A MELATONIN ÉS AZ ALVÁS

A Magyar Kardiológusok Társasága Metabolizmus Munkacsoportja, az Egészséges Szívért Alapítvánnyal közösen, tudományos szimpóziumot szervezett „A circadian ritmus cardiovascularis hatásai” címmel. A tudományos program üléselnöke prof. dr. Pogátsa Gábor volt. Az alábbiakban, dr. Bódizs Róbert előadásából nyújtunk rövid összefoglalót.
Az utóbbi években figyeltek fel a kutatók az alvászavarok jelentőségére a szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségekben. Az emberi szervezetnek biológiai órája van, amely elővételezi a sötét és a világosság váltakozását és előkészíti a szervezetet a változásra. Ezt legjobban a melatonin felszabadulás napszakos ritmusa mutatja: éjszaka van egy nagy melatonin termelési csúcs. A melatonint a tobozmirigy termeli, alapvetően a circadian ritmus fázisát befolyásolja. Nem altatószer, hanem a fiziológiás alvás élettani szabályozója.
A szervezet melatonin termelődési ritmusa valamiképpen emlékszik arra, hogy mikor van éjszaka és milyen alvási időtartamot szokott az illető általában tölteni a sötét hálószobában. Ha kísérleti személyeket átszoktatnak rövid alvásra, akkor világosan látszik, hogy ezt követően a melatonin-felszabadulás ritmusa "emlékezni fog" a rövid és a hosszú alvás közti különbségre.
Elálmosít-e a melatonin, elalszunk-e tőle?
Prediktív homeosztázisról van szó, tehát elővételezi a melatonin felszabadulás az alvást. Azok a kísérleti alanyok, akik melatonint vettek be, a fény- és hangingerekre hasonlóképpen reagáltak, mintha már éjszaka aludnának. Ha a vizsgálati alanyok talpon maradnak, akkor a melatonin hatására nem növekszik meg a szubjektív álmossági szint, akkor sem, ha beveszik a melatonint. Ha azonban a kísérleti személyek fekvő helyzetben vannak, akkor álmosabbak lesznek, mint azok, akik placebót vettek be. Ugyanez látható az álmosság EEG jeleiben is. Az alvás minőségének nagyon egyszerű, mérhető mutatója az alvás alatti testmozgások száma. Mindössze 0,3 mg melatonin bevitele után az alvás alatti testmozgások száma szignifikánsan csökken Angelman-szindróma és melatonin termelési deficittel járó kórképek esetében.
Hogyan változtatja meg az alvási EEG spektrumot a melatonin?
A melatoninnak van egy hypnotikus hatása, aminek egyik fő ismérve az alvási orsózási tevékenységnek megfelelő spektrális EEG-értékek megnövekedése és a lassú tevékenységek lecsökkenése szintén nappali alvás esetén. Az alvás REM fázisára is hat a melatonin. Lefekvés előtt 5 órával, 5 mg orálisan bevitt melatonin hatása az, hogy időben előre húzza a REM-fázist, és sokkal előbb következik be a nagyobb mennyiségű alvás, mint a placebót kapott csoport esetén. A legtöbb hipnotikum erre nem képes, sőt ellentétesen hat, csökkenteni szokta a REM-alvás arányát. A melatonin ebben specifikus.
Az időzítés
A modern kronobiológia szerint az időzítés az egészség kulcsa. A testhőmérséklet circadian ritmusa, tükörképe a melatoninénak. Nappal magasabb, egészségeseknél 36-37oC között ingadozik. Ez azért van, mert a melatonin nemcsak hipnogén, hanem hipotermiás effektust is kifejt, tehát csökkenti a magtemperatúrát és ez kedvező előfeltétele a folyamatos alvás megjelenésének.
Akkor folyamatos az alvás, és nem szakítja meg felébredés, amikor termelődik a melatonin és csökken a testhőmérséklet. Ha valamilyen okból, - pl. nem megfelelő életvitel, különböző kórfolyamatok következtében - ezek a ritmusok szétzilálódnak, akkor természetesen nem megfelelő időpontban kelünk, fekszünk, és ez a nem megfelelő időben való terhelés oda vezethet, hogy a saját belső ritmusunk szerinti hajnalnak megfelelő óra szerint dolgozunk, amikor a külső idő, mondjuk reggel 8 óra. Alacsony a testhőmérsékletünk, melatonin szeretne termelődni, de nem tud, mert felkapcsoltuk a lámpát és lenyomódik a melatoninszint. A melatonin nagyon fontos időzítő szerepet játszik az aktivitás - nyugalom ritmusban. Lényeges, hogy akkorra időzítsük az aktivitásunkat, amikor az természetesen is megjelenne. A fény, előre-hátra képes tolni a melatonin felszabadulás ritmusát. Az éjszaka első felében a fény, fázist előretoló, késleltető hatású. Ha az alvás közepén túl érkezik a fényhatás, akkor visszatolja a melatonin ritmust, és a következő éjszakán nyilvánul majd meg ez a két hatás. Amint nő a fényintenzitás, csökken a melatonin termelés, de csak éjszaka. Nappal, spontán nem termelődik melatonin a tobozmirigyben.
Ennek az a fiziológiája, hogy glutamát közvetítéssel a biológiai órában (a hypothalamusban a nucleus suprachiasmaticusban) hatást fejt ki a fény, akárcsak a talamuszon keresztül, amelynek révén közvetetten befolyásolja az órát. Az, hogy a motoros aktivitását ki mikorra helyezi, vagy mikor étkezik, képes befolyásolni a circadian ritmust. A biológiai óra befolyásolhatja, hogy mikor milyen hatékonya memóriaműködésünk, mennyire jól tudunk felidézni dolgokat a már meglévő emlékezeti készletünkből, befolyásolja pszichomotoros teljesítményeinket, az autóvezetési készségünket.
Dr. Bódizs Róbert - Orvosok Lapja – 2009.03.