Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A gyász olyan, mint a flipperjáték golyója



A GYÁSZ OLYAN, MINT A ...

gyász, gyászfolyamat, gyászreakció, veszteség, stressz, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológus

Élet, halál, gyász, veszteség – mind kifogyhatatlan tárgyát képezi a tudományos kutatásoknak. És ahogyan az már lenni szokott, bizonyítottnak hitt tételek veszítik érvényüket és adják át helyüket az újaknak.


Tagadás – düh – alkudozás – depresszió – belenyugvás. A gyász öt stádiuma, melyet Elisabeth Kübler-Ross svájci származású pszichiáter írt le először 1969-ben megjelent „A HALÁL ÉS A HOZZÁ VEZETŐ ÚT” (ON DEATH AND DYING) című könyvében. A gyász öt stádiuma, melyek a hagyományos felfogás szerint az esetek zömében egymásból következnek… A Baylor Egyetem kutatói azonban most arról számoltak be a MENTAL HEALTH PRACTICE című lap szeptemberi számában, hogy a gyász folyamata korántsem ennyire lineáris, ennyire előre megjósolható. Sokkal inkább hasonlít a flipperjáték ide-oda pattogó golyójához, melynek útját senki nem látja előre.

Nem kevesen vannak, akiknél – a klasszikus elméletet követve – a gyászfolyamat az elfogadással le is zárul. Másoknál viszont elegendő egy helyszín, egy illat vagy egy hang, ami felébreszti az emlékezetet, és a gyászfolyamat visszakerül egy korábbi fázisba – emelik ki a közlemény szerzői, MARGARET BAIER pár- és családterapeuta és RUTH BUECHSEL pszichológus. A kutatók a flippermodellt arra fejlesztették ki, hogy segítsenek a gyászolónak abban, hogy képes legyen rendet tenni a lelkében uralkodó zűrzavarban és képes legyen felkészülni arra, ha a gyász nem csillapszik az idővel, hanem éppen fellángol vagy túlságosan elhúzódik.

„Modellünk egyik legnagyobb erőssége, hogy segít elfogadtatni a gyászolóval, hogy a gyász soha le nem záródó folyamat. Tisztában kell lennie vele, hogy a gyász időnként háttérbe húzódik, de soha nem tűnik el teljesen.”


GYÁSZOLNI AZT, AKI KORÁN SZÜLETETT

Egy koraszülött világra jövetele traumatikus élmény a szülők számára, mely sok tekintetben hordozza magán annak a veszteségérzésnek a jegyeit, mely a gyászreakció velejárója is. E gyászfolyamat a gyermek hazabocsátása után akár hónapokig fennállhat.

A Michigan Egyetem kutatói a PEDIATRICS című lapban 2011 januárjában számoltak be arról, hogy nagyban befolyásolja az anya és gyermek közötti kötődést, hogy az anya mennyire tud felülkerekedni e − gyászreakcióhoz hasonló − veszteségérzésen. „Háromszor olyan eséllyel alakult ki biztonságos kötődés azokkal a koraszülöttekkel, akiknek édesanyja képes volt feldolgozni magában a gyász érzését − emelte ki vizsgálatot vezető PRACHI E. SHAH, a C. S. Mott Gyermekkórház adjunktusa. − A koraszülött gyermek elfogadása nem sokban különbözik attól, amikor a gyermek krónikus betegségét kell elfogadnia a szülőnek. A gyász feldolgozása azt jelenti, hogy az anyának a tényleges helyzet bizonytalanságához kell igazítania a gyermekével kapcsolatos korábbi várakozásait és reményeit – azaz eltemetni magában „álmai gyermekét” és azt a gyermeket ölelni, aki ott van mellette.”


GYÁSZOLNI AZT, AKI MEG SEM SZÜLETETT

Egy sikertelen terhesség mindig nagy lelki terhet ró gyermekre vágyó párra. Amire nagyon sokan abban látják a „gyógyírt”, hogy azonnal újra próbálkoznak, és azt remélik, hogy az új élet enyhíti a veszteség okozta fájdalmat. Egy korábbi brit tanulmány szerzői azonban arra jutottak, hogy – legalábbis a nőknél – a mentális problémák olyan esetekben is tartósan, az újabb gyermek megszületését követően akár hosszú éveken át is fennállhatnak, amikor a vetélés vagy halvaszülés után rövid időn belül sikerül ismét teherbe esni, és mindenki úgy hiszi, hogy az érintettek már régen túltették magukat a történteken.

A tanulmány szerzői több mint 13 ezer várandóstól kérdeztek rá a korábbi vetélésekre és halvaszülésekre, majd a terhesség során két alkalommal (a 18. és 32. héten), majd a szülés után négy alkalommal (8 hét, 8 hónap, 21 hónap és 33 hónap múlva) vizsgálták a depresszió és szorongás tüneteinek fennállását. Csaknem 3000 nő számolt be korábbi terhességei kapcsán vetélésről, 108 nő egy halvaszülésről és 3 nő két halvaszülésről. Kiderült, hogy a terhesség alatt sokkal nagyobb volt a szorongás és depresszió előfordulása azon várandósok körében, akik korábban már veszítettek el magzatot, és a szorongás és depresszió még az egészséges gyermek világra jövetele után három évvel is fennállt.

