Dr. Kopácsi László pszichiáter & life coach Győr 30 286 20 97

A kialvatlanság veszélyei



A KIALVATLANSÁG VESZÉLYEI

RÁÉBREDÉSEK

 
A kialvatlanság veszélyei - kialvatlanság, álmatlanság, alvás, mélyalvás, győri pszichiáter, pszichiáter Győr, depresszió, pánik, alvászavar, pszichológusEgyre többeket érint a krónikus álmatlanság, illetve a kialvatlanság, amelyek a legfrissebb kutatások szerint nemcsak pszichés következményekkel, hanem fizikai elváltozásokkal is járhatnak.

Magyar kezdeményezésre, nemzetközi összefogással tervezik néhány éven belül elkészíteni Európa alvástérképét, hogy kiderüljön: mennyit és hogyan alszanak a kontinens lakói. Legalábbis ezzel (is) hirdeti alváskutatási programját egy magyar magánklinika, amely – az alvás március 19-ei világnapjára – a maga részéről máris elkészítette felmérését a hazai helyzetről. A publikálás előtt álló statisztika szerint a megkérdezettek közel fele szenved valamilyen krónikus alvászavarban, ám orvoshoz alig az ötödük fordul.

A pontosabb alvásfelmérések azért is lennének időszerűek, mert a tartós kialvatlanságnak az ingerlékenységnél, a levertségnél vagy a kínzó ásítozásnál komolyabb következményei is lehetnek. A krónikus álmatlanság (szaknyelven: inszomnia) hosszú távon az agy szürkeállományának csökkenéséhez, az idegsejtek elhalásához vezethet – talált rá bizonyítékot néhány hete a Biological Psychiatry című szaklapban publikált tanulmányában az Ellemarije Altina holland neurobiológus vezette kutatócsoport. Vagyis a figyelem, az összpontosítás, a memória és az összetett feladatok megoldását vezérlő homloklebeny működéséhez elengedhetetlen éjszakai pihenés tartós megvonása akár el is pusztíthatja az agy egyes területeit.

Amióta a múlt század első felében elterjedt a villanykörte, az emberek átlagosan 1,5-2 órával kevesebbet alszanak. Sokáig még a kutatók egy része sem gondolta, hogy ebből bármi baj származhatna. Ebbéli vélekedésükben egy amerikai gimnazista, Randy Gardner Guinness-rekord-kísérlete erősítette meg őket, aki 1964-ben pontosan 11 napon (264 órán) át nem hunyta le a szemét.

Eközben, virrasztása 10. napján, megvizsgálta őt William Dement amerikai alvásszakértő – az alvás öt fázisának felfedezője, a világ első alváslaboratóriumának alapítója –, és úgy találta, hogy a fiú kognitív és koordinációs képességeit nemigen befolyásolta a maratoni ébrenlét. Igaz, Dement ezt részben arra alapozta, hogy a kamasz megverte flipperben – derül ki Stanley Coren amerikai neuropszichiáternek a Psychiatric Times című szaklapban 1998-ban megjelent cikkéből.

Bár Gardner ébrenlétmaratonját azóta többen is túlszárnyalták jó néhány órával, máig az ő esete a legismertebb. Ő volt ugyanis az egyetlen, akinek minden mozdulatát műszerekkel (egyebek mellett az agyhullámokat mérő EEG-vel) felszerelkezett orvosok regisztrálták. Az alváskutatók egybehangzó véleménye szerint ugyanis nem is olyan könnyű eldönteni, hogy a több napot átvirrasztók valóban minden pillanatban ébren vannak-e.

Például, mert az alvásmegvonás ellen a szervezet úgynevezett mikroalvásokkal védekezik. A 10–60 másodpercig tartó villámgyors szundikálások során a tudati állapotba be-betör a mélyalvás fázisa, ám az inszomniásoknak általában fel sem tűnik ez a rövid „filmszakadás”, csak az agyhullámaik frekvenciájának mérésével lehet észlelni. (A mélyalvás és az ébrenlét legváratlanabb helyzetekben való váltakozása az alvászavarban szenvedők egy másik csoportjára, a narkolepsziásokra is jellemző. Az Antal Nimród rendezte Kontroll című, 2003-as mozi egyik BKV-ellenőrénél is előforduló tüneteket a hypocretin nevű hormon hiánya okozza.)

