Aki csinos és mosolygós, azt békén hagyják

A kevésbé vonzó és/vagy kellemetlen kollégák nagyobb eséllyel számíthatnak arra, hogy munkahelyi zaklatás céltáblájává válnak – állítja a Michigan State University új vizsgálata.

A vizsgálatot vezető Brent Scott szerint bár az emberek többsége szereti azt hinni magáról, hogy a munkahelyén éretten viselkedik, a végén kiderül, hogy a helyzet „sok tekintetben egy középiskolás osztályhoz hasonlít”. Azt már korábban is megállapították, hogy az iskolatársak között általában népszerűbbek az előnyös külsejű diákok, akiket emiatt kevésbé ér zaklatás, de a mostani az első kutatás, ami azt igazolta, hogy a munkahelyen is összefüggés van a külső kinézet és a zaklatás között.

Összesen 114, az egészségügyi ellátásban dolgozó személyt vontak be a vizsgálatba az Egyesült Államok dél-keleti régiójából. A résztvevőknek arra kellett válaszolniuk, hogy előfordult-e már velük, hogy munkahelyükön zaklatták őket vagy rosszízű viccelődés céltáblái voltak. Néhány példa a munkahelyi zaklatás különböző megnyilvánulási formáira:

- kiabálás vagy káromkodás
- kitalált pletykák terjesztése
- lökdösés vagy a fizikai bántalmazás egyéb formái
- az alkalmazottak megfélemlítése stb.

Azt, hogy az adott résztvevő külsőleg vonzónak számít-e, olyan személyek véleménye alapján ítélték meg, akik egyébként nem ismerték az illetőt. Azt találták, hogy a kevéssé vonzónak tartott dolgozókat jóval gyakrabban érte durva bánásmód, mint a külsőleg csinos alkalmazottakat. Ez az összefüggés az esetleges befolyásoló tényezők – pl. életkor, nem, az adott munkahelyen eltöltött idő – figyelembe vételét követően is érvényes maradt.

Ezen túlmenően kérdőívet töltettek ki a résztvevők családtagjaival és barátaival is annak megítélésére, hogy az adott személyt mennyire ítélik kellemes és barátságos embernek. Ebből az derült ki, hogy a kellemetlen, összeférhetetlen, illetve a külsőleg kevéssé vonzó alkalmazottak számíthatnak leginkább munkatársaik zaklatására.

„Eredményeink azt jelzik, hogy a személyiség és a külső megjelenés is számít ebből a szempontból. A munkahelyi zaklatás potenciális célpontjainak idejekorán történő azonosítása segíthet a vezetőségnek abban, hogy figyelemmel kísérje az e szempontból veszélyeztetett alkalmazottakat, hogy megóvja őket attól, hogy áldozatokká váljanak, illetve megfelelő tanácsadást és szociális támogatást biztosíthatnak számukra, amennyiben a prevenciós próbálkozások nem hozzák meg a kívánt eredményt” – hangsúlyozza a vizsgálat vezetője.

A munkahelyi zaklatás több kárt okoz az alkalmazottak lelkében, mint a szexuális visszaélések. A University of Manitoba kutatócsoportja azt találta, hogy a munkahelyi zaklatást elszenvedők nagyobb arányban adják fel munkahelyüket, illetve vannak rossz kapcsolatban a főnökeikkel. De a jelenség nemcsak a zaklatás áldozatainak az életét befolyásolja. Egy kanadai vizsgálat szerint a munkahelyükön zaklatás tapasztaló dolgozók nagyobb valószínűséggel nyilatkoznak úgy, hogy munkahelyet akarnak váltani. A BMJ Open című lapban megjelent közleményben pedig az olvasható, hogy a munkahelyi zaklatás szemtanúi és áldozatai között egyaránt nagyobb arányban vannak azok, akik pszichotróp szereket, például nyugtatókat, altatókat vagy antidepresszívumokat szednek.

Dr. Simonfalvi Ildikó

(forrás: Human Performance)



2013. június 30. - www.medicalonline.hu