Egy nem sokkal korábban nyilvánosságra hozott másik hasonló vizsgálatban ugyancsak azt találták, hogy bár a nők a vetélés után testileg gyorsan felépülnek, a lelki állapot rendeződése sokkal hosszabb időt vesz igénybe. E téren igen nagy egyéni különbségek vannak: egyesek néhány hónap alatt túllépnek a veszteségen, másoknál több mint egy évre van szükség a gyászhoz, míg megint mások akár megkönnyebbüléssel vagy egyéb, kevésbé negatív érzésekkel élhetik meg a magzat elvesztését.

Egy kérdőíves felmérés szerint közvetlenül a vetélés után a nők 55 százalékánál álltak fenn jelentős pszichológiai problémák, melyek aránya 3 hónap múltán 26 százalékra, 6 hónap elteltével 18 százalékra, az első év végére pedig 11 százalékra csökkent. A gyászfolyamaton átesett nők körében nem ritkaság, hogy úgy élik meg a veszteséget, mintha gyermekük megszületett, majd meghalt volna. Úgy tűnik, hogy a vetéléskor fennálló terhességi kor nem befolyásolja a veszteség érzését, hiszen a szülők abban a pillanatban elkezdenek kötődni a magzathoz, amint kiderül a terhesség. Ha kiderül, hogy a terhesség nem életképes, akkor ez durván felborítja az álmokat, elképzeléseket és a jövőről szőtt terveket.

Ennek különösen manapság van egyre nagyobb jelentősége, amikor kitolódott a nők életkora az első terhesség vállalásakor. A vetélések esélye ugyanis az anya életkorának előrehaladtával emelkedik: 15−35 éves korban 10−12 százalék, 35−39 éves korban 18 százalék, 40−44 éves korban 33 százalék, 45 éves kor felett meghaladja az 50 százalékot.


GYÁSZOLNI AZT, AKI ÖNMAGA VÁLASZTOTTA A HALÁLT

A veszteségérzést különösen nehéz feldolgozni azoknak, akik öngyilkosság következtében veszítik el hozzátartozójukat. A Pittsburgh Egyetem Late-Life Depression Evaluation and Treatment Programjába olyan 18 és 95 év közötti személyeket vontak be, akiknek valamelyik hozzátartozója önkezével vetett véget életének. Azt találták, hogy e személyek körében az átlagosnál gyakoribb az úgynevezett komplikált gyászfolyamat előfordulása, amikor a gyász és veszteségérzés az átlagosnál erősebb és elhúzódóbb (megfelelő segítség nélkül akár évekig is eltarthat), és a gyászolók számára jóval több nehézséget jelent, hogy képesek legyenek visszatérni megszokott életvitelükhöz.


AMIKOR A GYÁSZ MÁS BETEGSÉGBEN ÖLT TESTET

Az élet során elszenvedett pszichológiai és lelki stressz – amilyen például a váláson és a különböző természeti katasztrófán kívül a szeretett személy elvesztése is – testi betegségek kialakulásához is hozzájárulhat. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság tavalyi kongresszusán például a Mayo Clinic kutatói arról számoltak be, hogy a gyász okozta lelki stressz elősegítheti az irritábilis bél szindróma (ISB) jelentkezését. E megállapításukat arra a megfigyelésükre alapozták, hogy az IBS-betegek között gyakrabban tárható fel gyermek- vagy felnőttkori lelki trauma. A vizsgálat 2623 résztvevője közül az IBS-betegek a 18 éves koruk előtti és utáni időszakra vonatkozóan is nagyobb arányban számoltak be traumatikus élményekről, mint a kontrollcsoport tagjai.

„Bár eddig is tudtuk, hogy a stresszhatás elősegítheti az IBS előfordulását, és az IBS-betegek körében akár 50 százalék is lehet a gyermekkori bántalmazás előfordulása (ami nagyjából kétszerese az IBS-ben nem szenvedők csoportjában észlelhető aránynak), az eddigi kutatások jórészt csak a szexuális abúzusra koncentráltak, de nem foglalkoztak a lelki traumák egyéb formáival – emelte ki az előadó, YURI SAITO-LOFTUS. − Vizsgálatunk az első, mely kitért a traumák különböző formáira, azok jelentkezési idejére, valamint a családi traumákra is.”

A kutatók feltételezése szerint az IBS és a lelki stressz közötti összefüggés hátterében a bél érzékelését és motilitását szabályozó idegek és izmok működésének megváltozása áll. A trauma érzékenyebbé teheti az agyat és a bélrendszert, és az IBS-betegek talán erőteljesebb szinten élik meg e traumákat, mint az IBS-ben nem szenvedő személyek.

