A szorongásos zavarok a leggyakoribb pszichiátriai kórképek közé tartoznak. A lakosság kb. 20-23%-át érinti az élete során. A betegek szorongásukat különböző szavakkal fejezhetik ki: aggodalmaskodást, idegességet, feszültséget, nyugtalanságot, alvászavart említenek. A szorongás – a szervrendszerek működését összehangoló vegetatív Idegrendszer egyensúlyzavarából eredően – különböző testi tünetekben is megnyilvánulhat.

A betegek szívdobogásérzés, torokszorítás, gombócérzés, szájszárazság, izzadás, gyengeségérzés, gyakori vizelési inger, remegés, reszketés miatt fordulhatnak háziorvosukhoz. Természetesen ezeknek a szomatikus tüneteknek a szervi alapjait ki kell zárni, mielőtt a szorongásos zavar diagnózisát felállítanánk. A háziorvoshoz forduló betegek között a két leggyakoribb szorongásos zavar, a pánikbetegség (2,5-3%) és a generalizált szorongás (3-4%). A két kórkép tünetei között számos átfedés van (1. ábra: az ábrák az eredeti betegtájékoztatókban láthatóak – Dr. K. L.).

A leglényegesebb különbség a lefolyásban figyelhető meg:

A. a pánikbetegség váratlanul jelentkezik, rövid lefolyása, de kifejezett tünetekkel járó szorongásos rohamokban nyilvánul meg, míg

B. a generalizált szorongás alaptünete a folyamatos aggodalmaskodás, melyet különböző Intenzitással, de állandó jelleggel kísérnek a szorongás pszichés és testi tünetei (2. ábra).

• Az öröklődési hajlam (a betegek közeli rokonságában gyakrabban fordul elő szorongásos zavar).
• A neurobiológiai tényezők (a szerotonin, a noradrenalin és a GABA rendszer zavara).
• A pszichológiai tényezők (gyerekkori pszichotraumák, negatív életesemények és/vagy aktuális konfliktusok).

• nőknél gyakoribbak;
• általában 20-30. életév között kezdődnek;
• kezelés nélkül tartós, krónikus lefolyásúak.

• magas vérnyomás;
• nyombélfekély;
• depresszió;
• másodlagosan alkohol-, drog-, nikotinfüggőség, játékszenvedély.

• Szorongásos zavarok esetén mind a rövid távú, mind a hosszú távú terápiára számos gyógyszer áll rendelkezése. A hosszú távú terápia során az antidepresszívumok nyújtják a leghatékonyabb és legbiztonságosabb kezelést.

• Pszichoedukáció (információ átadás, légzéskontroll elsajátítása).
• Relaxációs terápia (autogén tréning, progresszív relaxáció).
• Kognitív pszichoterápia (a gondolkodás átstrukturálása, a katasztrofizáló gondolatok és érzések csökkentése).

Írta: Dr. Németh Attila pszichiáter szakorvos"


A Depresszió betegtájékoztatót kiadta:
Richter Gedeon Nyrt.
1103 Budapest, Gyömrői út 19-21.