A kapcsolati problémák olyan interakciókat foglalnak magukba, melyek egy kapcsolati egység két vagy több tagja között jönnek létre, és klinikailag jelentős funkciózavarral, vagy a kapcsolati egység egy vagy több tagjának tüneteivel, vagy a kapcsolati egység saját funkciózavarával társulnak. Olyan - alább következő - kapcsolati problémák tartoznak e kategóriába, amelyeket az egészségügyi személyzet gyakran észlel, és emiatt klinikailag jelentős figyelmet igényelnek. Ezek a problémák a kapcsolati egység egy vagy több tagjánál fennálló mentális zavar vagy általános egészségi állapot kezelését komplikálhatják vagy leronthatják, lehetnek mentális zavar vagy általános egészségi állapot következményei, de lehetnek függetlenek bármilyen más fennálló állapottól, vagy jelentkezhetnek bármilyen más állapot hiányában is. Amikor ezek a problémák kerülnek a figyelem középpontjába, akkor az 1. tengelyen kell kódolni őket, egyébként pedig - ha fennállnak, de nem képezik a tünetek fókuszát - a IV. tengelyen lehet ezeket felsorolni. A vonatkozó kategória a kapcsolati egység minden egyes olyan tagjára alkalmazandó, akit a probléma miatt kezelni kell.


Z63.7 Kapcsolati probléma mentális zavar v. általános egészségi állapot következtében

Ezt a kategóriát akkor szabad használni, ha a klinikai figyelem középpontjában egy családtag mentális zavarával vagy általános egészségi állapotával kapcsolatos rossz/káros interakció áll.

Z63.8 Szülő-gyermek kapcsolati probléma

Ezt a kategóriát akkor szabad használni, ha a klinikai figyelem középpontjában a szülő és gyermek közötti interakció áll (pl. zavart kommunikáció, overprotektivitás, inadekvát büntetés), amely klinikailag jelentős zavarral hozható kapcsolatba az egyéni vagy családi működés terén vagy klinikailag jelentős tünetek fejlődnek ki a szülőben vagy a gyermekben.

BNO szerinti alábontás:

.0 nemtörődömség
.1 túlféltés
.3 ellenségesség
.4 érzelmi mellőzés
.6 nem megfelelő ráhatás

Z63.0 Partnerkapcsolati probléma

Ezt a kategóriát akkor szabad használni, ha a klinikai figyelem középpontjában házastársak, élettársak közötti interakció áll, amelyet negatív vagy torz kommunikáció (pl. kritika, nem reális elvárások), kommunikációs mintákkal vagy a kommunikáció hiánya (pl. elzárkózás) jellemez, és amely klinikailag jelentős zavarral hozható kapcsolatba az egyéni vagy családi működés terén vagy klinikailag jelentős tünetek fejlődnek ki egyik vagy mindkét félben.

F93.3 Testvérkapcsolati probléma (rivalizáció)

Ezt a kategóriát akkor szabad használni, ha a klinikai figyelem középpontjában a testvérek közötti interakció áll, és amely klinikailag jelentős zavarral hozható kapcsolatba az egyéni vagy családi működés terén vagy tünetek fejlődnek ki egyik vagy mindkét testvér esetében.

Z63.9 Kapcsolati probléma MNO

Ezt kategóriát akkor szabad használni, ha a klinikai figyelem középpontjában olyan kapcsolati problémák állnak, melyek nem sorolhatók be egyik speciális problémakörbe sem a fent említettek közül (pl. munkahelyi konfliktusok).

Ez a rész olyan kategóriákat tartalmaz, melyeket akkor kell használnunk, ha a klinikai figyelem középpontjában egy személynek a másikkal szembeni különösen rossz bánásmódja áll, legyen az fizikai, szexuális visszaélés, vagy a gyermekek elhanyagolása. Ezeket az egészségügyi személyzet gyakran észleli és emiatt klinikailag jelentős figyelmet érdemelnek. A megfelelő V-kódot a visszaélést, vagy elhanyagolást megvalósító szemszögéből nézve kell alkalmazni, vagy a kapcsolati egységben, amiben jelentkezik. Ha a visszaélés vagy elhanyagolás áldozatát kezeljük, akkor a BNO szerint mind gyermek, mind felnőtt esetében a T74.x kódot használjuk. (Alábontást ld. alább.)

Z61.6 Gyermek bántalmazása

Ezt a kategóriát használjuk, ha a klinikai figyelem középpontjában gyermek bántalmazása áll.
Kódolás: az áldozat esetében a T74.1 kódot használjuk.

