Az alváshiány (inszomnia) káros  következményei

(Fordítás: csökkent teljesítmény, reakcióidő, növekvő depresszió és szorongásos betegség rizikó,
túlsúly v. elhízás; magas vérnyomás, szívbetegség rizikó növekedés;
immunvédekezés csökkenése, fokozott diabétesz rizikó)

Az ember életének mintegy harmadát átalussza. Feltéve, ha nem tartozik a lakosság azon harmadához, akik alvászavarban szenvednek. Az elalvási és/vagy átalvási nehezítettség a másnapi szellemi és fizikai aktivitást tönkretevő civilizációs ártalom. Olyan népegészségügyi probléma, amely nemcsak az egyes ember testi-lelki jóllétét veszélyezteti, hanem - rontva az interperszonális kapcsolatokat - a társadalom szintjén is negatívan hat.

A közlekedés (és ezen belül főként a gépjárművezetés) a társadalmi együttélés egyik legkritikusabb közege egy alvászavarban szenvedő ember számára. Az alvászavarban szenvedő autóvezetők által okozott közúti balesetek hátterében a megnövekedett reakcióidő, a problémamegoldó gondolkodás rosszabbodása, az affektív működészavar, valamint az elalvás áll. Egy felmérés szerint az USA-ban a második leggyakoribb baleseti ok a kialvatlanság. Talán ezért is gondolták az Alvás Világnapjának (World Sleep Day) szervezői, hogy idén március 20-án világszerte felhívják a figyelmet az alvászavar okozta közlekedési balesetek növekvő számára. A World Sleep Day 2009 jelmondata: „Éber vezetés, biztonságos érkezés!” (Drive alert, arrive safe!). A balesetekhez vezető kialvatlanság lehet betegség okozta alvászavar (secunder inszomnia), de okozhatja a testműködések napi ritmusának, az úgynevezett cirkadián ritmusnak a felborulása is.

Egyes felmérések szerint az inszomniák 7-10 százaléka vezethető vissza a cirkadián ritmus zavarára. A cirkadián pacemaker a hypothalamus antero-ventralis részén, a nucleus suprachiasmatusban (SCN) helyezkedik el, és vezérli a hozzávetőleg (circa) egynapi (dian) hosszúságú biológiai ritmust. A szervezet képes a belső óráját a külvilági órához igazítani, elősegítve ezzel a környezethez való alkalmazkodást. Az adaptáció fontos eleme az alvás-ébrenlét szabályozása, amire azonban a duális regulációnak megfelelően homeosztatikus folyamatok is hatnak. A biológiai óra beállítását a külvilágban meghatározott ritmus szerint zajló változások (zeitgebers) segítik. Ilyen például a nappal és az éjszaka váltakozása, az ismétlődő interperszonális kommunikáció, az aktuális idő követése a nap folyamán, az étkezések rendje, valamint a meghatározott napirend szerint végzett egyéb tevékenységek.

A belső és külső óra szinkronizációját megzavarhatja az egyéni érzékenység változása a külvilág hatásaira, a biológiai pacemakerek közötti kapcsolat megbomlása, a környezeti hatásokban bekövetkező változás, illetve a több időzóna átlépésével járó utazás (jetlag). Különösen veszélyeztetett a cirkadián ritmusa azoknak, akik gyorsan változó műszakokban végzik munkájukat. Ide sorolhatók azok az egészségügyi dolgozók is, akik gyakran látnak el éjszakai ügyeleti szolgálatot.

Kowalenko és munkatársai 697, sürgősségi osztályon dolgozó orvos által kitöltött kérdőív alapján megállapították, hogy az ügyeleti munka okozta terhelés hatására 4,1-rőI19,3 százalékra emelkedett a vezetés közbeni elalvás miatt balesetet szenvedő orvosok aránya. Laparoszkópos szimulátor segítségével vizsgálták, hogy milyen hatása van az alvásmegvonásnak a másnapi teljesítményre. Kiderült, hogy azok a sebészek, akik előző éjszaka nem aludtak, 20 százalékkal több hibát vétettek és 14 százalékkal hosszabb idő alatt végezték el a szimulátoros feladatukat szemben azon kollégáikkal, akik az éjszakát átaludták.

