SARS-CoV-2 - "világháború" először nem ember ellen

Utolsó frissítés: 2020.03.23.


"Háborúban vagyunk.
Az ellenségünk egy láthatatlan vírus.”



A járványokat, olykor világjárványokat (pandémiákat) okozó vírusok „szelektálnak” áldozataik között.

Az 1918-19-es spanyolnátha(influenza-A vírus, világszerte kb. 50 millió emberéletet követelt főképpen a fiatal felnőttek közül. A halottak 40%-a 20 és 35 év közötti volt.

Az ismert emberi történelem, USA-ból induló és legtöbb áldozatot szedő járványa, honnan kapta tévesen a "spanyolnátha" nevet?
 
Onnan, hogy az I. Világháború végén a járványról először Spanyolországból érkeztek hírek. Spanyolország cenzúrája ugyanis – lévén semleges ország akkoriban –, sokkal enyhébb volt, mint a hadban álló országoké, melyek – katonai okokból – mélyen hallgattak a körükben tomboló járványról.
 
A 2014-ben járványos méreteket öltő, Zika-vírus okozta (Zika-láz) különösen ​​a várandós nők magzataira veszélyes (mikrokefália, Guillain-Barré szindróma, GBS).

SARS-CoV-2, a Kínából származó, új (immáron a 8.) koronavírus által okozott betegség (COVID-19) célkeresztjébe idős, krónikus betegek kerültek. A vírus várható mutálódásával a legérzékenyebbek köre változhat.

A korábbról ismert koronavírusok az alábbi betegségeket okozták:
 
megfázás, meghűlés (common cold)
súlyos akut légzőszervi szindróma (Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS; 2003-2004, kórokozójának neve: SARS-CoV-1)
Közel-Kelet légzőszervi szindróma (Middle East Respiratory Syndrome, MERS)

2019 decemberében aztán egy új koronavírust azonosítottak a Kínai Wuhanban. A virológusoktól a súlyos akut légzőszervi szindróma koronavírus 2 (Severe Acute Respiratory Syndrome Coronavirus 2, SARS-CoV-2) nevet kapta. Az általa okozott betegséget pedig 2019-es koronavírus betegségnek (Coronavirus Disease 2019, COVID-19) nevezték el.

A SARS-CoV-2 vírus fertőzés főként cseppfertőzéssel (köhögés, tüsszentés -> bioaeroszol) és érintéssel (a fertőzött váladékokkal történő kontaktussal) terjed. Először a száj, az orr és a felső légutak nyálkahártyáját fertőzheti meg. A tünetek és panaszok legtöbbször enyhék (l. lent), mert egy erős, "fiatalos" immunrendszer már itt el tud bánni a vírussal, és a fertőzés nem jut le a tüdőkig.

Ha mégis lejutna, akkor vírusos tüdőgyulladás alakul ki, ami baktériumokkal felülfertőződhet.

Ha a fertőzést ezen a szinten nem sikerül meggyógyítani és a szervezet öngyógyító mechanizmusai is elégtelenek, akkor agresszív, intersticiális tüdőgyulladás alakulhat ki. A tüdők „légző-felülete” csökken (akut respirációs distressz szindróma, ARDS), tovább romlik a légcsere ⇒ csökken a szervezet oxigén ellátása (fulladás és nehézlégzés), ami előbb-utóbb a többi létfontosságú szervet is károsíthatja (sokszervi elégtelenség)…


A tüneteknek és panaszoknak ez az eszkalációja a 60-65 évesnél idősebb, krónikus betegséggel, társbetegségekkel küzdő, polimorbid betegeknél jóval gyakoribb.

Melyek ezek a rizikófaktort jelentő kísérőbetegségek?

 
magas vérnyomás (hipertónia)
cukorbetegség (diabétesz)
koronária betegség (ISZB, szívinfarktus)
emelkedett D-dimer-szint (> 1 µg/liter; Normálérték: 0,8 alatt)

a D-dimer-szint emelkedése (oka lehet pl.: örökletes trombózishajlam: Leiden-mutáció) már valahol a szervezetben meglévő (!) vérrögre utal ⇒  könnyebben alakulhatnak ki a napokig fekvő betegeknél (újabb) mélyvénás trombózisok és tüdőembólia is.

Fogamzásgátlók szedése (!) arra hajlamos nőkben szintén vérrögképződést idézhet elő!
A normális D-dimer-szint kizárja a vérrögösödés lehetőségét.

COPD (nagyon gyakran krónikuis dohányzás következménye)
légzési elégtelenség
immungyengeség (velesületett, szerzett és életkori)

 
ha az immunrendszer gyengül ⇒ gyulladások keletkeznek a szervezetben ⇒ romlik a szervek működése ⇒ a tüdőben ez kedvez a vírusok és a másodlagos felülfertőződést okozó (baktériumok) elszaporodásának ⇒ sokszervi elégtelenség...

daganatos megbetegedés
időskor

Amennyiben a fenti betegségeket jól kezelik és a Kliens is megfelelő életmódterápiával hozzájárul e betegségek karbantartásához, a rizikója kisebb, mint a betegségüket elhanyagoló Betegeknek.