Az inszomniásoknak csak az egyik csoportját alkotják azok, akik – például tartós szorongásuk miatt – egyáltalán nem, vagy legfeljebb egy-két órára tudnak elbóbiskolni éjszakánként. Vannak olyanok is, akiknek – a mikroalvókhoz hasonlóan – fel sem tűnik, hogy a kelleténél könnyebb az átjárás a mélyalvási fázisaik és az ébrenlétük között. Az úgynevezett mikroébredőket légzési nehézségek (horkolás) vagy mozgászavar, például a végtagok mozgatásának kényszerével járó úgynevezett nyugtalanláb-szindróma gyötri – magyarázza a HVG-nek Szakács Zoltán neurológus, az Állami Egészségügyi Központ alvásdiagnosztikai centrumának vezető főorvosa.

Ők alvás közben, tudat alatt percenként akár többször is úgy érzik, hogy megfulladnak, vagy hogy elviselhetetlenül fáj a lábuk, ami miatt a másodperc törtrészére felébrednek. Az alváslaboratóriumokban megfigyeltek esetében tucatnyi életjelből – például agyhullámokból, szívhangból, szemmozgásból, pulzusszámból, légzési hangokból – következtetnek az efféle felriadásokra. Ha egy alvásórára húsz vagy annál több mikroébredés jut, az „ébren alvóknál” ugyanazok a tünetek lépnek fel, mintha nem is aludtak volna.

A kutatók ma sem tudják pontosan, miért van szüksége az emberi szervezetnek többórás folyamatos alvásra. Arra mindenesetre – patkánykísérletekből – már az első ébrenlétmaraton után nem sokkal rájöttek, hogy a teljes alvásmegvonás végzetes lehet. A tartós kialvatlanság korántsem csak pszichés nyavalyákat, például memória- és figyelemzavart, döntési és összpontosítási nehézségeket, hallucinációkat, illetve – súlyosabb esetekben – depressziót okozhat. Néhány, az anyagcsere szabályozásában és a zsírlebontásban fontos szerepet játszó fehérje, például a szomatotrop hormon kizárólag a zavartalan és több órán át tartó, mikroébredés-szegény mélyalvás során termelődik elegendő mennyiségben.

A töredezett alvást kísérő mikroébredések pedig – magyarázza Szakács doktor – mindannyiszor úgynevezett stresszválaszt váltanak ki. Ilyenkor az agy – tévesen – veszélyt érzékel, ami elől menekülni szeretne, így azonnal futásra kész állapotba hozza a szervezetet: fokozza az adrenalintermelést, emeli a vércukorszintet, a pulzusszámot és a vérnyomást. E fals riasztások pedig hosszú távon szív- és érrendszeri problémákhoz vezetnek, növelik az infarktus és az agyi érkatasztrófák esélyét.

A kialvatlanság és az ennek következtében rajtaütésszerűen kialakuló mikroalvások évente több százezer közúti balesetért felelősek. De ezeket gyanítják több, a hajnali órákban bekövetkezett ipari katasztrófa – például az 1979-es Three Mile Island-i vagy az 1986-os csernobili atomreaktor-balesetek – hátterében is.




hvg.hu - Balázs Zsuzsanna - 2010. március 23.

+36 30 286 2097
SEGÍT ÖNMAGÁN SEGÍTENI

Senki nem tehet Önért többet, minthogy segít Önmagán segíteni.

- 2020 -

Győri rendelés (20 eFt/óra)
Skype rendelés I.-II.

Bejelentkezés kontrollra:
30 286 2097

(H-P: 08-19; Ne emailben!)

Köszönet a Kollégáknak!

