Számos vizsgálat egybehangzó adatai szerint a felnőtt lakosság közel 20 százaléka életében legalább egy súlyos depresszión esik át, és az esetek több mint felénél (tehát a lakosság 10 százalékánál) a depresszió, ismétlődő epizódokban zajlik, vagy krónikus lefolyást mutat.

A depresszió tehát népbetegségnek számít, és súlyos orvosi, illetve pszichoszociális komplikációival együtt (öngyilkosság, másodlagos alkoholizmus, válás, tartós betegállomány, leszázalékolás, munkahely elvesztése) komoly családi, társadalmi és gazdasági problémák okozója lehet.

A fejlett egészségügyi ellátással rendelkező országokban a depressziós betegek több mint 50 százalékát az alapellátásban dolgozó orvosok diagnosztizálják, és kezelik. A családorvosi rendelőkben jelentkezők 12-15 százaléka depresszióban szenved, és az esetek fele ún. típusos, míg másik fele ún. larvált (maszkírozott) formában jelentkezik.

A típusos formában jelentkező depresszió klasszikus tünetei jól ismertek, és a betegség diagnózisa általában nem okoz gondot. Tünetei a következők:

Tartósan fennálló szomorú, nyomott hangulat
Szorongás, feszültség, ingerlékenység
Érdektelenség, közömbösség, döntésképtelenség, örömtelenség
Meglassult gondolkodás, beszéd és mozgások, feledékenység
Alvászavarok (csökkent vagy fokozott alvás)
Étvágytalanság (fogyás) vagy fokozott étvágy (súlygyarapodás)
Halálvágy, öngyilkossági gondolatok (kísérlet)
Testi tünetek szervi okok nélkül

Larvált depresszióról akkor beszélünk, ha a depresszió típusos tünetei viszonylag enyhék, és a majdnem mindig jelenlévő (szervi okokkal nem magyarázható) testi tünetek olyan mértékben kerülnek a klinikai kép előterébe, hogy a szervi betegség megtévesztő látszatát keltik. A larvált (testi tünetekkel maszkírozott) depresszió eseteiben olyan pszichiátriai kórképről van szó, amikor a depresszió valamely más, testi betegség álarcában jelentkezik.

A larvált (testi tünetekkel maszkírozott) depresszió jellegzetességei a következők:

Tartós vagy hullámzó intenzitású, markáns testi tünetek (fájdalmak, zsibbadás, idegentest-érzés stb.).
Negatív vagy semmitmondó testi és laboratóriumi leletek halmaza.
A háttérben meghúzódó enyhe depressziós tünetcsoport.
A családban előforduló depresszió, mánia (hipománia), esetleg szuicidium.
Megelőző depressziós, mániás, hipomán epizódok, öngyilkossági kísérlet.
Szezonális és napszaki ingadozás (estére a panaszok enyhülnek).
Fokozott testi, és hiányzó pszichés betegségtudat.
Szakszerű antidepresszív (antidepresszáns) kezelésre a testi tünetek és a depresszió is megszűnik.

A fentiek ismeretében a larvált depresszió diagnózisa gyakran kézenfekvő, csak gondolni kell erre a lehetőségre is. Az eredményes antidepresszív kezelés teljes gyógyulást hozhat, és a beteget egyúttal szomatikus medicina további útvesztőitől is megmenti.

A larvált depresszió nem különálló nozológiai egység, hanem a primér depressziók egyik speciális megnyilvánulási formája. Kezelésében a depressziók terápiájának általános irányelvei a mérvadóak, tehát szakszerű antidepresszív gyógyszeres kezelés és szükség esetén kiegészítő pszichoterápia indikált.

A depresszió bármely formájának gyanúja esetén forduljon bizalommal családorvosához, vagy a területileg illetékes mentálhigiénés gondozó (ideggondozó) szakorvosaihoz!



Összeállította: Dr. Rihmer Zoltán pszichiáter

A kiadvány a Foundation for Prevention of Depression and Suicide (Depresszió és Öngyilkosság Elleni Alapítvány) és a CIBA Hungária Kft. együttműködése keretében valósult meg.
 

Nevess többet, szeress jobban, tanulj még...


Dr. Kopácsi László
győri pszichiáter | life coach | blogger
gyógyszer-leszokás specialista
Benzo Blog elindítója és szerzője
Blogspot


 

«

Mi a disztímia?

13/19

Depresszió és szorongás

»