Z61.x Gyermekkel való szexuális visszaélés

Ezt a kategóriát használjuk, ha a klinikai figyelem középpontjában gyermek elleni szexuális erőszak áll.
x =.4 közvetlen családtag részéről
.5 nem családtag részéről
Kódolás: az áldozat esetében a T74.2 kódot használjuk.

Z62.x Gyermek elhanyagolása

Ezt a kategóriát használjuk, ha a klinikai figyelem középpontjában gyermek elhanyagolása áll.
x =.0 szülői nemtörődömség
.4 érzelmi mellőzés
Kódolás: az áldozat esetében a T74.0 kódot használjuk.

Z63.0  Felnőtt bántalmazása

Ezt a kategóriát használjuk, ha a klinikai figyelem középpontjában felnőtt elleni fizikális erőszak áll (pl. házastárs, idős szülők bántalmazása)
Kódolás: az áldozat esetében a T74.1 kódot használjuk.

V61.1 Felnőttel való szexuális visszaélés

Ezt a kategóriát használjuk, ha a klinikai figyelem középpontjában felnőttel szembeni szexuális erőszak áll (szexuális erőszakoskodás, erőszakos nemi közösülés).
Kódolás: az áldozat esetében a T74.2 kódot használjuk.

Z91.1 Kezeléssel való együttműködés hiánya

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában a kezeléssel való együttműködés hiánya áll, amely akár mentális zavar, akár általános egészségi állapot esetében fontos szempontja a kezelésnek. A kezeléssel való együtt nem működés oka lehet a kezelés mellékhatásának eredménye (pl. gyógyszermellékhatás), a kezelés költsége, a döntés alapulhat az ajánlott kezelés előnyeit, hátrányait illető személyes értékítéleten, vallási vagy kulturális meggyőződésen, oka lehet maladaptív személyiségvonás vagy rossz megoldási stratégia (pl. a betegség tagadása), avagy mentális zavar megléte (pl. szkizofrénia, elkerülő személyiségzavar). E kategóriát csak akkor szabad használni, ha a probléma kellően súlyos ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet igényeljen.

Z76.5 Szimulálás

A szimulálás nélkülözhetetlen sajátossága hamis vagy durván eltúlzott fizikális vagy pszichológiai tünetek szándékos produkálása, amelyet külső célok motiválnak, mint a katonai szolgálat elkerülése, munkakerülés, anyagi nyereségvágy, bűnvádi eljárás alóli kibúvás vagy gyógyszerszerzés. Bizonyos körülmények között a szimulálás adaptív magatartásmód is lehet - pl. háború idején hadifoglyoknál betegség színlelése.
Szimulálásra erősen gyanakodni kell akkor, ha az alábbiak bármilyen kombinációja megfigyelhető:

1. Igazságügyi vizsgálatnál (pl. ha a személyt ügyész stb. küldte orvosi vizsgálatra)
2. Az objektív lelet és a panaszolt zavar vagy rokkantság markáns eltérése esetén
3. A vizsgálatokkal és az előírt kezelésekkel való kooperáció hiányában
4. Antiszociális személyiségzavar jelenléte esetén

A szimulálást a facticius zavartól az különíti el, hogy szimulálás esetén a tünetek szándékos előidézését külső célok motiválják, míg facticius zavar esetén a külső okok hiányoznak. A betegszerep fenntartására irányuló intrapszichés szükséglet megléte facticius zavar fennállását bizonyítja. A szimulálás különbözik a konverziós zavaroktól és egyéb szomatoform zavartól is abban, hogy a tüneteket szándékosan produkálja és nyilvánvaló a külső célokkal való kapcsolat is. A szimulálás esetében (ellentétben a konverziós zavarral) a tünet csökkenése nem gyakran érhető el szuggesztióval vagy hipnózissal.

R41.8 Korfüggő kognitív hanyatlás

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában a kognitív funkciók objektíven azonosítható olyan hanyatlása áll, amely az öregedési folyamat következménye és a személy korának megfelelő határon belül van. Ezen állapottal rendelkező egyének nevek vagy időpontok megjegyzésének zavaráról, komplex problémák megoldásánál fellépő nehézségekről számolnak be. Ezt a kategóriát csak akkor vehetjük tekintetbe, ha bizonyított, hogy a kognitív zavar nem tulajdonítható egy specifikus mentális zavarnak vagy neurológiai állapotnak.