A The Journal of the American Medical Association (JAMA)1 nemrégiben közzétette, hogy Kínában az első 45.000 beteget áttekintő tanulmány szerint a bejelentett esetek 80%-a enyhe lefolyású volt. Alig észrevehető, náthás, megfázásos panaszokat és tüneteket okozott: köhögés, orrfolyás, hőemelkedés esetleg enyhébb láz.

Laborvizsgálattal igazolt (teszt: pozitív) COVID-19 fertőzés klinikai tünetek nélkül is lezajlódhat és ekkor is fertőz!

A fennmaradó 20%-nál alakult ki: mérsékelt, súlyos, vagy életveszélyes vírusos (kétoldali, bilaterális) tüdőgyulladás (COVID-19 pneumónia), hirtelen, kb. 2-14 napos (általában 5 napon belüli) lappangási idő után kialakuló:

magas (≥38°C) láz
száraz köhögés
nehézlégzés (diszpnoe, légszomj)
kapkodó légvételek (hiperkapnia, a légzés frekvencia ≥30/perc)

Ez a 2-14 napos lappangási idő indokolja a 14 napos karantént!

Az összes SARS-CoV-2 fertőzés kb. 2,3%-a volt eddig1 halálos.

2020.03. elején a WHO szerint a halálozási ráta már: 3.4%. Ez azonban az adott ország felkészültségétől is függ. Pl.: Iránban 4.4%. A felkészült országokban, ill. területeken sokkal-sokkal jobb a helyzet:

Dél-Korea: 0,5%
Kína (Wuhanon kívüli, karanténnal megvédett és már felkészült részében): 0,9%

Tehát minél előbb:
cselekszik egy kormányzat, és
veszi fegyelmezetten, komolyan a lakosság a rövidtávon korlátozó, hosszú távon viszont a túlélést szolgáló szabályokat (nemzeti együttműködés)
annál kisebb lesz/lehet a halálozási arány.

 

Hogyan terjed a SARS-CoV-2 fertőzés?


A The Washington Post online kiadása 2020. március 14. óta egy cikkében (Why outbreaks like coronavirus spread exponentially, and how to “flatten the curve”) rendkívül szemléletes, minimális angol tudásal is közérthető animációkat jelenített meg a felületén. Érdemes megnézni őket! Ingyenes. Köszönjük The Washington Post!


Különösen veszélyeztetettek 1. - férfiak: eleve betegek, idősek és idősebbek


COVID-19 koronavírus célkeresztjében: idős, krónikus betegek2002-ben már lezajlott egyszer hasonló koronavírus járvány Kínában. „Nyugdíjas-vírus” volt ez is és szintén súlyos akut légzőszervi szindrómát (Severe Acute Respiratory Syndrome, SARS) okozott.

Ezért is tudhatták a kínaiak ilyen rövid idő, mindössze pár hónap alatt, korlátozni a SARS-CoV-2 vírus fertőzések terjedését, megakadályozva a világ legnépesebb országában annak 100 milliókat veszélyeztető, további terjedését.

A villámgyors kínai karantén a világ többi részén is lassította a COVID-19 fertőzések elterjedését.

A JAMA tanulmány1 szerint: eddig az összes kínai, COVID-19 betegnek az 0-9 és 10-19 évesek csupán 1-1%-át tették ki, és egyetlen halálesetről sem számoltak be közülük.

Ezzel szemben:

a vírussal fertőzött 70 évesek: 8%-a
a 80 éves, vagy annál idősebbek: közel 15%-a halt meg SARS-CoV-2 fertőzés miatt.

A korai, kínai adatok arra utalnak, hogy a fertőzött férfiak mintha kiszolgáltatottabbak lennének a vírusnak: tudniillik kétszer olyan gyakran haltak meg, mint a fertőzött nők. Az ok azonban minden bizonnyal nem genetikai. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a kínai férfiak közül sokkal többen és sokkal többet dohányoznak, mint a nők.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2019. évi tanulmánya szerint a kínai férfiak 47,6%-a dohányzik, szemben a kínai nők 1,8%-ával (!).
 
A nők hosszabb várható élettartama, egészségtudatosabb magatartása is ott van a lehetséges magyarázatok között. Idősebb korban - mint ismeretes -, a nők egészségi állapota jobb a velük egykorú férfiakénál.


