Tialera

Alkalmazási előírás

(lényegre koncentrálva)

 

1. A GYÓGYSZER NEVE

 
Tialera 12,5 mg filmtabletta
 
 

2. MINŐSÉGI ÉS MENNYISÉGI ÖSSZETÉTEL

 
12,5 mg tianeptin‑nátriumot tartalmaz filmtablettánként.
 
A segédanyagok teljes listáját lásd a 6.1 pontban.
 
 

3. GYÓGYSZERFORMA

 
Filmtabletta.
 
Világossárga, kerek, mindkét oldalán domború filmtabletta. Átmérő: 7 mm.
 
 

4. KLINIKAI JELLEMZŐK

 

4.1 Terápiás javallatok

 
A Tialera depressziós zavarok kezelésére javallott.
 

4.2 Adagolás és alkalmazás

 
Adagolás

A javasolt adag naponta 3‑szor egy 12,5 mg-os filmtabletta (reggel, délben és este), étkezések előtt. A kezelés hirtelen felfüggesztését kerülni kell. A dózist fokozatosan, 7-14 nap alatt kell csökkenteni a megvonási tünetek kockázatának csökkentése érdekében (lásd 4.4 pont).
 
Különleges betegcsoportok
 
Idősek
A tianeptin hatásosságát és biztonságosságát igazolták az idős depressziós betegeknél. Az életkor miatt nincs szükség dózismódosításra. Legyengült (< 55 ttkg) idős betegeknél az adagot napi 2 db filmtablettára kell csökkenteni (lásd 5.2 pont).
 
Vesekárosodás
Súlyos vesekárosodásban (kreatinin-clearance < 19 ml/perc) az adagot napi 2 db filmtablettára kell csökkenteni (lásd 5.2 pont).
 
Májkárosodás
Súlyos májcirrózis (a Child-Pugh skála szerinti C osztály) esetén az adagot napi 2 db filmtablettára kell csökkenteni (lásd 5.2 pont). Krónikus alkoholistáknál, akár van enyhe vagy közepesen súlyos májcirrózisuk, akár nincs, az adag módosítására nincs szükség (lásd 5.2 pont).
 
Gyermekek és serdülők
A Tialera biztonságosságát és hatásosságát gyermekeknél és 18 év alatti serdülőknél nem állapították meg. Nem állnak rendelkezésre adatok. Ezért alkalmazása gyermekgyógyászati betegeknél nem ajánlott (lásd 4.4 pont).
 
Az alkalmazás módja

Szájon át történő alkalmazásra.
 

4.3 Ellenjavallatok

 
A Tialera alkalmazása ellenjavallt a készítmény hatóanyagával vagy a 6.1 pontban felsorolt bármely segédanyagával szembeni túlérzékenység esetén.
 

4.4 Különleges figyelmeztetések és az alkalmazással kapcsolatos óvintézkedések

 
Öngyilkosság/öngyilkossági gondolatok vagy klinikai állapot romlása
 
A depresszió a fokozott az öngyilkossági gondolatok, az önkárosító magatartás és az öngyilkosság megnövekedett kockázatával jár együtt. A kockázat mindaddig fennáll, amíg teljes remisszió nem következik be. Mivel nem biztos, hogy a klinikai javulás a kezelés első néhány hete vagy akár hosszabb idő alatt bekövetkezik, a betegeket állapotuk javulásáig szoros ellenőrzés alatt kell tartani. Általános klinikai tapasztalat, hogy az öngyilkosság kockázata fokozódhat a gyógyulás korai szakaszában.
 
Bizonyítottan nagyobb az öngyilkos gondolatok és kísérletek kockázata azoknál a betegeknél, akiknek kórelőzményében öngyilkosági kísérlet szerepel, vagy akiket jelentős mértékben foglalkoztatnak öngyilkossági gondolatok a terápia megkezdése előtt, ezért őket szoros ellenőrzés alatt kell tartani a kezelés során. A pszichiátriai betegségben szenvedő felnőtt betegek bevonásával végzett, antidepresszáns gyógyszereket vizsgáló, placebokontrollos klinikai vizsgálatok meta-analízise kimutatta, hogy az antidepresszánsokat szedő, 25 évesnél fiatalabb betegeknél nagyobb az öngyilkos magatartás kockázata, mint azoknál, akik placebót kaptak.
 
