STRESSZELT FEJESEK
A menedzserek, a vállalatok közép- és felsővezetői, a magáncégek irányítói állandóan nagy egyéni felelősséggel járó döntéseket kell, hogy hozzanak. Sürgeti őket az idő, és ráadásul sok ember kenyérkeresete függ a döntéseiktől.
JELEK ÉS STRESSZFORRÁSOK
Menedzserbetegség - Főleg azok szenvednek benne, akik a napi teljesítménykényszer és a felelősségérzet miatt fokozott stresszben élnek. Ha a tünetek lelki és testi elváltozásokat okoznak, az már betegségnek tekinthető. Számos intő jel akad, lásd lejjebb. A fokozott munkahelyi stressznek kitett döntéshozók betegségei két nagy csoportra oszthatók:
- Az állandó rohanásban élő, az egész világot legyőzni akaró, versengő vezető infarktusnak van kitéve, míg a feszültséget önmagába fojtó, befelé forduló vezetőnek nagy az esélye emésztőrendszeri fekélyre – elemzi Kiss István tanácsadó szakpszichológus a következményeket. Emellett még számos más szervi baj lehet a végeredmény: cukorbetegség, légzőszervi problémák, pánikbetegség.
- Legtöbbször nem a menedzserek, hanem hozzátartozóik, kollégáik veszik észre a viselkedés változását – mondja Torma Kálmán vezetői tanácsadó, a Cegos trénercég ügyvezető partnere. A beosztottak általában nem mernek szólni, a feleség, férj vagy a gyermek visszajelzése viszont fontos információ. Lényegesnek tartom, hogy legyen a menedzsernek olyan társa, segítője, akivel elfogulatlanul meg tudja beszélni belső problémáit, ki tudja kérni a véleményét személyéről, viselkedéséről.
- Folyton csúcsteljesítményt kell nyújtaniuk a menedzsereknek, amire a szervezet csak rövid távon képes. A felelősséggel járó feszültség szintén megterheli az embert.
- Sokszor a rossz és a rosszabb között kell választani, így a vezető saját értékrendszerével is szembekerülhet. – mondja Torma Kálmán. A menedzserbetegség előidézője lehet a munkatársak és a munkahelyi személyi viszonyok rossz kezelése. Egy kolléga elküldése, a bejelentés módja álmatlan éjszakát okozhat.
- A vezetői tanácsadó a veszélyforrások között említi az állandó gyanakvást. Szintén pszichés vagy testi baj lehet a következménye a stratégiai döntéseknek. Itt sem egyértelmű, mi a jó és mi a rossz, sok a bizonytalansági tényező. A menedzserek gyakran tépelődnek azon, merre vigyék a körülöttük levő világot.
ROSSZ MINTA A TÚLHAJSZOLT FŐNÖK
Rolek Ferenc (Budapest Bank): Nem tartom jónak azt a vezetőt, aki képtelen kikapcsolódni, késő estig az irodában dolgozik, és gyakran a hét végén is. Rossz mintát közvetít a beosztottaknak, akik elvárásnak érzik a szüntelen munkát, így ők is könnyen áldozatokká válhatnak. Sokat dolgozunk a bankban, de pihenésre is kell találni időt. Előfordult, hogy a vezetői értékeléseknél bírálták azt a vezetőt, aki túlhajszolta magát. Lehet, hogy ezzel rövid távon többet teljesít, de egy éven belül kiéghet.
VÁLLALKOZÓK KOCKÁZATA
A menedzserbetegség kialakulására vállalkozók esetében még nagyobb az esély. A menedzserek és a cég között legtöbbször nincs olyan, mint a vállalkozó és saját cége közt szoros érzelmi kötődés. De a tulajdonosok sokkal kevesebb visszajelzést kapnak munkájukról, mint a vezérigazgató ellenőrzése alatt álló menedzser, aki nem viseli a végső felelősség terhét.
A vállalkozók viszont sokszor képtelenek eltávolodniuk cégüktől, nem húznak határt a család és a munka között. Üzleti siker vagy kudarc esetén szélsőséges a reakciójuk. Szinte belehalnak a cég sikertelenségébe.
KIVÁLTÓ OKOK:
személyi és stratégiai döntések
túlhajszoltság
állandó időzavar
folyamatos teljesítménykényszer
bizalmatlanság, gyanakvás
INTŐ JELEK:
túlzott ingerlékenység
alvászavar
étkezési problémák
testsúlyingadozás
magas vérnyomás
LEHETSÉGES MEGBETEGEDÉSEK:
infarktus
emésztőrendszeri fekély
cukorbetegség
légzőszervi problémák
pánikbetegség
szexuális funkciózavarok
MEGELŐZÉS:
önismeret, önbizalom javítása
felelősség, feladatok megosztása
visszajelzések a családból
relaxáció
testmozgás
AMIT TENNI LEHET
Kiküszöbölni sem lehet a stresszt, mert elveszne a munka sikere. A feladatok, a külső tényezők sem változtathatók. Viszont az erőforrásokat átcsoportosítva, egy-egy munkatársat bevonva a döntésekbe mégis kezelhető a helyzet. De csak a vezetők tíz százaléka bánik jól a stresszel. Ugyanekkora hányad egyáltalán nem tud rá reagálni, így idővel tönkre¬megy - mondja Torma Kálmán.
Csak a helyzetekre való reagálásunkon javíthatunk. Ebben segít a relaxáció, a lazítás, a testmozgás, a pozitív jövőképek felvázolása, a legrosszabb eshetőség háttérbe szorítása, a saját képességek felmérése és az önbizalom – fűzi hozzá Kiss István.
A relaxáció és a testmozgás csak tüneti kezelés, ám lehetővé teszi, hogy valaki tudjon magára figyelni, és elgondolkodjék saját viselkedésén. Ha a menedzser nem néz valóban szembe saját működésmódjával, akkor nem tud majd eredményt elérni, viszont szélsőséges reakcióként hibáztatja az alkalmazott módszereket.
A menedzserek többsége titkolja a problémát, szégyennek és a vállalat működésére nézve károsnak gondolja, ha a munkatársak tudomást szereznek a gyengeségéről. A probléma szőnyeg alá söprése azonban tovább súlyosbítja az egészségi állapotot, így a remek üzleti stratégák akár végzetükbe is rohanhatnak.
Haszon Magazin - Karácsony Zoltán - 2004.12.