A virágok, gyümölcsök, levelek, gyökerek jellegzetes illatát nagyrészt a bennük felhalmozódott illóolajok adják, melyeknek a növények fennmaradásában van fontos szerepük. Az esetek többségében egy-egy növénynek csak az egyik részéből, például virágából, terméséből vagy virágzó hajtásaiból nyerik ki az illóolajat különféle eljárásokkal (víz- vagy vízgőz-desztillációval, préseléssel, oldószerrel, enzimes bontással vagy egyéb módon). Vannak azonban olyan növények, melyeknek különböző részeiből, különféle - színében, illatában és hatásában egyaránt eltérő - illóolajat állítanak elő. Jó példa erre a keserűnarancsfa, melynek termése adja a narancsolajat, levelei és hajtásai a petitgrainolajat, a virágok pedig a narancsvirág- vagy neroliolajat. A narancs mellett említhető még a szegfűszeg, melynek virágbimbójából, szárából és leveleiből, illetve az erdeifenyő, melynek tűleveleiből, fájából és a gyantájából nyernek ki illóolajat.

Az illóolajok az alkalmazásuk módjától és a kiválasztódásuk helyétől függően többféle hatást fejthetnek ki, melyek közül a legfontosabbak az alábbiakban foglalhatók össze:

1) Az illóolajok sokféle hatása közül leginkább a nyugtató, az ellazulást elősegítő (relaxáló) és a nyugodt alvást biztosító hatás az, amit részben a wellness terápiák keretén belül hasznosítanak. Az ilyen hatással bíró illóolajokat (jó példa erre a levendula, a lavandin, a narancsvirág, a mandarin, a citromfű, a citromos eukaliptusz, a kananga vagy a rozalina olaja) szobák légterének illatosítására, valamint alvópárnák, fürdő-, masszázs- és szaunaolajok alkotórészeként használják. Ezen illóolajok kedvező hatásai különösen akkor érvényesülnek jól, ha azokat többféle módon is alkalmazzuk. Az elalvást és ellazulást segítő hatások esetében például különösen kedvező és kellemes lehet egy aromafürdőt követő aromamasszázs után olyan hálószobában aludni, ahol levendula illóolaj van a légtérben.

2) Antimikrobiális, azaz baktériumok, gombák szaporodását és fejlődését gátló hatása valamilyen mértékben és valamilyen kórokozóval szemben szinte minden illóolajnak van, azonban van néhány illóolaj, amelynek ilyen jellegű hatása szervezetünk több pontján is érvényesülhet. Ezen olajok között említhető a cickafark, a citromos teafa, a citronella, az eukaliptusz, a fahéj, a jegenyefenyő, a kakukkfű, a kamilla, a levendula, a lucfenyő, az orvosi zsálya, a rozalina, a szegfűszeg és a teafa. Ezeket az olajokat leginkább fertőző légúti- és bőrbántalmak kezelésére használják az aromaterápiában, illetve a kozmetikai kezelések során.

3) Az inhaláláskor, a szauna vagy aromafürdő használatakor belélegzett, illetve az ún. légzéskönnyítő masszázsolajokból és krémekből a bőrön keresztül felszívódott illóolajok a légutakra hatva segítik elő a letapadt kórós váladék elfolyósítását és kiürülését, melynek köszönhetően javul a légutak átjárhatósága. Ilyen hatású illóolajok az ánizs, az édeskömény, az erdeifenyő, az eukaliptusz, a niaouli vagy a törpefenyő. Ezen illóolajok többsége fertőtleníti a légutakat és szagtalanítja a légutakban felhalmozódó váladékot. A kakukkfű-fajok illóolajai mindezen hatások mellett a hörgők görcsét oldó hatással is rendelkeznek. Ez az oka annak, hogy a kakukkfű virágos hajtásait és a belőlük készült illóolajat gyakran teszik köhögéscsillapító teakeverékekbe és egyéb összetételekbe.

4) Gyakran használnak illóolajokat azért, mert ismerten bőrvörösítő, bőrhőmérsékletet emelő hatásúak. Ezek az illóolajok külsőleg alkalmazva fokozzák a bőr és az izomszövetek vérellátását, és a mélyebb szöveti rétegekbe jutva fájdalomcsillapító és gyulladáscsökkentő hatást is kifejtenek. Ilyen hatása van a boróka-, a borsosmenta-, az erdeifenyő-, az eukaliptusz-, a jegenyefenyő-, a kámfor-, a lucfenyő- vagy a rozmaringolajnak, mely olajokat gyakran használják aromafürdők, masszázs- és fürdőolajok, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatású krémek, bedörzsölőszerek és pakolások hatóanyagaként.

5) A különféle illóolajok az emésztőrendszerre is kedvezően hatnak. Belsőleges alkalmazásnál (ez orvosi javallatra történjen!) leginkább az étvágyjavító, szélhajtó, görcsoldó és az epehajtó hatások jöhetnek számításba. Ilyen hatással bíró olajok az ánizs, az édeskömény, a konyhakömény, a borsosmenta és a fodormenta, melyek gyakori alkotórészei az emésztésjavító és epehajtó cseppeknek, illetve tablettáknak. Az ánizs és az édeskömény olaját masszázsolajok hatóanyagaként is lehet használni, mégpedig kisgyermekek bélgörcsének kezelésére, a kisgyermekek hasának masszírozására.



wellnesscsodak.hu - Dr. Babulka Péter - 2006-06-27




Amennyiben fontosnak tartja ezeket az ismereteket, kérem, ossza meg a Benzo Blogot rokonaival, barátaival és ismerőseivel. Vigyázzon rájuk is!


Kérem, ne feledje el kitölteni a Benzodiazepin szedési kérdőívet!


Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
pszichiáter, life coach és benzo blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog (2014) elindítója és szerzője a társadalmi felelősségvállalás és környezetvédelem jegyében