A betegek, és különösen a nagy kockázatnak kitett betegek szoros ellenőrzése szükséges a terápia alatt, főként a kezelés korai szakaszában, valamint az adagmódosítások időszakában. A betegeket (és a betegek gondozóit) figyelmeztetni kell arra, hogy figyeljék a klinikai rosszabbodás, az öngyilkos magatartás vagy gondolatok és bármilyen szokatlan viselkedésbeli változások megjelenését, és azonnal kérjenek orvosi tanácsot, ha ilyen tüneteket észlelnek.
 
Alkoholfogyasztás

Egyéb pszichotróp gyógyszerekhez hasonlóan, a Tialera-kezelés alatt is kerülendő az alkoholfogyasztás.
 
Általános anesztézia

Amennyiben általános anesztéziára van szükség, az aneszteziológust tájékoztatni kell a kezelésről, továbbá a beavatkozás előtt 24‑48 órával le kell állítani a gyógyszer alkalmazását.
 
Sebészeti beavatkozás

Sürgősségi sebészeti beavatkozás esetén szoros posztoperatív monitorozás szükséges.
 
Visszaélés/függőség és megvonási tünetek

Ha a beteg kórtörténetében gyógyszer-, kábítószer- és/vagy alkoholfüggőség szerepel, a beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani az adag emelésének elkerülése érdekében.
 
A kezelés megszakítása

A tianeptin-kezelés felfüggesztését követően néhány betegnél megvonási tünetek jelentkeztek. Az alábbi tüneteket figyelték meg: szorongás, izomfájdalom, hasi fájdalom, insomnia, ízületi fájdalom. A kezelés megkezdése előtt a beteget tájékoztatni kell a kezelés leállításakor jelentkező megvonási tünetek kockázatáról.
 
A kezelés leállítása esetén az adag 7-14 nap alatt történő, fokozatos csökkentése javasolt a megvonási tünetek kockázatának csökkentése érdekében (lásd 4.2 pont). Az ajánlott adagot nem szabad túllépni.
 
Együttes alkalmazása a monoaminooxidáz-inhibitorokkal (MAOI) nem ajánlott: két hét szünet szükséges a MAOI és az azt követő tianeptin-kezelés között. Tianeptin‑kezelésről MAOI-ra történő átállás esetén 24 óra kezelési szünet elegendő.
 
Hyponatraemia

A tianeptin-kezeléssel összefüggésben hyponatraemia előfordulását jelentették, aminek valószínűleg a túlzott antidiuretikushormon-elválasztás szindróma (SIADH) állhat a hátterében. Az esetek többségét idős betegeknél jelentették, különösen olyanoknál, akik kórtörténetében nemrég folyadékegyensúly-zavar szerepelt vagy erre hajlamosító betegségük volt. A hyponatraemia fokozott kockázatának kitett, például idős, cirrhoticus, dehidrált vagy vízhajtóval kezelt betegek esetén különös körültekintéssel kell eljárni.
 
Gyermekek és serdülők

A tianeptin biztonságosságát és hatásosságát 18 év alatti betegeknél nem állapították meg. Ezért a gyógyszer alkalmazása ebben a korcsoportban nem ajánlott depresszió kezelésére. Klinikai vizsgálatokban gyakrabban figyeltek meg öngyilkossággal kapcsolatos tüneteket (öngyilkossági kísérlet és gondolatok), valamint ellenséges érzelmeket (elsősorban agresszió, ellenálló magatartás és düh) az antidepresszánsokkal kezelt gyermekgyógyászati betegeknél, mint azoknál, akik placebót kaptak.
 
Nátrium

A készítmény kevesebb mint 1 mmol (23 mg) nátriumot tartalmaz filmtablettánként, azaz gyakorlatilag „nátriummentes”.
 

4.5 Gyógyszerkölcsönhatások és egyéb interakciók

 
Nem ajánlott kombinációk

Tianeptin és irreverzíbilis MAO‑gátlók (pl. iproniazid) kombinációja nem alkalmazható, a cardiovascularis collapsus, paroxysmalis hypertonia, hyperthermia, görcsök, vagy akár a halálos kimenetel kockázata miatt. A MAOI vagy egyéb antidepresszív szer egyidejű adásakor, vagy röviddel azután fellépő súlyos és néha fatális kimenetelű interakciók miatt, a MAOI-kezelés és a tianeptin-kezelés között 2 hétnek kell eltelnie. A tianeptin-kezelés MAOI-kezeléssel való felváltásakor 24 órás kihagyás is elegendő (lásd 4.3 pont).
 