Különösen veszélyeztetettek 2. - egészségügyi dolgozók


COVID-19 koronavírus célkeresztjében: idős, krónikus betegek2020 februárjáig, legalább 1.700 egészségügyi dolgozó fertőződött meg betegei kezelése közben Kínában. Leginkább Wuhan tartományban (Hubei járásban), ahol a járvány kezdődött. Az egészségügyi dolgozók körében több a súlyos és életveszélyes eset, úgyhogy a folyamatos betegellátás érdekében, indokolt az egészségügyi dolgozók fokozottabb védelme.

2020 február 7.-én elhunyt az a 34 éves kínai szemész (!) Kolléga, LI WEN-LIANG2 is, aki a Wuhan-i Központi Kórházban először ismerte fel és hívta fel a figyelmet erre a súlyos, fertőző, légzőszervi betegségre.

LI WENLIANG (Wuhan Central Hospital)

Őt sem vették kezdetben komolyan, ahogy kb. 100 évvel korábban, 1918-ban a „spanyolnátha” kezdetén is hanyagul végezték munkájukat a "tűztől távoli", amerikai bürokraták.

„Frank Macfarlane Burnet ausztrál kutató szerint az első virulens influenza az Amerikai Egyesült Államokban bukkant fel, és innen terjedt szét a csapatok mozgásával. Ma sokan azt gyanítják, hogy a kiindulási gócot Kansasban, Haskell megyében kell keresni.

Itt Dr. Loring Miner számos beteget kezelt, akiknél szokatlanul heves volt az influenza. Az orvos nagyon gyorsnak és potenciálisan halálosnak írta le a betegséget. Minert ez annyira aggasztotta, hogy bejelentette az Egyesült Államok közegészségügyi hatóságánál, a U.S. Public Health Service-nél, de senki sem foglalkozott az üggyel. Semmilyen támogatást nem kapott

Február végén legalább hárman vonultak be Haskell megyéből a Camp Funston kiképzőtáborba. Március 4-én megbetegedett egy szakács, majd három hét múlva 38-an meghaltak, és 1100-an súlyosan megbetegedtek az átlagban 56 ezer újoncnak helyet adó táborban. A katonák a betegséget Three-Day Fever vagy Knock-Me-Down Fever néven emlegették. A betegség gyorsan továbbterjedt a kiképzőtáborból…

… A terjedés megfékezése érdekében a vezető katonaorvosok csak a legszükségesebb hajóutakat engedélyezték. A kikötés előtt minden hajónak a kikötőben kellett volna vesztegelnie, amíg ki nem derült, hogy van-e beteg, vagy vírushordozó a fedélzeten.

Ezeket az intézkedéseket azonban nem tartották be… A hadsereg vezetése azzal védekezett, hogy az európai hadszíntéren harcoló alakulatoknak sürgősen erősítésre van szükségük. Az érintett katonák számára ez egyfajta szerencsejáték volt. Az útközben megbetegedettek 6%-a meghalt; ez az arány kétszerese volt az otthoninak.”3


Szerencsés helyzetben a csecsemők


Az eddig rendelkezésre álló járványügyi adatok szerint: a terhes nőket alig-alig érintette ez a fertőzés. Egy a közelmúltban a The Lancetben napvilágot látott tanulmány szerint: az a vizsgált 9 áldott állapotban lévő nő, akik megfertőződtek a SARS-CoV-2 vírussal, nem vitték át a vírus fertőzést gyermekeikre. (Az ok egyelőre ismeretlen. Ám a tény reményt nyújthat a SARS-CoV-2 fertőzések elleni küzdelemben.)


Mit tehetünk (válogatás)?


Minél többet, hogy egészségesek maradjunk, hogy szervezetünk nagyobb eséllyel, felkészültebben tudjon ellenállni a potenciális SARS-CoV-2 fertőzésnek:

Aki teheti, maradjon otthon. Minden személyes érintkezés veszélyforrást jelenthet
Minél többet: pihenjünk, aludjunk és mozogjunk (egyedül) a szabadban
Lehetőleg ne terheljük túl magunkat (ne stresszeljünk)
Táplálkozzunk egészségesen: sok zöldség és gyümölcs
Kerüljük a nyers hús és nyers állati belsőségek evését. Lásd: wuhani élőállat piac... (WHO).
Kezeltessük krónikus betegségünket
Csökkentsük, v., ha megtehetjük, hagyjuk abba a dohányzást (e-cigit) és az alkohol fogyasztást
Amennyire lehetséges, kerüljük a személyes megbeszéléseket. Használjuk helyette az alábbi megoldások valamelyikét: Skype, Viber ill. Facebook Messenger
Tartsunk 2 méter távolságot egymástól (tömegközlekedési eszközökön is), főleg azoktól, akik köhögnek, tüsszögnek és nem viselnek száj-, v. arcmaszkot
Ha a munkánkat otthonról is el tudjuk végezni, amennyiben engedik, végezzük otthonról - home office
Kerüljük azokat a helyeket, ahol egy légtérben 5-10 főnél többen tartózkodnak
Sem az amerikai CDC (Centers for Disease Control and Prevention; az USA Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Központja), sem a világhírű Mayo Klinika4 nem ajánlja arcmaszk viselését egészséges embereknek prevenciós célzattal. Akkor vegyünk fel maszkot, ha mi fertőzünk, hogy másokat megóvjunk a megfertőződéstől.