Európai polgári kezdeményezés a nemzeti régiók (pl. a Kárpát-medencei magyarság!) védelmében

Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Néppárt, Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Magyar Közösség Pártja
Thank You!

Szavazzon! KÖSZÖNÖM!

Milyen pszichiátriai szerről szeretne leszokni?
Senkit sem biztatok gyógyszer elhagyásra! Ám, kötelességem segíteni azokat, akiket a nem megfelelő gyógyszerelési gyakorlat, ill. a kellő tájékoztatás hiánya tett gyógyszerfüggővé. Szóval: miről szeretne leszokni?
Altatóról
508 szavazat (13%)
Szorongásoldóról
2212 szavazat (57%)
Antidepresszánsról
1173 szavazat (30%)
3893 szavazat összesen

Benzodiazepin szedési kérdőív (FONTOS)

 
STRESSZ DOKTOR Hírlevél
 
Tippek a szakszerű öngyógyításhoz, önfejlesztéshez.
 
Vezetéknév:*
Keresztnév:*
E-mail cím:*

       
NO SPAM! Adataira nagyon vigyázunk. Nevét és e-mail címét soha nem adjuk ki harmadik félnek és soha nem küldünk SPAM-et. Tanácsainkról bármikor, egyetlen klikkel leiratkozhat.
Adatvédelmi nyilvántartási szám: NAIH-74689/2014
 

W3.stresszdoktor.hu

A stresszdoktor.hu pszichiátriai ismeret-megosztó oldal.
A stresszdoktor.hu írásai tájékoztató jellegűek.
A stresszdoktor.hu nem online pszichiátriai tanácsadás.
Köszönöm, hogy helyén kezeli írásaim! - Kopácsi dr.

Támogatottjaim


           Baráthegyi Vakvezető és Segítő Kutya Iskola Alapítvány

Együtt a Leukémiás Gyermekekért Gyermekleukémia Alapítvány

Magyar Hospice Alapítvány

           Magyar Madártani Egyesület

Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége

           Országos Mentőszolgálat Alapítvány

GYŐRI PSZICHIÁTER GYŐR

Minden jog fenntartva - Online Szakvélemény Kft.
© Copyright 2008 - 2020

A stresszdoktor.hu független, bulvármentes és optimista szellemiségű, pszichiátriai weboldal. A betegségtudat, a baj, az erkölcsi züllés és a pesszimizmus szenzációhajhász, kattintás-vadász erősítése helyett, a megoldást, a kiutat, a sikert és a gyógyulást preferálja.
Céljai:
1. ismeretterjesztés, tévhitoszlatás és betegedukáció.
2. a pszichiátriai gyógyszerek által okozott gyógyszerfüggőségek (nyugtató-függőség, altató-függőség, antidepresszáns-függőség) megelőzése és otthoni kezelésének elősegítése.
3. a hatékony önsegítés támogatása.

A stresszdoktor.hu oldalain olvasható Információk nem pótolják az orvosi vizsgálatot. Csupán kiegészíthetik a pszichiáter, klinikai szakpszichológus szakértelmét és személyes segítségét. Amennyiben kérdése volna, forduljon pszichiáterhez, klinikai szakpszichológushoz!

A pszichiátriai gyógyszerek (benzodiazepin feszültségoldók és altatók, Z-szerek, antidepresszánsok, stb.) szedése, vagy elhagyása előtt mindig olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét, mert e pszichiátriai szerek alkalmazásakor is az érvényes alkalmazási előírás az irányadó.

FACEBOOK Lájkoló

Egyetértesz törekvéseimmel? Igen? Hagyj nyomot! "Oszd meg és uralkodj!"
 
      
Weboldalunk süti (cookie) fájlokat használ. Ezeket a fájlokat az Ön gépén tárolja a rendszer. A cookie-k személyek azonosítására, látogatási szokásaik követésére nem alkalmasak, szolgáltatásaink biztosításához szükségesek. Az oldal használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába. További információért kérjük, olvassa el adatvédelmi nyilatkozatunkat
 
WebGalamb