4.6 Termékenység, terhesség és szoptatás

 
Terhesség

Egy patkányokon végzett peri- és postnatalis vizsgálatban, maternotoxicus adagolás mellett megnövekedett postimplantatiós és postnatalis veszteséget figyelek meg (lásd 5.3 pont). A tianeptin terhes nőknél történő alkalmazása tekintetében nem vagy csak korlátozott mennyiségű (300-nál kevesebb terhességből származó) információ áll rendelkezésre.
 
A fenti adatok figyelembevételével a tianeptin alkalmazása terhesség alatt nem javasolt, függetlenül a terhesség időszakától.
 
A terhesség alatt az anyánál lehetőleg fenn kell tartani a kiegyensúlyozott mentális egyensúlyt. Amennyiben ennek biztosítása érdekében szükségesnek tartják a gyógyszeres kezelést, ezt a terhesség alatt a szükséges adaggal lehet elkezdeni vagy folytatni, továbbá – amennyiben ez lehetséges – csak monoterápiát kell alkalmazni. A hatóanyag farmakológiai profilját számításba kell venni az újszülött vizsgálata során.
 
Szoptatás

Patkányoknál maternotoxicus adagolás mellett dysgalactiát figyeltek meg az anyaállatokban (lásd 5.3 pont). A triciklusos antidepresszánsok kiválasztódnak az emberi anyatejbe, ezért a kezelés alatt nem ajánlott a szoptatás.
 
Termékenység

A termékenységi vizsgálatok patkányok esetében, maternotoxicus adagolás mellett, csökkent reproduktív teljesítményt (megnövekedett preimplantatiós veszteséget) mutattak (lásd 5.3 pont). Emberekre vonatkozó klinikai adatok nem állnak rendelkezésre.
 

4.7 A készítmény hatásai a gépjárművezetéshez és a gépek kezeléséhez szükséges képességekre

 
Egyes betegeknél csökkenhetnek a pszichomotoros képességek. A gépjárművet vezető vagy gépet kezelő betegeket figyelmeztetni kell az aluszékonyság potenciális veszélyére.
 

4.8 Nemkívánatos hatások, mellékhatások

 
A biztonságossági profil összefoglalása
 
A klinikai vizsgálatok során enyhe és súlyos mellékhatásokat jelentettek. Ezek közé tartozott elsősorban a hányinger, székrekedés, hasi fájdalom, aluszékonyság, fejfájás, szájszárazság és a vertigo.
 
A mellékhatások táblázatos felsorolása
 
Az alábbi mellékhatásokat jelentették a klinikai vizsgálatok és/vagy a forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján, amelyek a következő gyakoriság szerint kerültek osztályozásra:
   

Szervrendszer	Gyakoriság	Mellékhatás
Anyagcsere- és táplálkozási betegségek és tünetek	Gyakori	Anorexia
	Nem ismert*	Hyponatraemia
Pszichiátria kórképek	Gyakori	Rémálmok
	Nem gyakori	Gyógyszerabúzus, gyógyszerfüggőség, különösen az 50 évesnél fiatalabbaknál, akiknek kórtörténetében gyógyszer- vagy kábítószerfüggőség vagy alkoholfüggőség szerepel.
	Nem ismert*	Öngyilkossági gondolatok, illetve öngyilkossági magatartás eseteiről számoltak be a tianeptin-terápia során vagy a kezelés megszakítását követő korai időszakaszban (lásd 4.4 pont).
		Zavartság, hallucináció
Idegrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Insomnia
		Somnolentia
		Szédülés
		Fejfájás
		Ájulás
		Tremor
	Nem ismert*	Extrapyramidalis betegségek
		Dyskinesia
Szívbetegségek és a szívvel kapcsolatos tünetek	Gyakori	Tachycardia
		Extrasystolék
		Mellkasi fájdalom
Érbetegségek és tünetek	Gyakori	Hőhullámok
Légzőrendszeri, mellkasi és mediastinalis betegségek és tünetek	Gyakori	Nehézlégzés
Emésztőrendszeri betegségek és tünetek	Gyakori	Gyomlorfájás
		Hasi fájdalom
		Szájszárazság
		Hányinger
		Hányás
		Székrekedés
		Flatulencia
A bőr és a bőr alatti szövet betegségei és tünetei	Nem gyakori	Maculopapulosus vagy erythemás bőrkiütés
		Viszketés
		Urticaria
	Nem ismert*	Acne
		Dermatitis bullosa, kivételes esetekben
A csont és izomrendszer, valamint a kötőszövet betegségei és tünetei	Gyakori	Myalgia
		Hátfájás
Általános tünetek, az alkalmazás helyén fellépő reakciók	Gyakori	Asthenia
		Gombócérzés a torokban
Máj- és epebetegségek, illetve tünetek	Nem ismert*	Emelkedett májenzimértékek
		Hepatitis, amely (kivételes esetekben) súlyos is lehet