Z63.4 Egyszerű gyász

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában egy szeretett személy halálára adott reakció áll. A veszteségre adott reakció részeként egyes gyászoló személyekben a major depresszív epizódra jellemző tünetek jelennek meg (pl. szomorúság érzése olyan tünetekkel társulva, mint inszomnia, csökkent étvágy, fogyás). A gyászoló egyén a depresszív hangulatot típusosan "normálisnak" tekinti, annak ellenére, hogy szakmai segítséget keres az inszomniás és anorexiás tüneteire. A gyász "normális" időtartama különböző lehet az eltérő kulturális csoportokban. A major depresszív zavar diagnózisa nem adható, ha a tünetek a halálesetet követően 2 hónapon belülig állnak fenn. Azonban vannak olyan meghatározott tünetek, melyek nem jellemzőek a "normális" gyászreakcióra, és segítségül szolgálhatnak az egyszerű gyászreakció és a major depresszív epizód elkülönítésére. Ezek közé tartozik 1) arra vonatkozó bűntudat, hogy mit tehetett volna meg az elhunytért, és mit nem tett meg; 2) a halállal kapcsolatos gondolatok másképp jelentkeznek, mint a túlélőknél általában, pl. neki vagy neki is meg kellett volna halnia; 3) értéktelenség érzése; 4) kifejezett pszichomotoros gátoltság; 5) hosszas, jelentős funkciózavarok; és 6) inkább hallucinátoros élmények, szemben azzal a gondolattal, hogy hallja az elhunyt hangját, vagy futólag látni véli az elhunyt képmását.

Z55.8 Tanulási probléma

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában olyan tanulási probléma áll, ami nem tulajdonítható mentális zavarnak, vagy ha igen, akkor kellően súlyos ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet indokoljon. Például megfelelő intellektuális képességekkel rendelkező személy esetében színvonalcsökkenést vagy jelentős színvonalán aluli teljesítményt észlelünk, és tanulási vagy kommunikációs zavar vagy egyéb más, a problémával kapcsolatba hozható zavar hiányzik.

Z56.7 Foglalkozási probléma

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában olyan foglalkozással kapcsolatos probléma áll, ami nem tulajdonítható mentális zavarnak, vagy ha igen, akkor kellően súlyos ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet indokoljon. Ilyen például a munkahellyel való elégedetlenség vagy bizonytalanság a pályaválasztással kapcsolatban.

BNO szerinti alábontás

.0 munkanélküliség
.1 munkahelyváltás

F93.8 Önazonossági probléma gyermekkorban

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában az önazonossággal kapcsolatos többféle témát érintő bizonytalanság áll, mint az egyén hosszú távú céljai, pályaválasztás, baráti kapcsolatok, szexuális orientáció és magatartás, morális értékek és csoportlojalitás.

Z60.4 Vallási és spirituális probléma

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában vallási és spirituális probléma áll. Így például megzavaró tapasztalatok, amelyek következtében a hit kérdésessé válik vagy elvész, egy új hitre való áttérés problémái, vagy a nem szükségszerűen egyházhoz, vallási intézményhez kapcsolódó spirituális értékek megkérd6jelezése.

Z60.x Akkulturációs probléma

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában egy másfajta kultúrához való alkalmazkodás kérdése áll (pl. bevándorlásra váróknál).

BNO szerinti alábontás:

.3 immigráció
.5 szociális kizártság
.8 egyéb

Z60.0 Életciklus probléma

Ezt a kategóriát használjuk akkor, ha a klinikai figyelem középpontjában meghatározott fejlődési fázis problémája áll, vagy olyan más élethelyzet, amely nem tulajdonítható mentális zavarnak, vagy ha igen, akkor kellően súlyos ahhoz, hogy önálló klinikai figyelmet indokoljon. Így például ide vehetők az iskolakezdéssel, a szülői kontroll elhagyásával, új foglalkozás kezdésévei, a házasélet, válás és nyugdíjazás területeit érintő problémák.



Koffein megvonás

Premenstruális diszfóriás zavar

Minor depresszív zavar

Passzív-agresszív személyiségzavar (negativisztikus személyiségzavar)

Kultúra-függő szindrómák




Forrás: BNO-10 Zsebkönyv DSM-IV™ meghatározásokkal (Animula Egyesület, 1996)

DSM-IV™ : az American Psychiatric Association bejegyzett védjegye