A műtőkben is azért visel maszkot orvos és műtős, hogy cseppfertőzéssel ők ne fertőzzék meg a sebet, a beteget!

A COVID-19 betegeket kezelő eü.-i személyzet nem tud gyógyítani a biztonságot jelentő 2 m-es távolságból. Nekik ezért van szükségük megfelelő személyes védőeszközökre. Hasonló okból használnak majd ilyen védőeszközöket a gyógyszertárak dolgozói, a rendőrök, stb. is.

Nézzük a helyzet jó oldalait, pozitív pszichológiáját, elvégre fókuszálhatunk erre is:

"Kialhatom magam, nem kell napi 2 órát munkahelyre utazni, minden háztartási gép mehet napközben, ragyogni fog a lakás, lesz idő olvasni és filmet nézni, edzeni itthon is lehet, jókat eszünk...stb..stb. Nem is olyan rossz."

Irodalom

1 Characteristics of and Important Lessons From the Coronavirus Disease 2019 (COVID-19) Outbreak in China JAMA Network February 24, 2020
2 https://en.wikipedia.org/wiki/Li_Wenliang Letöltve: 2020.03.07.
3 https://hu.wikipedia.org/wiki/Spanyoln%C3%A1tha Letöltve: 2020.03.07.
4 https://newsnetwork.mayoclinic.org/discussion/infographic-prepare-prevent-but-dont-panic-about-covid-19 Letöltve: 2020.03.16.



Megjegyzések

1. 2009.: Margaret Chan az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója a H1N1 vírus járvány idején a következőket mondta a WHO genfi közgyűlésén:

"Ez a vírus talán csak türelmi időt adott nekünk, de nem tudjuk, hogy meddig tart ez az időszak. Senki se tudja, hogy vajon ez csak a vihar előtt csönd-e?"

2. A vírus-járványok miatt újabb lendületet kapnak majd az Ipar 4.0 fejlesztések és beruházások. A mesterséges intelligencia (MI, AI) alapú, robotizált termelési helyek, a kobotok, majd karanténba zárt városokban, emberek nélkül is folytathatják a termelést. Csökkentve az iparági veszteségeket. Az önvezető targoncák, kamionok és az automatizált raktárak, online banking pedig a fertőzések terjesztésének veszélye nélkül, fenntarthatják a kereskedelem alapjául is szolgáló szállítást, szolgáltatásokat - a közellátást.

3. 2020.03.: Mike Ryan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója:

"Hamisak azok a remények, amelyek szerint a koronavírus az influenzához hasonlóan eltűnik a nyár beköszöntével."
 
4. Lassan most már egy kormányzati chatbot segíthetné azokat, akik telefonon fordulnának Gyakran Ismételt Kérdéseikkel (GYIK), ill. észrevételeikkel egy Központi Vírus Ügyfélszolgálathoz.

5. Remélhetőleg - a vírus-járvány lecsengéser után is - megmarad számos racionalizálási lépés Hazánkban!

6. A 3M – amerikai, részben eü.-i világcég - Munkavédelmi üzletága 2020. januárjában frissítette a járványügyi és sürgősségi helyzetekben használható „Az FFP2, a KN95 és az N95 besorolású részecskeszűrő félálarcok összehasonlítása” c. műszaki tájékoztatóját.

7. ncov2019.live - Avi Schiffmann, 17 éves Seattle-i (USA, Washington állam) középiskolás, percenként frissülő honlapján (terészetesen: nem minden ország frissül egyszerre), országokra lebontva közli a koronavírus fertőzöttek (megerősített esetek, Confirmed), elhunytak (Deceased) gyógyultak (Recovered) és súlyos betegek (Serious) adatait. Földünk 195 országából 141-ben találtak COVID-19 betegeket  (2020.03.17.).

A honlapot bemutató mazsihisz.hu szerint: a tini oldala kizárólag többszörösen ellenőrzött, megbízható, tárgyilagos és friss információkat közöl. Köszönjük!



 

További cikk az új koronavírus témában Családi, pandémiás cselekvési terv (válságterv)



Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life, életvezetési coach | blogger
gyógyszer leszokási tanácsadó
Benzo Blog elindítója és szerzője - a társadalmi felelősségvállalás jegyében
Facebook


Kérem, ne feledje el a Benzodiazepin (BZD) szedési kérdőívet anonim kitölteni!!


 

Forrás : https://stresszdoktor.hu