*Forgalomba hozatalt követő tapasztalatok alapján.
 

4.9 Túladagolás

 
Tünetek

A tianeptin túladagolásával (a maximális bevett mennyiség 2250 mg volt, egyetlen adagban) kapcsolatos tapasztalatok a mérgezés következő jeleire és tüneteire utalnak: zavart tudatállapot, konvulziók, aluszékonyság, szájszárazság és légzési elégtelenség, főként akkor, ha a tianeptint alkohollal együtt vették be.
 
Kezelés  
 

5. FARMAKOLÓGIAI TULAJDONSÁGOK

 

5.1 Farmakodinámiás tulajdonságok

 
Farmakoterápiás csoport: egyéb antidepresszánsok, ATC kód: N06AX14.
 
Hatásmechanizmus

A tianeptin egy antidepresszáns.
 
Állatkísérletek a tianeptin alábbi tulajdonságait igazolták:
A tianeptin in vitro nem mutat affinitást a monoaminerg-receptorok iránt, és nem gátolja az szerotonin, a noradrenalin vagy a dopamin felvételét. A tianeptin modulálhatja a szinaptikus glutamáterg neurotranszmissziót. Ezen hatások pontos hozzájárulása az antidepresszív aktivitáshoz nem ismert.
 
Klinikai hatásosság és biztonságosság

Négy, kettős vak, placebokontrollos vizsgálatot végeztek felnőttek bevonásával a tianeptin major depresszióban kifejtett, rövid távú hatásainak vizsgálatára. Egyet rögzített adagolással (37,5 mg, 75 mg) és kettőt fel-le titrálási lehetőséggel (kezdő adag 37,5 mg, majd 25 mg, 37,5 mg; illetve 50 mg) és egyet idős betegek bevonásával (311, 65 évnél idősebb beteg; karonként mintegy 100 beteg, akik közül mindegyik karban körülbelül 20 beteg 75 év feletti volt), ahol kétheti kezelés után a javulás mértékétől függően lehetőség volt a dózis növelésére (25 mg, majd 25 mg; illetve 50 mg). A felnőtt vizsgálatokban az elsődleges végpont a Montgomery–Asberg depressziós skálán (MADRS) elért összpontszám kiindulási értéktől való elmozdulása volt az állandó és a változó dózisok hatására.
 
A kezelés végén (6 hét) a két flexibilis adagolású vizsgálatban szignifikánsan hatásosnak bizonyult a tianeptin, a fix dózisúban viszont nem. Egy vizsgálatban aktív kontrollt, imipramint alkalmaztak és ez igazolta a vizsgálat szenzitivitását.
 
Az időskori vizsgálatban (ahol lehetőség volt a dózis növelésére) nyolcheti kezelést követően a tianeptin szignifikáns hatásosságot mutatott az elsődleges végponton (Hamilton Depresszió skálán [HAMD] elért összpontszám kiindulási értéktől való elmozdulása). A vizsgálatban aktív kontrollként alkalmazott eszcitaloprám vizsgálati szenzitivitást mutatott.
 
Az antidepresszív hatásosság megmaradását egy relapszus- és rekurrencia-prevenciós vizsgálatban értékelték. A tianeptinnel folytatott, nyílt, 6 hetes, flexibilis adagolású, a vizsgáló belátása szerint napi 2-4 db tablettával (25‑50 mg) végzett akut kezelésre reagáló betegeket további 16,5 hetes, tianeptinnel vagy placébóval folytatott kezelési csoportokba randomizálták. Az elsődleges kimenetelnek a depresszív relapszus vagy rekurrencia megelőzését tekintették, amit a kialakulásukig eltelt időben mértek, a tianeptin statisztikailag szignifikáns előnyt mutatott (p < 0,001) a placebóhoz képest. A 6 hónapos, kettős vak utánkövetés során a relapszus előfordulása 6% volt a tianeptin és 22% placebo mellett. A relapszus vagy rekurrencia előfordulása a 18 hónapos, kettős vak utánkövetés során sorrendben 16%, illetve 36% volt.
 