A cirkadián pacemaker működésében fontos szerepet játszik egy zsíroldékony molekula, melyet a corpus pineale pinealocitái szintetizálnak szerotoninból az éjszakai sötétség alatt. Ez az a melatonin, amelynek pg/ml-ben mérhető plazmakoncentrációja egyes vizsgálatok szerint este nyolc órától hajnali 2-3 óráig folyamatosan emelkedik, majd ezt követően délelőtt 10 óráig folyamatosan csökken. Ennek a ciklicitásnak a felborulása az alvás-ébrenlét szabályozás zavarát okozza.

A plazmakoncentráció nemkívánatos változásának egyik oka lehet a pinealociták melatonin termelő képességének az életkor előrehaladtával történő csökkenése. Ezért az 55 év felettiek primer inszomniája esetén kórokként mindig gondolni kell a melatonin termelődési zavarára is. Ugyanakkor szükséges annak tisztázása, hogy a pinealociták hipofunkciója a normális öregedés részjelensége-e, vagy valamilyen neurológiai kórok (például a kis erek mikrocirkulációt károsító cerebrális betegsége) áll a hátterében. Ez azért is fontos, mert a krónikus cerebrális hipoperfúzió következtében nemcsak a pinealociták károsodhatnak, hanem a cirkadián pacemakert magában foglaló SCN sejtjei is. A dohányzás, az alkohol és bizonyos gyógyszerek (nem szteroid gyulladáscsökkentők, kalciumcsatorna-blokkolók, benzodiazepinek, fluoxetin, szteroidok stb.) bármely életkorban csökkenthetik a melatonin termelését. Ezért, ha a fenti készítmények tartós alkalmazása során alvászavar jelentkezik, az egyéb kórokok verifikálásán túl a gyógyszermellékhatás lehetőségét is számításba kell venni.

Amennyiben a beteg kivizsgálása során az orvos arra a következtetésre jut, hogy az alvászavar hátterében a cirkadián ritmus melatoninhiány miatti felborulása áll, lehetséges a melatonin pótlása. Tekintettel arra, hogy a melatonin felezési ideje 30-53 perc, a terápiás plazmakoncentráció tartós biztosításához retard készítményre van szükség. Tavaly ősz óta hazánkban. is hozzáférhető a melatonin retard (Circadin), amelyből naponta 2 mg adandó három héten át. A kúraszerű kezelés során nem kell tartani memóriazavar vagy pszichomotoros mellékhatások kialakulásától. A kezelés abbahagyásakor pedig nem lépnek fel megvonási tünetek vagy rebound inszomnia. A melatonin retarddal végzett szubsztitúciós kezelés révén a cirkadián ritmus helyreáll. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás pedig biztosítja, hogy a másnapi szellemi és fizikai teljesítőképesség a szükségleteknek megfeleljen. Nem szabad azonban szem elől téveszteni, hogy az inszomniát okozó testi-lelki betegségek kizárása elengedhetetlen a kezelés megkezdése előtt.

Napjainkban az alvászavar világszerte jelentős népegészségügyi problémát jelent nemcsak gyakorisága, hanem társadalmi és nemzetgazdasági hatása miatt is. Szemléletváltás szükséges a társadalom részéről, hogy az alvászavart ne gyengeségnek, hanem kezelést igénylő kórállapotnak tekintse. Az alvászavarban szenvedő beteg feltétlenül forduljon segítségért a háziorvosához. A betegség hátterében számos kórok állhat, ezért ellátása multidiszciplináris feladat. A kóroktani háttér feltárása nélkül az inszomnia kezelése nem lehet sikeres. Amennyiben az alvászavar oka a cirkadián ritmus melatoninhiány következtében kialakult károsodása, szubsztitúciós kezeléssel lehetőség nyílik a cirkadián pacemaker funkcionális helyreállítására. A melatonin retard (Circadin) olyan alvásszabályozó, amely megfelelő indikációban alkalmazva helyreállítja a cirkadián ritmust, biztosítva ezzel a megfelelő mennyiségű és minőségű alvást, és azt, hogy a másnapi szellemi és fizikai teljesítőképesség a szükségleteknek megfeleljen.




DR. KÁPOSZTA ZOLTÁN PHD, Fővárosi Önkormányzat Jahn Ferenc Dél-Pesti Kórháza, Budapest

DR. RÁCZ KLÁRA, Országos Szakfelügyeleti Módszertani Központ, ÁNTSZ, Budapest


Medical Tribune - 2009.03.26.