvás egyértelmű jele lehet és ilyenkor különböző "ébresztő funkciókat" aktivál.
Pl.: hangjelzést ad, vagy megrezegteti a kormányt, ill. amennyiben ezek a figyelmeztetések sem hoznak eredményt, egyes rendszerek kávéscsésze piktogrammal jelzik a sofőrnek, hogy tartson szünetet, sőt egyes autók akár automatikusan lelassíthatják a járművet vagy megállíthatják, ill. a forgalomból kivezethetik azt.
Ezáltal az éberségfigyelő rendszerek képesek megakadályozni számos az elalvás miatt, fékezés hiányában legtöbbször súlyos tragédiával járó: frontális ütközést, ráfutásos balesetet és az út elhagyása miatti nagy sebességgel történő árokba hajtást, fának ütközést.
Az autógyártók különböző éberségfigyelő rendszereket fejlesztettek ki ügyfeleik vezetésbiztonságának megfelelő szinten tartása érdekében.
A kameraalapú rendszerek képesek észlelni az álmosság (figyelemhiány) jeleit, például, ha a sofőr lassabban pislog, netán szemei túl sokáig maradnak csukva, vagy ha mikroalvás hatására elbólint és a feje előre csuklik.
A vezetési mintázatot-elemző, mesterséges intelligencia (AI) alapú algoritmusokat használó rendszerek a jármű valós idejű kormányzását, fékezését és sávváltás módját figyelik, s amennyiben a rendszer olyan szokatlan, a korábbiaktól eltérő vezetési mintázatokat észlel, amelyek álmosságra, figyelemhiányra utalnak, ébresztő figyelmeztetést küld a sofőrnek.
Ilyen többek között a Subaru Driver Focus, a Nissan Intelligent Driver Alertness, Mercedes-Benz Attention Assist és a Volvo Driver Alert Control rendszere.
Léteznek pulzusmérő szenzorral, infravörös kamerával rendelkező rendszerek, amelyek folyamatosan mérik a sofőr szívfrekvenciáját, ill. bőrhőmérsékletét, hogy ezek éberségi tartomány alá csökkenése esetén riaszthassák, felébreszthessék a sofőrt.
Az éberség/fáradtságfigyelő rendszereket kezdetben csak a luxus járművek (Mercedes-Benz, Volvo, BMW és Audi) prémium kategóriás modelljeibe építették be. Itt kezdték el azt is, hogy az éberségfigyelő rendszereket szorosan integrálták más fejlett vezető/vezetés-támogató rendszerekkel (ADAS), mint például a sávtartó asszisztens, az adaptív sebességtartó automatika, és az automatikus vészfékasszisztens.
Hatósági intézkedés hatására azonban ma már minden (!) újonnan forgalomba kerülő járműben kell működnie legalább alapszintű fáradtságfigyelő („begyógyszerezettséget” figyelő) rendszernek.
Legjobb reakció
A legjobb védelem az, ha kezelőorvosával egyeztetve, az adott pszichoaktív gyógyszer Betegtájékoztatójába foglaltak szerint sofőrként lehetőség szerint elkerüli a közúti jármű használatot, ha nagyobb dózisban bármilyen, éberséget befolyásoló gyógyszert szedne.
Ha fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is.
Ha benzodiazepin nyugtatót vagy altatót szed, ne feledje kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet – segíthet tisztábban látni a saját helyzetét.
Nevess többet, szeress jobban, tanulj még!
Dr. Kopácsi László
pszichiáter szakorvos
nyugtatók, altatók és antidepresszánsok biztonságos optimalizálása - Segíthetek?
Benzo Blog – alapítva 2014-ben
társadalmi felelősségvállalás jegyében
Kapcsolódó anyagok
.jpg)