5.2 Farmakokinetikai tulajdonságok

 
Felszívódás

Az emésztőrendszerben a felszívódás gyors és teljes, az étkezés hatása elhanyagolható.
 
Eloszlás

Eloszlása gyors, fehérjekötődése magas (kb. 94%), elsősorban albuminhoz kötődik.
 
Biotranszformáció

A hatóanyag nagyrészt a májban metabolizálódik, főként béta-oxidációval, nem a CYP450-rendszeren keresztül. Fő metabolitja, az aktív pentánsav (MC5) a tianeptinnél kevésbé hatékony.
 
Elimináció

A tianeptin eliminációját rövid, 3 órás felezési idő jellemzi. A metabolitok a vesén keresztül ürülnek.
 
Idős, nagyon idős és legyengült betegek
Idős betegekben, egyszeri vagy ismételt adagolás mellett 30%-kal nőtt a tianeptin koncentrációja, az MC5 metabolité pedig hozzávetőleg megduplázódott a fiatalokban mérthez képest (lásd 4.2 pont). Nagyon idős (87±5 éves) vagy legyengült (45±9 ttkg) betegekben egyszeri adagolást követően a tianeptin és az MC5 Cmax-és AUC-értékei szignifikánsan magasabbak voltak (lásd 4.2 pont).
 
Májkárosodás
Mind a tianeptin, mind az MC5 AUC-értéke megnőtt egy 12,5 mg-os dózis bevétele után, depressziós felnőtt betegekhez viszonyítva (lásd 4.2.pont). Vizsgálatok igazolták, hogy a krónikus alkoholizmusnak, illetve az enyhébb cirrhosisnak elhanyagolható a hatása a farmakokinetikai paraméterekre (lásd 4.2 pont).
 
Vesekárosodás
A tianeptin farmakokinetikája változatlan, azonban az MC5 metabolit AUC-értéke hozzávetőleg megduplázódott az egyszeri vagy ismételt adagolást követően (lásd 4.2 pont).
 

5.3 A preklinikai biztonságossági vizsgálatok eredményei

 
A hagyományos – genotoxicitási és karcinogenitási – vizsgálatokból származó nem klinikai jellegű adatok azt igazolták, hogy a készítmény alkalmazásakor humán vonatkozásban különleges kockázat nem várható.
 
Egy hagyományos fertilitási vizsgálatban 45 mg/ttkg/nap, maternotoxicus adagolás mellett (a humán adag mintegy 12-szerese) megnövekedett preimplantatiós veszteséget figyeltek meg. Patkányokban és nyulakban a tianeptin nem bizonyult teratogénnek.
 
Egy peri- és postnatalis vizsgálatban, patkányoknál a 45 mg/ttkg/nap mértékű, maternotoxicus adagolás mellett (a humán adag mintegy 12‑szerese, a testfelület alapján számítva) dysgalactiát figyeltek meg az anyaállatokban és megnőtt a postimplantatiós és postnatalis veszteség is.
 
 

6. GYÓGYSZERÉSZETI JELLEMZŐK

 

6.1 Segédanyagok felsorolása

 
Tabletta mag  
Filmbevonat  

6.2 Inkompatibilitások

 
Nem értelmezhető.
 

6.3 Felhasználhatósági időtartam

 
3 év
 

6.4 Különleges tárolási előírások

 
PVC/PVdC//Al buborékcsomagolásban
Legfeljebb 25 °C-on tárolandó.

Al/Al buborékcsomagolásban
Ez a gyógyszer nem igényel különleges tárolást.
 

6.5 Csomagolás típusa és kiszerelése

 
PVC/PVdC//Al buborékcsomagolás dobozban vagy Al/Al buborékcsomagolás dobozban.
 
Kiszerelések
15, 28, 30, 60, 90, 100 vagy 300 db filmtabletta
 
Nem feltétlenül mindegyik kiszerelés kerül kereskedelmi forgalomba
 
 

7. A SZÖVEG ELLENŐRZÉSÉNEK DÁTUMA

 
2022. augusztus 18.



Forrás: ogyei.gov.hu