A Magyar Kardiológusok Társasága Metabolizmus Munkacsoportja, az Egészséges Szívért Alapítvánnyal közösen, tudományos szimpóziumot szervezett „A circadian ritmus cardiovascularis hatásai” címmel. A tudományos program üléselnöke prof. dr. Pogátsa Gábor volt. Az alábbiakban, dr. Bódizs Róbert előadásából nyújtunk rövid összefoglalót.
 

Az utóbbi években figyeltek fel a kutatók az alvászavarok jelentőségére a szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségekben. Az emberi szervezetnek biológiai órája van, amely elővételezi a sötét és a világosság váltakozását és elő­készíti a szervezetet a változásra. Ezt legjobban a melatonin felszabadulás napszakos ritmusa mutatja: éjszaka van egy nagy melatonin termelési csúcs. A melatonint a tobozmirigy termeli, alapvetően a circa­dian ritmus fázisát befolyásolja. Nem altatószer, ha­nem a fiziológiás alvás élettani szabályozója.
 
A szervezet melatonin termelődési ritmusa valamikép­pen emlékszik arra, hogy mikor van éjszaka és milyen alvási időtartamot szokott az illető általában tölteni a sötét hálószobában. Ha kísérleti személyeket átszok­tatnak rövid alvásra, akkor világosan látszik, hogy ezt követően a melatonin-felszabadulás ritmusa "emlé­kezni fog" a rövid és a hosszú alvás közti különbségre.

Prediktív homeosztázisról van szó, tehát elővételezi a melatonin felszabadulás az alvást. Azok a kísérleti alanyok, akik melatonint vettek be, a fény- és hang­ingerekre hasonlóképpen reagáltak, mintha már éj­szaka aludnának. Ha a vizsgálati alanyok talpon ma­radnak, akkor a melatonin hatására nem növekszik meg a szubjektív álmossági szint, akkor sem, ha be­veszik a melatonint. Ha azonban a kísérleti szemé­lyek fekvő helyzetben vannak, akkor álmosabbak lesznek, mint azok, akik placebót vettek be. Ugyanez látható az álmosság EEG jeleiben is. Az alvás minősé­gének nagyon egyszerű, mérhető mutatója az alvás alatti testmozgások száma. Mindössze 0,3 mg mela­tonin bevitele után az alvás alatti testmozgások szá­ma szignifikánsan csökken Angelman-szindróma és melatonin termelési deficittel járó kórképek esetében.

A melatoninnak van egy hypnotikus hatása, aminek egyik fő ismérve az alvási orsózási tevékenységnek megfelelő spektrális EEG-értékek megnövekedése és a lassú tevékenységek lecsökkenése szintén nappali alvás esetén. Az alvás REM fázisára is hat a melatonin. Lefek­vés előtt 5 órával, 5 mg orálisan bevitt melatonin hatása az, hogy időben előre húzza a REM-fázist, és sokkal előbb következik be a nagyobb mennyiségű alvás, mint a placebót kapott csoport esetén. A legtöbb hipnotikum erre nem képes, sőt ellentétesen hat, csökkenteni szokta a REM-alvás arányát. A melatonin ebben specifikus.

A modern kronobiológia szerint az időzítés az egész­ség kulcsa. A testhőmérséklet circadian ritmusa, tü­körképe a melatoninénak. Nappal magasabb, egészsé­geseknél 36-37^oC között ingadozik. Ez azért van, mert a melatonin nemcsak hipnogén, hanem hipoter­miás effektust is kifejt, tehát csökkenti a magtempe­ratúrát és ez kedvező előfeltétele a folyamatos alvás megjelenésének.
 
Akkor folyamatos az alvás, és nem szakítja meg feléb­redés, amikor termelődik a melatonin és csökken a testhőmérséklet. Ha valamilyen okból, - pl. nem megfelelő életvitel, különböző kórfolyamatok követ­keztében - ezek a ritmusok szétzilálódnak, akkor természetesen nem megfelelő időpontban kelünk, fekszünk, és ez a nem megfelelő időben való terhe­lés oda vezethet, hogy a saját belső ritmusunk sze­rinti hajnalnak megfelelő óra szerint dolgozunk, amikor a külső idő, mondjuk reggel 8 óra. Alacsony a testhőmérsékletünk, melatonin szeretne termelőd­ni, de nem tud, mert felkapcsoltuk a lámpát és le­nyomódik a melatoninszint. A melatonin nagyon fontos időzítő szerepet játszik az aktivitás - nyuga­lom ritmusban. Lényeges, hogy akkorra időzítsük az aktivitásunkat, amikor az természetesen is megjelen­ne. A fény, előre-hátra képes tolni a melatonin felsza­badulás ritmusát. Az éjszaka első felében a fény, fá­zist előretoló, késleltető hatású. Ha az alvás közepén túl érkezik a fényhatás, akkor visszatolja a melatonin ritmust, és a következő éjszakán nyilvánul majd meg ez a két hatás. Amint nő a fényintenzitás, csök­ken a melatonin termelés, de csak éjszaka. Nappal, spontán nem termelődik melatonin a tobozmirigy­ben.
 
Ennek az a fiziológiája, hogy glutamát közvetítéssel a biológiai órában (a hypothalamusban a nucleus suprachiasmaticusban) hatást fejt ki a fény, akárcsak a talamuszon keresztül, amelynek révén közvetetten befolyásolja az órát. Az, hogy a motoros aktivitását ki mikorra helyezi, vagy mikor étkezik, képes befolyá­solni a circadian ritmust. A biológiai óra befolyásol­hatja, hogy mikor milyen hatékonya memóriaműködésünk, mennyire jól tudunk felidézni dolgokat a már meglévő emlékezeti készletünkből, befolyásolja pszichomotoros teljesítményeinket, az autóvezetési készségünket.
 



Dr. Bódizs Róbert -  Orvosok Lapja – 2009.03.