Argentínai kutatók idén júniusban az Európai Neurológus Társaság (ENS) Prágában megrendezett 22. kongresszusán számoltak be arról, hogy a stressz és a gyász közrehathat az Alzheimer-kór kialakulásában is. A vizsgálatot vezető DR. EDGARDO REICH kiemelte, hogy az Alzheimer-kór egyre nagyobb számú előfordulásában valószínűleg szerepet játszik az is, hogy mind többen érik meg az idős kort. De az Alzheimer-kór nem törvényszerűen jelentkezik 80 éves kor felett, ezért a biológiai tényezők mellett környezeti faktorok – köztük a stressz – hatását is keresni kell.

Ennek meghatározásához 107, enyhe vagy közepesen súlyos Alzheimer-kórban szenvedő betegnél mérték fel a stresszhatások előfordulását. Azt találták, hogy az Alzheimer-kóros betegek csoportjában háromszor akkora (73 százalék) volt azok aránya, akiknek lelki stresszel, gyásszal kellett megbirkózniuk a betegség felismerését megelőző három évben, mint a kontrollcsoportban (24 százalék): 21 beteg elveszítette házastársát vagy partnerét, 14 betegnek meghalt a gyermeke, 20 beteg erőszakos cselekmény (rablás vagy testi sértés) áldozatává vált, 10 beteg autóbalesetet szenvedett.

„Vizsgálatunk tapasztalatai azt jelzik, hogy a stressz a demencia kezdeti tüneteinek triggerei közé sorolható. Bár kizárható, hogy a stresszhatás önmagában szellemi leépülést okozna, de olyan degeneratív folyamatokat indíthat el az agyban, melyek a neuroendokrin és immunrendszer működészavaraira hajlamosíthatnak” – emelte ki az előadó.


A GYÁSZ, MINT BETEGSÉG

Gyász és depresszió – első pillantásra rokon fogalmak, a pszichiátriában azonban nagy jelentősége van a kettő elkülönítésének. A Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders legújabb, ötödik kiadása (DSM-V) − a DSM-IV-gyel ellentétben − már nem követeli meg, hogy a major depresszió diagnózisának felállítása előtt történjen meg az esetleges gyászreakció feltárása és kizárása. A LANCET című lap ez év februárjában szerkesztőségi kommentárt tett közzé a témában, melyben többek között ezt írják: „A DSM-V szerint már nem kell kizárni a gyászreakciót a depresszió diagnózisához, ami azt jelenti, hogy inkább depressziónak, mintsem normális gyászreakciónak kell véleményezni azokat az eseteket, amikor a szeretett személy elvesztése okozta mély szomorúság, veszteségérzés, álmatlanság, figyelemösszpontosítási zavar, általános fáradtság és étvágytalanság két hétnél hosszabb ideig fennáll. A normális gyászfolyamat medikalizálása – azaz az antidepresszánsok rutin adásának legitimálása – nemcsak veszélyesen leegyszerűsített, de egyben elhibázott felfogás is. Egyelőre semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk arra nézve, hogy indokolt lenne a szokásos antidepresszív gyógyszeres sémák alkalmazása azoknál a személyeknél, akik nemrégiben veszítették el valamelyik szerettüket.

A gyász nem betegség, hanem az ember életének természetes része, magától értetődő reakció arra, ha meghal az, akit szerettünk. Nem lehet időkorlátot szabni annak, hogy normálisan meddig tart a gyászfolyamat. A gyászreakció esetenként elhúzódhat, sőt depresszióba is átmehet, ami már kezelést tesz szükségessé, ám a gyászolók többsége mégsem szorul pszichiátriai terápiára, sőt még orvosi kezelésre sem. Ha valamire szüksége van a gyászolónak az orvosától, az nem gyógyszer, sokkal inkább az idő, a sajnálat, az együttérzés és az emlékezés lehetősége.”




Dr. Simonfalvi Ildikó



www.medicalonline.hu - 2012. november 01.

+36 30 286 2097
SEGÍT ÖNMAGÁN SEGÍTENI

Senki nem tehet Önért többet, minthogy segít Önmagán segíteni.

- 2020 -

Győri rendelés (20 eFt/óra)
Skype rendelés I.-II.

Bejelentkezés kontrollra:
30 286 2097

(H-P: 08-19; Ne emailben!)

covid1001.hu

Köszönet a Kollégáknak!

Európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók (pl. a Kárpát-medencei magyarság!) védelmében

Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Közösség Pártja
Thank You!

Szavazzon! KÖSZÖNÖM!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
508 szavazat (13%)
Szorongásoldóról
2214 szavazat (57%)
Antidepresszánsról
1174 szavazat (30%)
3896 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

Támogatottjaim


           Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány

Együtt a Leukémiás Gyermekekért Gyermekleukémia Alapítvány

Magyar Hospice Alapítvány

           Magyar Madártani Egyesület

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

           Országos Mentőszolgálat Alapítvány

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2020

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb