Korábbi kutatások eredményei alapján már ismert, hogy a fogamzáskor fokozott stresszhatásnak kitett nőknek nagyobb valószínűséggel születik lányuk, mint fiuk. Egy új tanulmány szerint az eltolódást az okozza, hogy a terhes nők krónikus stressz esetén könnyebben vetélnek el egy fiú-, mint egy lánygyermek esetén - evolúciós szemszögből nézve korábban mindez előnyös lehetett.

A gazdag országokban a statisztikák alapján körülbelül 5%-kal több anya szül fiúgyermeket, mint a világ szegényebb tájain. Nem kevésbé elgondolkodtató, hogy ez a különbség éppen az utóbbi időben indult csökkenésnek. Jó néhány elmélet látott napvilágot arról, vajon mi magyarázhatja ezeket a megfigyeléseket: egyesek szerint a dohányzás áll a háttérben, mások a táplálkozásbeli különbségeket okolják. A széles körben elvégzett tanulmányok azonban egyik teóriához sem szolgáltattak megfelelő bizonyítékokat. Most egy újabb lehetséges tényező került a kutatók érdeklődésének középpontjába: a stressz.

Elsőre meglepőnek tűnhet, de a kutatók a 2001. szeptember 11-i terrortámadás révén kerültek közelebb a rejtély megoldásához: a New Yorkban a merénylet hetében fogant gyermekek neméről vezetett statisztikák a fiú-lány arány csökkenését regisztrálták. Ez egybevágott azokkal a korábbi adatokkal, amelyek szerint hasonló eltolódás következett be mindazon nőknél, akik árvizek, földrengések alatt, vagy éppen háborús időkben estek teherbe. Hasonló következtetésre jutottak az Aarhus Egyetem (Dánia) kutatói, mikor nyolc évvel ezelőtti felmérésükben kimutatták: a teherbe esésük idején idősebb gyermekük vagy párjuk hirtelen halálát elszenvedett anyák jóval gyakrabban szültek kilenc hónappal később lányt, mint fiút.

Mindezen eredmények együttesen arra utalnak, hogy a fogamzás idején akut stresszhatásnak kitett nőkben a születendő gyermekek ivararánya a lányok felé tolódik el. Carsten Obel, az Aarhus Egyetem egyik kutatója nemrég azt a kérdést is feltette, hogy igaz-e mindez a krónikus stresszre is: a szerző a Human Development című folyóiratban most megjelent közleményében amellett érvel, hogy igen.

Obel egy 1989 és 1992 között gyűjtött adatsort használt kiindulásul. Ebben az időszakban 8179 várandós anyát kértek meg olyan kérdőívek kitöltésére, amelyekben egyebek mellett a rájuk nehezedő stressz mértékéről is számot kellett adniuk. Obel az adatok elemzése után azt találta, hogy minél több stressz érte a leendő anyát, annál kisebb eséllyel hozott a világra fiúgyermeket. Az anyáknak abban a negyedrészében, akik a legtöbb stresszről számoltak be, a született gyermekeknek csupán a 47%-a volt fiú, ellentétben a legkevésbé stresszes egynegyed 52%-os értékével. Obel feltételezése szerint az eltolódást az okozza, hogy a fiúterhességek a stressz hatására könnyebben vetélnek el, mint a lányterhességek (különösen a terhesség első harmadában), ezt azonban roppant nehéz tetten érni. Még érdekesebb az a kérdés, hogy mi lehet a jelenség végső oka: Obel szerint ugyanis nem kóros folyamatról, hanem az evolúciós alkalmazkodás speciális esetéről van szó.

A jelenség lehetséges evolúciós magyarázata

Obel érvelése a következőképpen hangzik: ha egy leánygyermek megéri a felnőttkort, akkor jó eséllyel talál magának párt, és unokákat fog szülni. A fiúgyerekekkel viszont nem ilyen egyszerű a helyzet. Az egészséges, keménykötésű fiúk feltehetőleg sok unokát fognak nemzeni, akik nem is feltétlenül egyetlen anyától születnek majd - legalábbis a vadászó-gyűjtögető társadalmakban, amelyekben evolúciónk idejének nagy részét leéltük, így volt általános. A gyengébbeket viszont kitaszították, olykor meg is ölték az erősek a férfiak között folyó rivalizálásban. Ha tehát a várandós anyát érő stressz kedvezőtlenül befolyásolja magzata fejlődését - ami valószínű -, akkor a hátráltatott fejlődésű fiúmagzat szelektív vetélése evolúciós értelemben gazdaságosabb döntés, mint vállalni egy várhatóan amúgy is gyengécske fiú felnevelésének terhét. Ugyanez magyarázhatná azt is, hogy a gazdagabb országokban, ahol a nők többsége nem szenved sem éhségtől, sem betegségektől, aránylag több fiú születik. Az, hogy ez a különbség manapság már elmosódóban van, azt tükrözheti, hogy napjainkban a gazdag nők élete több stresszel terhelt, mint valaha.


origo.hu, 2007. december 4.